A NATO keleti határvidékén található tagállamok a június végén Madridban tartandó NATO-csúcs előtt egyeztettek és fogalmazták meg közös elvárásaikat a védelmi szövetség új stratégiai koncepciójával kapcsolatban.
Joe Biden amerikai elnök a bukaresti regionális csúcs résztvevőihez intézett üzenetében arról biztosította a B9-eket, hogy az Egyesült Államok megvédi a NATO keleti szárnyát, megerősíti a régió energetikai biztonságát és együttműködik szövetségeseivel Ukrajna támogatása érekében.
A B9-ek képviselői "tartalmas véleménycserét" folytattak a biztonsági fejleményekről és az azokra adott szövetséges válaszlépésekről, hangsúlyozva, a NATO-nak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje területe minden egyes centiméterét - jelentette ki Klaus Iohannis. A román elnök rámutatott, a Cotroceni-palotában tartott megbeszélés újabb bizonyítéka annak, hogy a résztvevők elkötelezettek a NATO-célkitűzések megvalósításához való aktív hozzájárulás mellett. Az egyeztetésen hangsúlyozták továbbá, hogy a NATO jövőbeli stratégiai koncepciójának reálisan tükröznie kell "az új biztonsági paramétereket", kiemelten kell foglalkoznia a kollektív védelemmel, Oroszországot fenyegető tényezőként kell megneveznie, illetve szorgalmaznia kell a szövetség megerősítését minden szinten, hogy az legyen képes megfelelni a jelenlegi és a jövőbeli kihívásoknak.
Iohannis beszélt a NATO-jelenlét megerősítésének fontosságáról a keleti szárnyon, különösen a Fekete-tenger térségében, amely a leginkább ki van téve az orosz fenyegetésnek. Mint mondta, a térség stratégiai jelentőségű az euroatlanti biztonság szempontjából, ezért a jövőbeni elrettentő és védelmi intézkedések meghozatalakor prioritásként kell kezelni a régió biztonsági igényeit.
A román elnök leszögezte, a kollektív védelem a NATO alapvető, kiemelt feladata, és annak is kell maradnia, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolat és a Washingtoni Szerződés 5. cikke a NATO-t "a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségévé" teszi.
Iohannis rámutatott, a találkozó fontos témája volt a háború sújtotta Ukrajna és az ukrán nép, illetve a Moldovai Köztársaság támogatása is. Az elnök beszámolt arról is, hogy szorgalmazta a kapcsolatok megerősítését a NATO térségbeli partnereivel, amelyek nagymértékben ki vannak téve az orosz nyomásnak és agressziónak.
Az államfő ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy Románia határozottan támogatja a NATO nyitott kapuk politikáját, valamint Svédország és Finnország csatlakozását a szövetséghez.
Novák Katalin Bukarestben
Novák Katalin magyar köztársasági elnököt és a csúcs többi résztvevőjét a B9-csúcs két házigazdája, a román és a lengyel államfő fogadta a bukaresti elnöki hivatalban. Az eredetileg Romániába várt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a betegsége miatt csak online tud bekapcsolódni a tanácskozásba.
„Sikeres B9 találkozón vagyunk túl” – hangsúlyozta Novák Katalin a tanácskozás után . „Határozottan elítéljük Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agresszióját, mely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva döntötte romba Európa békéjét. Gyászoljuk a tragikus emberáldozatokat. Megerősítettük elkötelezettségünket Ukrajna szuverenitása és demokratikus működése mellett. Ez azt is jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak teljes körű biztosítása az ukrán állam mindenkori kötelezettsége”, fogalmazott.
A köztársasági elnök bukaresti munkalátogatásának programjában kétoldalú megbeszélések is szerepelnek. Novák Katalin péntek este Kelemen Hunorral az RMDSZ elnökével is találkozott Bukarestben.
Borítókép: Alar Karis észt, Egils Levits lett, Andrzej Duda lengyel, Klaus Iohannis román, Rumen Radev bolgár, Gitanas Nauseda litván és Novák Katalin magyar államfő a kelet- és közép-európai NATO-tagországok, a Bukaresti kilencek (B9) államfői csúcstalálkozóján a bukaresti államfői rezidencián, a Cotroceni-palotában
