Negrescu úgy ítéli meg: az infláció csökkenésében fontos szerepet játszhat az úgynevezett bázishatás, mivel idén nem ismétlődik meg a tavalyi jelentős energiaár-emelkedés. A folyamat ugyanakkor nagyban függ az olaj- és üzemanyagáraktól, illetve az új kormány gazdaságélénkítő intézkedéseitől. Az elemző hangsúlyozta: a fogyasztás és az építőipar ösztönzése nélkül nehéz lesz tartós javulást elérni.
A szakértő arról is beszélt, hogy a román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a gazdasági aktivitás lassulása miatt, ugyanakkor egy mélyebb válság jelei egyelőre nem láthatók. Nincsenek tömeges vállalatbezárások, jelentős elbocsátások vagy a lakossági hitelek tömeges bedőlései. Szerinte a gazdaság élénkülésének első jelei ősszel jelenhetnek meg, amikor 0,6–0,8 százalékos növekedés is elképzelhető. Ez összhangban áll azokkal az előrejelzésekkel, amelyek szerint Románia 2026-ban 0,5–1 százalék közötti GDP-növekedést érhet el.
Negrescu úgy véli, a jelenlegi nehézségeket elsősorban a megszorítások, az adóemelések és a fogyasztás csökkenése okozza. A nagyobb vállalatok többsége már alkalmazkodott a helyzethez, viszont a mikrovállalkozások és a kisvállalatok továbbra is sérülékenyek a kiskereskedelmi forgalom visszaesése, a körbetartozások és a szigorodó hitelfeltételek miatt. Az elemző szerint a következő kormánynak ösztönöznie kellene a vállalati hitelezést, csökkentenie a munka adóterheit, valamint növelnie az étkezési utalványok értékét a fogyasztás élénkítése érdekében.
Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint Románia GDP-je 2026 első negyedévében éves összevetésben 1,7 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,2 százalékkal csökkent.
Grindeanu: bánom, hogy nem állítottuk le korábban Bolojant
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán élesen bírálta Ilie Bolojan miniszterelnök gazdaságpolitikáját, és azonnali lemondását követelte. A PSD országos vezetőségi ülése után tartott sajtótájékoztatón Grindeanu úgy fogalmazott: Románia gazdasága „kómában van”, a kormányfő gazdasági elképzelései pedig „nemzeti elszegényítési tervvé” váltak.
A politikus szerint az ország súlyos gazdasági válságba került, amit a magas infláció és a gazdasági visszaesés is jelez. Kiemelte, hogy Romániában jelenleg magasabb az infláció, mint a háborúban álló Ukrajnában, és szerinte a helyzet rosszabb, mint a világjárvány vagy a 2009–2010-es pénzügyi válság idején volt.
Grindeanu azt is kijelentette, hogy bánja: a PSD nem lépett fel korábban határozottabban Bolojan „rossz menedzsmentje” ellen. Bocsánatot kért a román állampolgároktól amiatt, hogy pártja nem ismerte fel időben, milyen gazdasági problémákhoz vezethet a miniszterelnök politikája.
A PSD elnöke szerint Bolojan „nagy reformjának” eredménye az lett, hogy a román gazdaság három egymást követő negyedévben zsugorodott, miközben az infláció 5 százalékról közel 11 százalékra nőtt. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: „egészségesen fekszel le, és gazdasági értelemben halottként ébredsz”.
Kelemen Hunor: A magas infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő, külső hatás nélkül ez az érték 6-7 százalék lenne. Az RMDSZ elnöke elmondta: a közel-keleti háború miatt nőttek az üzemanyagárak, és ez a termékek és szolgáltatások árában is elkerülhetetlenül megmutatkozik.
Kifejtette azt is, hogy ebben a helyzetben az áfaemelés semmiképpen nem jöhet szóba, szerinte inkább az áfacsökkentést kellene komolyan megfontolni, és vonzóvá kell tenni az országot a távol-keletről, Ázsiából kivonuló és Európa felé közeledő beruházók számára.
“Én befektetőket próbálnék vonzani, mert munkahelyek és működőképes gazdaság nélkül nem lehet megoldást találni. Varázsmegoldás nem létezik. És az állami kiadások csökkentése terén is sok tennivaló van még” - fogalmazott Kelemen Hunor.
