Lassul, egyes ágazatokban csökken kiskereskedelmi forgalom
Az Országos Statisztikai Intézet tegnapi közlése szerint a nyers adatok szerint 3,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az idei első öt hónapban a tavalyi év azonos időszakához képest. Az első negyedévi növekedés még 5,2 százalékos volt, ami április végéig 3,4 százalékra lassult. A szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint idén az első öt hónapban 3,2 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene éves összevetésben. A nyers adatok szerint a növekedés főleg az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-forgalmazás 5,1 százalékos emelkedésének
köszönhető, a nem élelmiszerek értékesítési volumene 4 százalékkal nőtt, ugyanakkor az üzemanyag-eladás mértéke 1 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban. Májusban éves összevetésben 2,7 százalékos növekedés tapasztalható, áprilishoz képest a növekedés 3,2 százalék volt a naptárhatástól megtisztított adatok szerint.
A kiskereskedelmi forgalom valószínű még jobban lassult volna, de akár csökkenhetett is volna, ha a lakosságnak nem lettek volna megtakarításai, amelyeket a koronavírus-járvány ideje alatt halmozott fel. Tavaly az egekbe szökött az infláció, amely meghaladta a 15 százalékot, de 2022-ben ez kevésbé volt érezhető a költekezésben, hiszen a kiskereskedelmi forgalom volumene még így is 4,4 százalékkal nőtt. Az idei első negyedévben változott meg a tendencia, a lakosság egyre kevesebbet költ, amit megéreztek a nagy áruházak is. Ez utóbbiak a tavalyi magas infláció ellenére sem növelték az akciós termékeiket. Sőt az elmúlt öt évben megfigyelhető volt, hogy az eladások volumenének stabilitása és növekvő iránya miatt, az akciós termékeik aránya folyamatosan 20 százalék körül mozgott. Az idén azonban változott ez, és az akciós termékek arányát 22 százalékra növelték. A kiskereskedők általában akkor alkalmazzák a kedvezmények árpolitikáját, amikor a fogyasztás lassul, és új lendületet akarnak adni az értékesítésnek. A Coca Cola Románia vezérigazgatója is nemrég felhívta a figyelmet a fogyasztás csökkenésére. Kijelentette: látszik, hogy sokan minimálbérből élnek hazánkban, hiszen amikor az árak emelkednek a lakosság „visszatér a csapvízhez”.
A lakosság jellemzően mindig árérzékeny volt, ezt valamelyest enyhítette a külföldi munkavállalás jelensége, hiszen a külföldön megkeresett pénznek egy részét itthon költötték el, ami hozzájárult a belföldi fogyasztás lendületes növekedéséhez. Ezt az árérzékenységet alátámasztja a háztartások tavalyi kiadására vonatkozó statisztikai adat, amely szerint 2022-ben egy háztartás átlagjövedelme 6464 lej volt, és a kiadások elérték az 5 611 lejt. Ez utóbbi összegnek az egyharmadát az élelmiszerek és a nem szeszes italok tették ki, de sokat költöttek adóra és lakásfenntartásra, valamint dohánytermékekre és alkoholra is, így a jövedelem kétharmada fogyasztásra ment el.
A belföldi fogyasztás lassulását tovább erősítheti az alapélelmiszerekre kivetett árrés-korlátozás, amely ha növelni fogja az inflációt, akkor még inkább takarékoskodni fog a lakosság, de a gazdasági növekedés lassulása sem kedvez a belföldi fogyasztás fellendülésének.
Kép: Rohonyi D. Iván/ Illusztráció
