A kalász feje

A kalász feje
A minap egy közintézmény közzé tett egy képet néhány munkatársáról, amint maszkban dolgozik. Érthető módon, hiszen kisebb csapatben kényszerülnek végezni munkájukat. Ami a kép alatt, a kommentáradatban következett, az viszont elkeserítő volt s eszembe jutatta a régi graffittit: Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni!

A mostani zűrzavaros helyzetben az a legrosszabb, hogy elképesztő düh tombol a legirracionálisabb emberekben, az összeesküvések apostolai ijesztő indulattal rontanak neki mindennek és mindenkinek, amiben és akiben maradt egy csöppnyi jóérzés és értelem. Emberek, akik a legdurvább, legsötétebb, legaljasabb butaságokat hiszik el fenntartás nélkül, minden további nélkül megvetendő birkanyájnak neveznek a nyilvános térben bárkit, aki nem ül fel fantazmagórikus és habzó gyűlölettől roskadozó szekerükre.

Csak a miheztartás végett, hadd beszéljek magáról a szóban forgó kérdésről. A maszk viselésével s a fizikai távolság betartásával nem annyira önmagunkat, mint inkább embertársainkat védjük. Megakadályozzuk azt, hogy köhögés, tüsszentés esetén a légutainkból nagy sebességgel távozó apró cseppek messzire jussanak. És igen, én is szeretem azt hinni, hogy semmi bajom, nem hordozom a vírust, de ha vannak alapszintű fogalmaim a kórokozók terjedéséről, akkor tudhatom, hogy ebben sohse lehetek biztos, mert nem tudom, hogy a kasszás néni például, akinek tegnap kifizettem a két liter tejet, kivel és hogyan érintkezett egy nappal azelőtt! Ehhez persze azt kellene feltételezni, hogy a társadalom java része nem teljes és büszke tudatlanságban fetreng mindennel kapcsolatban, ami akár egy kicsit is tudományos, és tényekre alapozódik. Ami sajnos nem igaz, az emberek javarésze nagyon tájékozatlan, nem is akar tájékozott lenni, teljes mértékben beéri a mindenféle ellenőrizhetetlen forrásból összeszedett tévinformációkkal, badarságokkal és még felsőbbrendűségi tudata is van, hiszen „ő tudja az igazságot, amit a sok hülye manipulált és vírushisztivel beetetett birka nem”. Ilyenkor üt vissza az a felfogás, hogy az iskolában feleslegesen tanítanak annyi tudományt, sohse fogja senki használni. Hát bizony jó lenne, ha használná, mert nagyságrendekkel kevesebb laposföldhívő, oltásellenes, vírustagadó ember szájalna képtelenségeket. Dühös tombolásuk bűncselekményig fajulhat, hiszen épp a napokban fenyegették meg halálosan ketten is Raed Arafat államtitkárt.

A másik terjengő tévhit, amit tömegek terjesztenek és osztogatnak, hogy a maszk viselése káros az egészségre, nem jutunk elég oxigénhez, visszaszívjuk a saját kórokozóinkat. Ha majd mutatnak nekem egyetlen egy műtőorvost, vagy műtős asszisztenst, aki megbetegedett amiatt, hogy naponta több órán át orrán-száján maszkkal végzi a műtéteket, akkor beszélgethetünk a kérdésről, hogy árt-e az egészségünknek naponta tizenöt szerencsétlen percig maszkot hordani, amíg bevásárlunk a sarki boltban.

Minél tudatlanabb valaki, annál több indulattal, annál több zsigeri utálattal önti epéjét a közéletbe és ez az epe lassan mindent eláraszt. Soha nem vitatkoznak a tényekkel, soha nem lesznek partnerek a logikus érvek higgadt ütköztetésében, beérik a festői jelzőkkel: birka, bérenc, sorosista, libsi és társaik. Ha nem a személyt, akkor a kijelentést illetik egyetlen sommás jelzővel. Vita nincs, csak a gyűlölet.

És ezt meg kell köszönjük azoknak a tényellenes, tudományellenes és végső soron életellenes ideológusoknak, akik mind a lelkek feletti hatalmat, mind a politikait úgy szerezték meg, hogy megtanították a társadalmat övön alul ütni. Megtanították hallgatóságukat nem bízni a tanulással megszerezhető tudásban. Elérték azt, hogy „tudományos” sok ember szemében kimondottan negatív jelző, a szakértelemnek, a hozzáértésnek nem hogy nincs súlya, ezek kimondottan gyanúsak és a legvadabb mítoszok hatására is könnyen elvethetők. Új boszorkányüldözés folyik, újra az „ördögtől való praktikák” kiirtása a tét, csak most világhatalomnak, mindenféle libsi összeesküvésnek nevezik.

Mindeközben intenzív osztályokon emberek fulladoznak magatehetetlenül, elpusztult tüdőszövettel, remélve a túlélést és szorongva a maradandó hatások miatt. Mert vannak egyesek, és nem kevesek, akiknek az élet szentsége csak akkor számít, ha azt erkölcsi bunkósbotként használva lesújthatnak vele ideológiai ellenfeleikre.

Mint például a Szociáldemokrata Párt, amely emberi életeket semmibe véve, hitleri jellemmel csűri-csavarja a törvényeket, remélve, hogy nem is olyan burkolt vírustagadó álláspontjával ismét szert tehet majd a hatalomra.

Mind például azok a görögkeleti papok, akik az emberség, az észszerűség és az alázat minden formájával szembemenve kimasíroznak a maszkellenes tüntetők közé kezet csókoltatni.

Van egy pszichológiai fogalom, Duning-Kruger effektusnak nevezik és nagyjából azt magyarázza, hogy a butaság legnagyobb veszélye pont abban rejlik, hogy a buta ember túl buta ahhoz, hogy belássa, mennyire buta. Számtalan tanulmány igazolja ezt, a legesztelenebb akarnokok szentül meg vannak győződve arról, hogy mindenkinél jobban tudnak mindent. És a társadalom sokszor megerősíti ezt a meggyőződést bennük, hiszen jutalmazza a hangos botrányt, amit szüntelenül csapnak maguk körül, a legtudatlanabbakból lesznek Youtube sztárok, „influenszerek”, államfők.

És akkor mi a teendő? Egyet mondhatok csupán: ódzkodjunk a nagyképűen jobbra-balra szitkozódóktól, azoktól, akik mindent és mindenkit fölényes gúnnyal és utálkozva kezelnek, miközben magához, a vitatott témához képtelenek érdemben hozzászólni. Ha a kalász büszkén s egyenesen áll, akkor üres. Minél teltebb, annál mélyebbre hajtja a fejét.