Máskép(p), a legfontosabb hírek más szemszögből

Ismét régészeti ásatások folynak a kolozsvári Szent Mihály templom környezetében. A város szimbólumának számító, több évszázados épület bejárata előtti ásatásnál látványosabb és szembeszökőbb helyszint keresve se találhatnánk, így érthető, hogy a helyi magyarság nagy érdeklődéssel figyeli a régészek munkáját. Sajnos, bizonyos internetes fórumok hozzászólásaiból ítélve, a nagyközönség és a kolozsvári magyarság viszonya a régészettel még mindig a funari időszak sérelmeit hordozza. Itt az ideje ezt végérvényesen lemosni.

A pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta az államháztartás első két hónapos mérlegét, miután januárban jelentős bevételkiesésről érkeztek hírek. Kiderült, hogy a második hónap jobban alakult, 4 százalékkal több bevétel érkezett az államkasszába, mint egy évvel korábban, viszont összességében a helyzet nem javult sokat, mert az első két hónap után a bevételek még mindig alacsonyabbak, mint a tavalyiak.

Úgy tűnik, hogy a kormány nem fogja megúszni az idén a vágásokat. Kénytelen lesz nyesni a kiadásokból, különben nem fogja tudni 3 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is meghúzta a múlthéten a riadót, megpróbálva hatni szép szóval a kabinetre, amely a látszat fenntartásáért, udvariasan viselkedik az IMF-el. A gazdasági minisztérium együttműködik a nemzetközi szervezettel bizonyos konkrét témákban, ami persze, nem jelent semmilyen kényszerítő eszközt az IMF kezében.

Örvendetes, hogy március 15. megünneplése jelentősebb feszültségek nélkül lezajlott. Sokat haladt előre a hazai társadalom a rendszerváltozás óta ebben a tekintetben, ami üdvözlendő tény. Akik emlékeznek vagy olvastak az 1989 előtti és közvetlenül utáni, rettegéssel teli ünneplésekről, minden bizonnyal értékelik a változást. Most már elmondható, hogy a magyarság nemzeti ünnepe létjogosultságot nyert Romániában. Teljes elégedettséggel azért mégsem lehet beszélni erről a változásról, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni a lappangó feszültségeket, amelyek fenntartásában hathatósan közrejátszanak az állami szervek. Itt főleg a Erdély-zászló kolozsvári üldöztetésére gondolok, ami ismét olyan történetté kezd bonyolódni, amely közszereplők és hatóságok rengeteg energiáját felemészti. Mondanom sem kell, teljesen fölöslegesen és értelmetlenül.

Gyanítom, hogy a nagy európai hercehurcában, amelyben NATO-szövetséges országok diplomatái, felelős vagy felelőtlen vezetői feszülnek egymásnak nemzetközi jogi értelemben kényes és vitatható döntéseik miatt (lásd: Hollandia és Törökország huzavonája), kevés figyelem hárul egy olyan gesztusra, mint Henri Boulad jezsuita szerzetes állampolgársági kérelme, amelyet a magyar hatóságokhoz intézett. Jogszerűen, a befogadó ország vonatkozó törvényeit és szabályait maradéktalanul betartva. Pedig ő is válságövezetből érkezik: Egyiptom az uniós bürökraták mércéje szerint annak számít, bármit is jelentsen Merkel asszony legutóbbi látogatása Kairóban.