Mugur Isărescu, a BNR kormányzója tegnap ismertette a központi bank inflációs jelentését. Ebből kiderül, hogy az év végén 5,5 százalékos éves fogyasztói árindexre számítanak, miután korábban 3,9 százalékot prognosztizáltak. 2027 végére 2,9 százalékos fogyasztói árindexet valószínűsítettek. A növekedést az idézte elő, hogy az olajválság következtében jelentősen megnőtt az üzemanyag ára, ez felgyorsította az inflációt, amely áprilisban 10,7 százalékra emelkedett a márciusi 9,8 százalékról. A Hormuzi-szoros blokádja miatt Isărescu által „Hormuzi inflációnak” nevezett hatást úgy értékelte, hogy elég jelentős mértékben befolyásolta az árakat.
A következő hónapokban sem lehet csökkenésre számítani, a jegybank becslése szerint júliusig az éves infláció el fogja érni a 11 százalékot, majd ősszel 6 százalékra mérséklődhet, s onnan év végéig tovább csökken 5,5 százalékra. Azt azért hozzá kell tenni, hogy ez a prognózis is csak akkor lesz helytálló, ha időközben nem történik ismét váratlan fejlemény a romániai vagy a nemzetközi politikában és gazdaságban, mint amilyen az Irán elleni háború volt. A kormányzó hangsúlyozta, hogy ez a forgatókönyv akkor fog bekövetkezni, ha itthon is megteremtődik a minimális belpolitikai stabilitás feltétele. Mivel nemzetközi háborúról van szó és az olajválság mindenkit érint, ezért Isărescu arra számít, hogy Európában is nőhet az infláció, aminek köszönhetően előfordulhat, hogy Románia már nem lesz megint az infláció bajnoka az év végén, de – mint mondta – ez nem csak Bukaresttől függ.
A lej árfolyamára vonatkozó felvetések kapcsán elutasította azt a vádat, hogy a jegybank mesterségesen fenntartotta a romániai fizetőeszközt 5 lej körül, hogy ne gyengüljön meg túlságosan az euróval szemben. Kijelentette, hogy a jegybank éppen ellenkezőleg, eurót kellett felvásároljon a piacról, különben a lej 4,4 lejre erősödött volna az európai valutával szemben. A BNR kormányzója szerint a Bolojan-kabinet megbuktatása után valamelyest stabilizálódni látszik 5,2 lej körül a romániai fizetőeszköz.
Rámutatott, hogy a jegybank beavatkozása sokkal kisebb mértékű volt az idén, mint tavaly. Hangsúlyozta, ha a jegybank mesterségesen tartotta volna 5 lej körül az árfolyamot, akkor a valutatartalékok értéke nem nőtt volna 40 milliárd euróval az elmúlt öt évben. Ez lehetetlen lett volna, ha a jegybank nagy mennyiségű valutát adott volna el, hogy megakadályozza a lej gyengülését – magyarázta Isărescu. Hozzátette, hogy a viszonylag magas szintű valutatartalékoknak köszönhetően Románia megenged magának nagyobb rugalmasságot a lej árfolyama tekintetében, de az árfolyam jövőbeni alakulását nagymértékben befolyásolja a politikai stabilitás megteremtése, és a fiskális korrekciók folytatása vagy elmaradása. A pénzpiacok ugyanis nagyon érzékenyen reagálnak erre a két tényezőre.
Arra figyelmeztetett, hogy nem csak a cselekedetek, hanem a szavak is jelentős mértékben ronthatják a helyzetet, ezért óva intette a politikusokat a rosszkor rossz üzenetet megfogalmazó kijelentésektől. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a lej gyengülése körülbelül egyharmad arányban és nagyon gyorsan tükröződik az árakban, ami nem mondható el a lej erősödése esetén, vagyis hiába erősödik a romániai fizetőeszköz, mert az árak nem fognak csökkenni.
Közben Alexandru Nazare pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi hitelminősítők egyelőre nem minősítették le Románia államadósság-besorolását, de nem vagyunk messze attól, hogy megtegyék. Miután pénteken a Standard and Poor’s soron kívül újból megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és román valutában denominált szuverén adósságának "BBB mínusz/A-3" szintű besorolását, tegnap a pénzügyminiszter közölte, hogy a Fitch hitelminősítő is hasonló döntést hozott. De figyelmeztetett, hogy Románia igazából július 31-én fog vizsgázni, mert ha addig nem rendezi a belpolitikai válságot, akkor könnyen leminősíthetik a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába. A Standard and Poor’s jelentésében leírta egyértelműen, hogy a leminősítés bekövetkezhet a kormányzati patthelyzet elhúzódása esetén, amennyiben ez azt eredményezi, hogy jövő évben nem sikerül tovább csökkenteni az államháztartási hiányt. A belpolitikai válság ugyanis azt a veszélyt hordozza magában, hogy Bukarest nem folytatja a kiadáscsökkentő intézkedéseket, amelyeket az idénre és a jövő évre tervezett. Alexandru Nazare szerint Romániát eddig az mentette meg a leminősítéstől, hogy a kormány nyílt kártyákkal játszik, folyamatosan tartja a kapcsolatot a hitelminősítőkkel, akik értékelték, hogy a Bolojan-kabinet szinte felére, 1 százalék körülire csökkentette az idei első negyedévben az államháztartási hiányt a tavalyi év azonos időszakához képest.
