Manapság valóban ritkaságszámba megy a családi koncert, bár városunkban több zenészcsalád is van. Ugyanakkor, ha a szülő zenész, általában a gyermek is a zenei pályát választja, és ha már így van, a „neked könnyű, a szüleid zenészek” címszó alatt a gyermek egyaránt kap hideget-meleget. György Róbert nagybőgőművész fiát,a zenelíceumi tanuló György Hunort azonban nem kell félteni az irigyektől, mivel tehetsége elvitathatatlan.
György Róbert és fia koncertjén – akiket Lelia Serafinceanu zongoraművész kísért csembalón – G. F. Händel-, F. M. Veracini-, H. Eccles-művek szerepeltek. Ritkán fordul elő, hogy nagybőgőre írt versenyművet, illetve szonátát hallhatunk, elsősorban azért, mert a kamarazene-szerzők is elhanyagolják ezt a hangszert. Igaz, vannak sikeres átiratok, mint például a koncert első műsorszáma, G. F. Händel c-moll szonátája, amelyet nagybőgőre is átírtak. György Róbert, a kolozsvári Transilvania Filharmónia nagybőgő-szólamvezetője azonban kiváló hangszeres előadóművész, akinél a tehetség mellé lelkiismeretesség és odaadás társul. A hibátlan teljesítmény mondhatni borítékolható volt, ám a meglepetést a zenelíceumi tanuló, György Hunor jelentette, aki a következő műsorszámot, F. M. Veracini e-moll hegedű-zongora szonátáját nem várt művészi érettségről tanúbizonyságot téve tolmácsolta. Nem arról van szó, hogy egy 15 éves fiatalember technikailag ne tudná lejátszani ezt a barokk művet, de ritka az az átélés, technikai biztonság, amit György Hunor esetében tapasztalhattunk. Szép jövőt jósolunk ennek a fiatal hangszeres előadónak. Büszke lesz még rá Kolozsvár, nem is kell erre olyan sokat várni.
György Hunor, Lelia Serafinceanu, György Róbert
További nagybőgőre és csembalóra írt művek következtek, hogy végül G. F. Händel–J. Halvorsan Passacaglia op. 20 nr. 2 művével záruljon a koncert. Ennek a műnek a hegedű szólama már a zeneakadémiai hallgatók számára is próbakő lehet. Ám az utolsó műsorszám előadásakor újból meggyőződhettünk György Hunor kiváló hangszertechnikájáról.
Nem utolsó sorban illesse dicséret Lelia Serafinceanu zongoraművészt, aki kiválóan kísérte a két hangszeres előadót. Utólag megtudtam: Serafinceanu egy digitális zongorán játszott, ahol mind a zongora- mind a csembaló hangszínét be lehetett állítani. Játékán érződött, hogy tapasztalt zongorakísérő; hibátlan teljesítményével méltó társa volt a szólistáknak.
(Borítókép: Sikert aratott apa és fia – György Róbert és György Hunor – szerda esti koncertje. Fotók forrása: Egyházzene Kolozsvár Egyesület)
