Tordán és Kolozsváron is megemlékeztek a vallásszabadság kihirdetéséről
A tordai ünnepségen a szószéki szolgálatot Lőrinczi Lajos, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója, csehétfalvi unitárius lelkész végezte. Köszöntőbeszédet mondott Józsa István Lajos, a Tordai Unitárius Egyházközség lelkésze, Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának főkonzulja, Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. Józsa István Lajos beszédében rámutatott, hogy mindannyian a keresztények nagy családjához tartozunk, és testvérei vagyunk egymásnak. Éppen ezért minden január 13-a nagy családi találkozó, számbavétele annak, hogy kik maradtak még, akiknek fontos a hittestvéri szeretet. „Január 13-a, a vallásszabadság ünnepe figyelmeztessen bennünket arra, hogy hitünket Istentől kaptuk mint semmivel nem pótolható/helyettesíthető lelki kincset, és azt hitbeli kötelességünk értéke szerint megbecsülni és továbbadni. Éppen ezért a hit, a vallás soha nem szabad bennünket megosszon, egymással szembeállítson, köztünk viszályt szítson, hanem össze kell hogy fogjon, egymás mellé kell hogy állítson, meg kell hogy tanítson egymás elfogadására, tiszteletére és szeretetére” – tette hozzá az unitárius lelkész.
Az eseményen közreműködött a székelykeresztúri Lelkes zenekar. Végül megkoszorúzták a vallásszabadság emlékművét, ahol beszédet mondott Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka.
A délutáni kolozsvári ünnepségen Buzogány-Csoma István, Szentivánlaborfalva, Kézdivásárhely lelkésze végezte a szószéki szolgálatot. – Ünnepnap van, amelyet az Istennel való találkozás felemlő érzése formál ünneppé. De emlékezés is a vallásszabadság törvényének kihirdetésére, emlékezés a vallásszabadság törvénye mögött álló emberi küzdelemre, és azokra, akik megvívták azt a küzdelmet. Akik ráébresztették a világot, hogy nem az egymásnak feszülés, nem a magunk igazságait védelmező torzsalkodások visznek előre, hanem a türelmes szeretet, ami nem legyőzni és uralni akar, hanem megérteni, együtt érezni, együtt gondolkodni és elfogadni – hangoztatta Kolozsváron péntek délután Buzogány-Csoma István.
A lelkész rámutatott: a vallásszabadság törvényének kihirdetése az erdélyi unitarizmus csúcspontja, az unitárius egyház alapköve és minden erdélyi magyar keresztény ember kincse, öröksége, feladata és felelőssége is egyben. – Istentől kapott küldetésünk, hogy növekedjünk a szeretetben, megérezzük, hogy jó ebben a világban élni. Részünk van Isten teremtett világában, otthonunk van, sok-sok feladatunk van, nem csak önmagunkért, mert sokan vannak ránk bízva. Isten megteremtette a világot, és nekünk ajándékozta. „Használati utasításként” nekünk adta a Szentírást. A Bibliát olvasva nem mondhatunk mást: a boldogságot a szeretetben szolgáló életben találjuk meg. Isten eszközeként, Jézus útján, a szeretet hatalmával azon dolgozzunk, hogy Isten országa itt legyen közöttünk – hangoztatta Buzogány-Csoma István.
Miután Nagy Norbert teológiai hallgató felolvasta az 1568-as tordai országgyűlés vallásügyi határozatát, a székelykeresztúri Lelkes zenekar az unitárius énekeskönyv 52. számú énekét adta elő.
– Ezt az ünnepet a jogi értelmezésében szoktuk tárgyalni, és átsiklunk afelett, hogy mit mond a törvény: a hit Isten ajándéka. 2023-ban arra kell emlékeznünk, hogy megajándékozott emberek vagyunk. Folyamatosan jön felénk az ajándék, azaz a hit. Csatlakozzunk erre a nagy hithálózatra, és tapasztaljuk meg, mennyi ajándékot kaptunk a fennvalótól, amiért hálásak lehetünk – közölte Rácz Norbert belvárosi unitárius lelkész.
– Az emlékezés és az útmutatás napja ez számunkra. 455 évvel ezelőtt a világon először Tordán hirdették ki a vallási toleranciát, a hit szabadságát. Az a pillanat megváltoztatta a világot. A nyitottság, a tolerancia, a tisztelet, az elfogadás és a megértés honosodott meg az erdélyi protestáns egyházakban, majd Európában – közölte Reinhart Guib, a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház püspöke, akinek német nyelvű beszédét Mikó Ferenc tarcsafalvi lelkész tolmácsolta magyar nyelven.
– Az erdélyi országgyűlés 445 évvel ezelőtti küldetése volt többek között a vallásszabadság felvállalása, amelynek ma is relevanciája van. Ma, amikor a világ legüldözöttebb vallása a kereszténység. Fel kell ismerni, hogy az Istentől jövő ajándék, a hit az, amely egyedül kiállja az idő próbáját – tudtuk meg Soltész Miklós, a magyar miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkártól.
– Egyedülálló ajándékot ismertek fel elődjeink és ajándékoztak a világnak. Honnan az a világosság, a felébredés? Honnan a megvilágosodás, a megértése a titkoknak? A hitből, amely Isten szeretetteljes megkereséséből született meg. A hit, amely Isten ajándéka, amely nem az emberi nagyravágyás Bábel tornyait építő megnyilvánulása, hanem az Istentől induló szeretetteljes kezdeményezés. A hit csodatevő erejével tudjuk megmagyarázni, hogy elődjeink felismerték: a szabadság az a kincs, ami akkor a miénk, ha mindenkinek elajándékozzuk – mondta Kovács István unitárius püspök, akitől azt is megtudtuk, hogy a Magyar Unitárius Egyház az idei évet a hitéletre és a lelkiségre helyezi. – Forduljunk Isten felé a teremtő szeretet erejével. Indítsuk ezt az évet optimizmussal, derűvel, hogy a hit létrehozza a csodát. A hit teremt, újjáépít társadalmat, közösséget, az Istennel és önmagunkkal való viszonyunkat. Visszaadja a teremtő derűt, amivel létre lehet hozni és teremteni lehet – tette hozzá az egyházi elöljáró.
Az esemény zárómozzanataként megkoszorúzták Dávid Ferenc szobrát. Imát mondott Jobbágy Júlia, a Kolozsvár-Belvárosi Egyházközség lelkésze.
(Borítókép: Kiss Gábor)
