Egész évet felölelő rendezvénysorozattal emlékeznek a 450. évfordulón
– Számunkra 2018 nagyon fontos év, amelyre régóta készülünk. Az 1568-as tordai országgyűlésen kihirdetett vallásszabadság törvénye egyetemes igazságot fogalmazott meg, amely a leglényegesebb keresztény értékekre mutat rá. Amellett, hogy a Magyar Unitárius Egyház 2018-at a Vallásszabadság Évének nevezte ki, minden istenhívő, Jézus tanítását követő ember számára fontos ez az év, amelyet az erdélyi történelmi egyházak felkaroltak – közölte Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke a tegnapi sajtótájékoztatón.
– A vallásszabadság törvénye szellemileg radikális változást hozott 1568-ban, és ezt a szellemi értéket ma is közkinccsé kell tenni. A vallásszabadság eszméjének kihirdetését szellemi transzilvanikumnak tarthatjuk. Az emlékező ünnepségek akkor lesznek méltóak 1568 szellemiségéhez, ha az erdélyi felekezetekkel együtt ünnepelünk. Nagy elégtétel és lelkesítő számunkra, hogy minden erdélyi történelmi egyház jelezte az ünnepségeken való részvételét – magyarázta Kovács István közügyigazgató.
Ezt alátámasztandó, kijelentették: az 1568. január 13-i tordai országgyűlésre való, 2018. január 13-i, megemlékezést a tordai római katolikus templomban tartják, mert annak befogadóképessége a legnagyobb, és az évforduló alklamából felavatandó emlékmű is a katolikus templom udvarán kap majd helyet. A tordai emlékmű alkotója Liviu Mocan szobrászművész, az 1989-es forradalom kolozsvári áldozatainak emléket állító főtéri szoborcsoport alkotója. A szombati megemlékezésen jelen lesz Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Március 9-én a magyar országgyűlés fogja méltatni a vallásszabadságról szóló 1568-as tordai országgyűlési határozatot, szakmai emlékkonferenciát és gálaestet szerveznek Budapesten. Szintén márciusban Bukarestben is emlékünnepséget terveznek. Június 23-án pedig a brüsszeli Európai Parlamentben konferenciával és kiállítással ünneplik a vallásszabadság kihirdetésének évfodulóját.
A január 13.-ai eseménysorozat keretében Körösfői-Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festménye is megtkeinthető lesz
– Az unitárius vallás a tiszta jézusi kereszténységhez való visszatérést jelenti. Az elmúlt 450 évben kevés alkalom adódott az 1568-as vallásszabadsági határozat megünneplésére. Először a XIX. század közepén, a 300. éves évforduló kapcsán emlékeztek meg erről, 1918-ban más történelmi események lehetetlenítették el a megemlékezést, 1968-ban az akkor uralkodó rendszer miatt nem volt lehetőség az ünneplésre. Most, 2018-ban méltóképpen ünnepelhetünk. Dávid Ferencnek, az unitárius vallás megalapítójának két szobrot állítanak: Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön. Kolozsváron, Dávid Ferenc szülővárosában minden szempontból időszerű a szoborállítás. Az unitárius püspöki palota felújítási munkálatainak befejezése után a vallásszabadság házaként, közösségi térként működik majd, ahol múzeum, kiállítások, valláskutató- és konferenciaközpont kap helyet – magyarázta Farkas Emőd főgondnok.
A Szabadság kérdésére a főgondnok elmondta: a kolozsvári Dávid Ferenc szobrot a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium közötti területen helyezik majd el, és december elején avatják fel, mintegy a jubileumi ünnepségek zárómozzanataként. A most még létező fekete kovácsoltvas kaput hátrébb költöztetik, és az ily módon kialakítandó kis téren helyezik majd el a szobrot.
Farkas Emőd főgondnoktól megtudhattuk: a 450. évforduló megünneplésére egymilliárd-negyven millió forintot utalt ki a magyar kormány, ennek egyharmadát az egyház tulajdonában álló műemléktemplomok restaurálására fordítják. A hat erdélyi unitárius egyházkör (egyházmegye) benyújtotta már az erre vonatkozó elképzeléseit. A bukaresti vallásügyi minisztérium a kolozsvári unitárius püspöki palota helyrehozatalára közel félmillió lejt utalt ki.
Szintén a jubileumi ünnepségek keretében találkozókat, ifjúsági- és gyermektáborokat szerveznek, ünnepi kiadványokat jelentetnek meg, novemberben pedig újra megszervezik a Dávid Ferenc-zarándoklatot.
Gyerő Dávid főjegyző, a nemzetközi Unitárius Univerzalista Tanács elnöke elmondta: jelenleg 30 országban közel 500 ezer unitárius ember él szervezetten, akik számára Dávid Ferenc szülővárosa, azaz Kolozsvár, olyan fontos, mint a római katolikusoknak Róma, Torda hasonlatos Betlehemhez, az erdélyi unitáriusokra pedig úgy tekintenek, mint az őskeresztényekre. – Azért szeretik Erdélyt, mert az itt létrehozott unitárius értékek közösségeket hoztak létre, és az évszázadokon át tartó nehézségek ellenére az unitarizmus meg tudott maradni. Például a január 13-i, szombati ünnepségre több külföldi unitárius is ellátogat. Az univerzalista tanács februárban Nepálban tartja közgyűlését, ezen kívül az angliai unitáriusok áprilisban, az amerikai unitáriusok júniusban gyűlnek össze. Idén egészéves teológiai párbeszédsorozatot kezdeményeztünk, amely a 450 éves tordai határozat szellemében kíván a jelen kihívásaira és problémáira reflektálni. Ennek a párbeszédnek egyik kulcsfontosságú pillanata az a júliusban zajló kolozsvári konferencia is, amelyen a világon élő unitárius közösségek képviselői vesznek részt, olyan előadásokat hallgatva, melyek az eszmei közeledést célozzák meg – fogalmazott a főjegyző.
(Borítókép: Kiss Gábor)
