Kuleba: eljött az ideje, hogy a Fekete-tenger NATO-tenger legyen
Az Agerpres tájékoztatása szerint, a román diplomácia vezetője elmondta: a rendezvényre több mint 250 meghívott volt hivatalos, harminc országból, illetve voltak résztvevők, akik online csatlakoztak a rendezvényhez – köztük Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki a román média szerint utolsó pillanatokban mondta le a fizikai jelenléttel való részvételt.
A fekete-tengeri térség biztonságára összpontosító konferencia megrendezésével Románia hangsúlyozza az Ukrajna iránti szolidaritását és támogatását, valamint azt a bizalmat is, amellyel Ukrajna viszonyul Romániához – emelte ki Bogdan Aurescu. Közlése szerint, a rendezvény célja az ukrajnai háború tanulságainak feldolgozása, illetve az, hogy módozatokat találjanak az orosz-ukrán konfliktus következményeinek elhárítására Ukrajnában, valamint a régió olyan fenyegetett országaiban, mint a Moldovai Köztársaság vagy Georgia.
„Ellensúlyozni akarjuk a hibrid, információs és kiberháború hatásait, amelyeket Oroszország a régió, az európai és a szövetséges államok ellen indított” - nyomatékosította Aurescu. Hozzátette: a cél az, hogy „ha majd ez a háború Ukrajna győzelmével véget ér, a Fekete-tenger a béke és a jólét térségévé váljon.”
A külügyminiszter tájékoztatott továbbá arról is, hogy a román-ukrán-moldovai háromoldalú találkozón az három ország védelmi és külügyminiszterei a térséget érintő biztonsági fenyegetésekről, az orosz katonai agresszió hatásainak leküzdéséről, a Moldovai Köztársaságot célzó hibrid támadások kezeléséről esett szó. A felek elfogadtak egy közös nyilatkozatot is, amelynek üzenete, hogy Ukrajna és a Moldovai Köztársaság biztonsága összefügg egymással, és hogy a két állam biztonságának erősítése közvetlenül hozzájárul Románia és a román állampolgárok biztonságának megerősítéséhez is.
A konferencia munkálataihoz online csatlakozó Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy a Nyugatnak nem volt következetes stratégiája a Fekete-tengerrel kapcsolatban, Oroszországnak ellenben „mindig is volt egy agresszív és megtorló terve.” Rámutatott, hogy Ukrajna határozottan elutasítja azt az álláspontot, miszerint a Krím helyzete különleges lenne, és nem kell ismét Ukrajnához tartoznia. „Nincs semmi különbség Szimferopol és Donyeck, Luganszk, Herszon vagy bármelyik más ukrán város között. Ukrajnának ismét teljessé kell válnia és azzá is fog válni” – szögezte le. Hozzátette, sokan úgy gondolták, hogy a 21. század a béke, a fejlődés és az együttműködés évszázada lesz, de „Oroszország sajnos az ellenkező irányt, a gyarmati hódítások irányát választotta.”
A Fekete-tenger térségének meghatározó szerepe van abban, hogy Európa a béke helye legyen – mondta még Kuleba, aki szerint „eljött az ideje, hogy a Fekete-tenger a Balti-tengerhez hasonlóan NATO-tenger legyen.”
Az ukrán külügyi tárca vezetője kiemelte, a Fekete-tenger esete jól példázza, hogy „milyen gyors ütemben romolhat a helyzet, ha figyelmen kívül hagyják a fenyegetettségeket.” Beszélt arról is, hogy Oroszország „minden hibrid fegyverét" felhasználja a Moldovai Köztársaság destabilizálására. Hozzátette, országa nagyra értékeli Maia Sandu moldovai elnök hozzáállását, amelynek köszönhetően rendre visszaverik ezeket a hibrid támadásokat, és támogatásáról biztosította a Moldovai Köztársaságot. Kuleba beszélt a közelgő vilniusi NATO-csúcstalálkozóról is, amelyen – mint fogalmazott – „helyre lehet hozni a hibákat”, és országa zöld utat kaphat a NATO-tagság felé. „A világ valódi békét akar, nem pedig kibékülést. A valódi béke Ukrajna nemzetközileg elismert határainak helyreállítását jelenti” - mondta Dmitro Kuleba.
Borítókép: NATO.int
