Háború, válság, pénzügyi frontvonalak, avagy, miért nincsen pénzünk?

– Hogyan hatnak a háborús konfliktusok a munkaerőpiac stabilitására, és a fiatal diplomások lehetőségeire? 

– Itt az általános választ el kell választani az egyeditől. A kérdés az, hogy hol van ez a háborús konfliktus. Azokban az országokban, ahol aktívan zajlik háború, a munkaerőpiac stabilitásában jelentős negatív változások figyelhetők meg. Ukrajnában a férfiakat besorozzák a katonaságba, és nem hagyhatják el az országot. Az ország munkaerőpiacára a háborúval járó munkaerőhiány és az életszínvonal romlása negatív bélyeget nyom. De ez a történelem folyamán is mindig így volt. Ráadásul a háború az adott ország lakosságát is csökkenti. Ők általában életerős fiatal férfiak, akik a munkaerőpiacnak fontos részvevői. Ez az egyik oldala annak, hogy a háborús konfliktus hogyan hat egy-egy ország munkaerőpiacára. A másik oldala az, hogy a konfliktus a környező országokra is hatással van. Nemcsak a munkaerőpiacra, hanem a gazdaságra és számos más tényezőre is. Az, hogy Ukrajnában háború van, az Románia gazdaságát és munkaerőpiacát is negatívan befolyásolja.  Emiatt – közvetve – kevesebb munkahely lesz, és nem lesz olyan mértékű reálbér-növekedés, mint békehelyzetben. 

– A fiatal diplomások körében lát-e változást az elhelyezkedés dinamikájában az elmúlt évek geopolitikai eseményei miatt?

– Romániában a fiatalok elhelyezkedését most nem az orosz–ukrán háború határozza meg, hanem a nagy belső gazdasági egyensúlytalanságnak a következményei. A kormány különböző megszorító intézkedéseket fogadott el, ezek a lakosságra negatív hatást gyakorolnak, mert így kevesebb elkölthető pénzünk lesz. A vállalatok kevesebbet fognak termelni, így kevesebb munkahelyre lesz szükség. A jelenlegi gazdaság helyzet Romániában a fiatalok elhelyezkedése szempontjából nehézséget okoz. A mesterséges intelligencia is veszélyt jelent a fiatalok munkahelyére, mert több olyan állás van, ahol eddig kezdőket alkalmaztak, és azt a munkát már sokszor elvégzi a mesterséges intelligencia. 

 – A romániai munkaerőpiacon észlelhető hatása a külföldi konfliktusoknak? Milyen tendenciák figyelhetőek meg? 

– Mindenféleképpen látszanak hatások. Vegyük példának az amerikai vámháborút, amelynek még mindig várjuk a kimenetelét. Nem tudjuk még, hogy milyen vámok lesznek és ezek milyen hatást gyakorolnak majd. Ha Amerika és az Európai Unió vámháborúba keveredik, akkor az azt jelenti, hogy az ipari termelés csökkenni fog. Ha az ipari termelés csökken, az kevesebb munkahelyhez vezet, ami hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok nehezebben helyezkednek el. Amennyiben a vámokat illetően az EU és Amerika között nem születik jó megállapodás, akkor annak a negatív hatása begyűrűzik a munkaerőpiacra.

– Mennyire nehezíti meg a fiatalok önállósodását a magas infláció és a megélhetési költségek növekedése? 

– A mai fiatalok sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint a szüleik generációja. Azt gondolom, hogy nem feltétlenül az infláció az, ami megnehezíti a helyzetet, hanem a lakhatási válság, illetve, a lakásárak növekedése, amivel a mai fiatalok szüleinek a generációja nem kellett szembenézzen. Ha a fiatal városban szeretne dolgozni és egyedül lakni, az komoly problémát jelent. A fizetésének akár több, mint ötven százalékát a lakhatásra kell költse, ami ezelőtt 15–20 évvel nem volt így. Sokkal nehezebb az önállósodás, mint abban az időszakban, amikor a szüleik voltak huszonévesek. 

– Hogyan tudna a felsőoktatás jobban alkalmazkodni a folyamatosan változó gazdasági és geopolitikai környezethez?

– A felsőoktatásnak elsősorban a mesterséges intelligencia forradalmához kell alkalmazkodnia. Arra kell minden intézménynek és tanárnak válasza legyen, hogy hogyan alakíthatják át az oktatást olyan formában, hogy a feladatokat valóban a diákok oldják meg és ne a gép. Valamint meg kell tanítani őket arra, hogy hogyan használják jól az MI adta lehetőségeket. Elsősorban ez határozza meg azt, hogy az oktatás hogyan fog változni, és ez az, ami miatt a jelenlegi rendszer a legtöbbet fog változni.

– Pályakezdőként hogyan lehet felkészülni az ilyen bizonytalan gazdasági jövőre? 

– Nagyon nehéz felkészülni, a gazdaságban mindig vannak bizonytalanságok. A gazdaság mindig ciklikus, ami azt jelenti, hogy vannak hosszabb ideig tartó fellendülések és rövid ideig tartó visszaesések, korrekciók. Most sajnos éppen a korrekciónak vagyunk a kapujában. A fiataloknak, akik most kezdenek el dolgozni, azt javaslom, hogy akármilyen keveset, de próbáljanak meg félretenni. Mert így felkészülhetnek a jövőbeli nehézségekre, amikkel esetleg szembe kell nézzenek.

– Mit tanácsolna azoknak a fiataloknak, akik most lépnek a munkaerőpiacra, hogyan kezdjék el építeni a karrierjüket?

– Azt javaslom, hogy legyenek türelmesek és kitartóak. El kell fogadni azt, hogy amikor belép a munkaerőpiara akkor nem vezetőként kezd, vagy nagy fizetésért dolgozik. Türelem kell ahhoz, hogy a jó vállalatot válasszák ki, azt, ahol tanulni és fejlődni tudnak. A hivatásukkal és a munkájukkal kapcsolatban a kitartás nagyon fontos.