A hálás amatőrökről, a középiskolás versenyzőkről, szervezőkről, támogatókról, egyetemi labdarúgókról, kis egyesületekről, sikertelen törekvésekről, egyéni sikerekről. Nem vártam el, és nem is kértem erre, de ő felkarolta mindazokat a törekvéseket, amelyekkel megkeresték, megkerestük.
Ott lehettünk nemegyszer a konzulátuson, hogy megünnepeljük apró eseményeink sikereit. Fűztük stratégiáink soha véget nem érő láncát – s tőle mindig megerősítést, segítséget kaptunk. Túllátott apró gondjainkon, s amikor csak tudott, önzetlenül segített. Észre sem vettük, és talán ő sem vette észre, hogy immár megkerülhetetlen lett a közösségi sportéletünk számára. És, ahogy az életben megannyiszor megtörténik, későn fogunk rájönni, mekkora érték volt ő számunkra kolozsvári munkássága alatt.
Van egy konzul barátom. Hamarosan már más városban teljesít szolgálatot. Mi pedig hálásak vagyunk a közös percekért, a segítségért és minden jó szóért. Mindazért, amit erdélyi, kolozsvári kis közösségünkért tettél.
Köszönöm, köszönjük Csige Soma!
Borítókép: Csige Soma az elmúlt hétvégén az Abrudbányai Magyar Napokon (fotó: Facebook/Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa)
