Továbbgondolni nem akar az ember. Továbbgondolni muszáj! Jön egy kedves tisztafej-gondolkozású fiatalember és elröpíti a követ, amely nem tudni, hol áll meg. Szász István Szilárd írása már címében is fenyegetően hangzik: Szétbarmoljuk a demokráciát. Megkondít egy vészharangot és arra ösztönöz, hogy továbbgondoljuk azt, amit elindít és végül, mint a magvas esszék általában fenyegetővé válik. (Miért ilyen későn reflektálok? Mert az írás november 16-án jelent meg a Szabadságban, amikor én a klinikán feküdtem az operációs asztalon, és csak most jutottam hozzá, hogy írhassak erről.)
