Észak-Amerikára szegeződik a szurkolók szeme
Több csapat, több meccs, több kérdőjel
A nyitómérkőzést június 11-én a mexikóvárosi Azteca Stadionban rendezik este 10 órától Mexikó és a Dél-Afrikai Köztársaság között. A világbajnokság döntőjének pedig július 19-én New York / New Jersey Stadion ad otthont. A létszámbővítésnek köszönhetően 48 válogatott vesz részt a tornán, amelyen összesen 104 mérkőzést rendeznek. A 12 csoportból az első két helyezett mellett a nyolc legjobb harmadik is továbbjut az egyenes kieséses szakaszba.
A rendszer ugyan több ország számára nyitotta meg a világbajnoki részvétel lehetőségét, de sok szakértő szerint ez a csoportkör színvonalának rovására mehet. A korábbi tornákhoz képest több olyan válogatott is helyet kapott a mezőnyben, amely normál körülmények között aligha lett volna esélye a kijutásra.
Spanyolország és Franciaország a favorit
A fogadóirodák többsége a spanyol és a francia válogatottat tartja a torna két legnagyobb esélyesének.
A spanyolok az Európa-bajnoki címvédőként érkeznek, rendkívül fiatal, ugyanakkor már nemzetközi tapasztalattal rendelkező kerettel. Játékuk szervezett, jól felismerhető és rendkívül nehezen semlegesíthető. Lamine Yamal generációs tehetségként érkezik a tornára, de a keret szinte minden poszton világszínvonalú futballistákat vonultat fel.
Franciaország továbbra is elképesztő játékosállománnyal rendelkezik. Sokak szerint a franciák akár két olyan keretet is ki tudnának állítani, amely reálisan pályázhatna a világbajnoki címre. A védelem és a támadósor elit kategóriás, miközben Kylian Mbappé személyében a torna egyik legnagyobb sztárja vezeti a csapatot.
A címvédő Argentínát sem lehet leírni. Lionel Messi ugyan pályafutása utolsó világbajnokságára készülhet, de a dél-amerikaiak kerete továbbra is tele van klasszisokkal. Kérdés, hogy sikerül-e megismételniük a négy évvel ezelőtti bravúrt, hiszen egymás után két vb-t nyerni rendkívül ritka teljesítmény.
Portugália talán minden korábbinál erősebb kerettel rendelkezik. Szinte minden poszton világklasszis futballisták állnak rendelkezésre, ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy a szakmai stábnak még bizonyítania kell a legnagyobb tornákon.
Brazíliát soha nem szabad leírni. A dél-amerikaiak ráadásul az olasz Carlo Ancelotti irányításával érkeznek a tornára, és bár az utóbbi években nem tudtak maradandót alkotni a világbajnokságokon, a keret minősége alapján bármikor képesek lehetnek a végső győzelemre.
A hollandok hagyományosan kellemetlen ellenfélnek számítanak, a németek pedig világbajnokságon rendszerint képesek felülmúlni az előzetes várakozásokat. Angliát sokan az élmezőnybe sorolják, ugyanakkor az angol játékosok hosszú és rendkívül megterhelő idény után érkeznek Észak-Amerikába. A Premier League intenzitása, valamint az európai kupaszereplés komoly fizikai terhelést jelentett számukra. A kieséses szakaszban ráadásul az ágrajz is kulcsszerepet játszhat: nem mindegy, hogy egy favorit milyen ellenfeleken keresztül jut el az elődöntőig vagy a fináléig.
Nyolc új szabály
A világbajnokság nemcsak a résztvevők számában lesz rendhagyó. A FIFA nyolc jelentős szabálymódosítást vezet be, amelyek alapjaiban befolyásolhatják a mérkőzések menetét. A legnagyobb visszhangot az a szabály váltotta ki, amely szerint konfliktushelyzetben piros lap járhat annak a játékosnak, aki beszéd közben eltakarja a száját. A FIFA ezzel a sértő vagy rasszista megjegyzések visszaszorítását szeretné elérni.
Szigorúbban büntetik majd a játékvezetői döntések elleni szervezett tiltakozásokat is: a pálya demonstratív elhagyása azonnali kiállítást eredményezhet. Az időhúzás ellen is hadjárat indul. A kapusoknak mindössze öt másodpercük lesz a labda játékba hozatalára, a lecserélt futballistáknak pedig tíz másodperc alatt el kell hagyniuk a pályát. A sérülés miatt ápolt játékosok csak egy perc elteltével térhetnek vissza a játékba.
Jelentősen bővül a VAR hatásköre is. A videóbíró ellenőrizheti a második sárga lapot eredményező szabálytalanságokat, javíthatja a téves lapkiosztásokat, és bizonyos pontrúgások előtti szabálytalanságokat is felülvizsgálhat. Újdonságként minden félidőben kötelező háromperces szünetet tartanak majd, amelyet később hozzáadnak a hosszabbításhoz.
Kik lehetnek a sztárok?
A futballvilág ikonikus alakjai közül többen pályafutásuk végéhez közelednek. Messi, a portugál Cristiano Ronaldo és a horvát Luka Modrics már nem ugyanazt a szerepet tölti be, mint néhány évvel ezelőtt, a brazil Neymar pedig sérülésekkel küzd. A reflektorfény így az új nemzedékre irányulhat. A már említett Mbappé és Yamal a torna legnagyobb sztárjai közé tartozhatnak, miközben az angol Harry Kane a góllövőlista élére is odaérhet, ha klubformáját átmenti a világbajnokságra.
Történelmi torna vár ránk
A 2026-os világbajnokság egyszerre jelent kísérletet és forradalmat. Soha ennyi csapat nem vett részt a tornán, soha ilyen nagy földrajzi területen nem rendezték meg a mérkőzéseket, és talán még soha nem változtattak ennyi szabályon közvetlenül a rajt előtt. A kérdés már csak az, hogy a futball nyer-e vele. A választ a következő hetek hozzák meg, amikor a világ figyelme ismét a világbajnokságra szegeződik.
A foci világbajnokságok örökranglistája
A labdarúgó-világbajnokság története során mindössze nyolc nemzetnek sikerült elhódítania a sportág legrangosabb trófeáját. A számok jól mutatják: a futball legnagyobb tornáját hosszú időn keresztül néhány hagyományos nagyhatalom uralta, miközben több kiváló válogatott is hiába jutott el a döntőig, a végső győzelem egyszer sem jött össze.
Brazília a rekordbajnok, német és olasz dobogó
A világbajnokságok történetének legeredményesebb válogatottja Brazília, amely öt alkalommal emelhette magasba a trófeát. A dél-amerikaiak 1958-ban, 1962-ben, 1970-ben, 1994-ben és 2002-ben hódították el a vb-címet, emellett két ezüst- és két bronzérmet is szereztek. A brazilok különlegessége, hogy egyedüli országként valamennyi világbajnokságon részt vettek, és generációról generációra képesek voltak világsztárokat kinevelni Pelétől Ronaldón át Neymarig.
A második helyen Németország áll négy világbajnoki címmel. A németek 1954-ben, 1974-ben, 1990-ben és 2014-ben értek fel a csúcsra, miközben további négy ezüst- és négy bronzérmet gyűjtöttek. A 12 dobogós helyezés egyedülálló stabilitásról árulkodik. Szintén négy vb-címmel büszkélkedhet Olaszország, amely 1934-ben, 1938-ban, 1982-ben és 2006-ban lett világbajnok. Az olaszok kétszer döntőt is veszítettek, emellett egy bronzéremmel rendelkeznek. Most viszont zsinórban harmadik alkalommal hiányoznak a tornáról, amely Itáliában nemzeti tragédiát jelent.
Argentin zárkózás és a modern korszak nagyhatalma, Franciaország
A 2022-es katari világbajnokság megnyerésével Argentína megszerezte harmadik vb-címét. A dél-amerikai válogatott korábban 1978-ban és 1986-ban diadalmaskodott, emellett három elveszített döntőt is számlál. Lionel Messi és társai sikerével Argentína tovább erősítette helyét a futball történetének legeredményesebb nemzetei között.
Franciaország két világbajnoki címet szerzett, 1998-ban hazai pályán, majd 2018-ban Oroszországban. A franciák emellett kétszer ezüst-, valamint kétszer bronzérmesek is lettek. A „kékek” az elmúlt három világbajnokságból kettőn döntőt játszottak, amely jól mutatja, hogy jelenleg is a világ élvonalához tartoznak.
Uruguay neve örökre bevonult a történelemkönyvekbe, hiszen megnyerte az első, 1930-as világbajnokságot, majd 1950-ben ismét világbajnok lett. Anglia máig egyetlen vb-címét az 1966-os hazai rendezésű tornán szerezte, míg Spanyolország 2010-ben, a dél-afrikai világbajnokságon hódította el története első aranyérmét.
A nagy vesztesek
A világbajnokságok történetének egyik legnagyobb rejtélye Hollandia, amely három döntőt is elveszített – 1974-ben, 1978-ban és 2010-ben. Így a mai napig nem sikerült világbajnoki címet szereznie. Hasonlóan fájó mérleggel zárt Magyarország és Csehszlovákia. Mindkét válogatott kétszer jutott döntőbe (előbbi 1938-ban és 1954-ben, utóbbi 1934-ben és 1962-ben), de egyszer sem tudta megszerezni az aranyérmet.
Európai és dél-amerikai uralom
A világbajnokságokat Európa és Dél-Amerika uralja. A nyolc világbajnok ország közül öt európai, három pedig dél-amerikai. A történelem eddigi legfontosabb tanulsága talán az, hogy a trófea megszerzéséhez nem elég a kiemelkedő nemzedék vagy a bravúros torna. A végső sikerhez olyan futballkultúra, hagyomány és játékosállomány szükséges, amellyel eddig csak a sportág legnagyobb nemzetei rendelkeztek.
