N.-H.D., Ö. I. B.
Ovidiu Cîmpean CIIC-igazgató arra emlékeztetett, hogy a Zöld Kolozsvár programot tavaly indították be, és keretében a tervek szerint 2030-ig a város területén 100 ezer fát ültetnek majd, és folyóvizek mentén zöld folyosókat alakítanak ki. Idén 1,7 millió eurós beruházással megvalósult az egyhektáros Tóközi park, amelybe 165 fát telepítettek. A Munka út környéki Ifjúsági park 21 hektárán 1500 fa ültetését tervezik, az 5 millió eurós programot 2021 decemberében fejezik be. A Kis-Szamos partjának átalakítására és 2000 fa elültetésére több mint 30 millió eurót szánnak, szeretnék még ezen a nyáron meghirdetni a közbeszerzési eljárást. 2021 szeptemberéig befejezik a La Terenuri sportbázist, ahova 400 fát ültetnek, az 54 hektáros Keleti Park megtervezésére pedig nemzetközi pályázatot írnak ki – sorolta a megvalósításra váró projekteket Cîmpean. Az igazgató többek között szólt még a Hajnal negyedi parkról (1,2 hektár, 200 fa), a területének megkétszereződése elé néző Rózsák parkjáról, a Vasutasparkról (500 új fa), a Fellegvár 10 hektárának rendezéséről, a Caragiale park megvalósíthatósági tanulmányának elkészültéről, és két parkerdő-projektről (Bükk, 40 ha; Hója, 95 ha).
A Világbank romániai képviselője, Marius Cristea a város kidolgozott zöld stratégiájáról kifejtette, hogy a város a lakónegyedeire is hangsúlyt fektetnek, mert ott él a lakosság 73 százaléka. Kolozsvár klimaterikus földrajzi fekvése kedvező, a lakosság többsége távol él a hőszigetektől. Vannak még környezetvédelmi hiányosságok, de más hazai városokhoz képest Kolozsvár ebből a szempontból jól áll.
Adina Croitoru éghajlatváltozást vizsgáló szakértő (Földrajz Kar, BBTE) szerint hozzá kell idomulnunk a globális felmelegedés okozta változásokhoz, amelyek kihatnak a szállításra, a mezőgazdaságra és turizmusra is. Egy tanulmány kimutatta, hogy a 2006-2015 közötti hőhullámok miatt Kolozsváron 15%-kal megnőtt a haladósági mutató, ezt mérsékelheti a drasztikus fásítás. Elmondta: egyes lakónegyedek között a hőmérsékletkülönbség akár 7-8 Celsius fok is lehet, és szükségét látja egy megfigyelőrendszer használatának.
Nicolae Ajtai (dékán, Környezetvédelmi Szak, BBTE) elmondta: jelenleg négy megfigyelő készülék méri a levegőminőséget, de ezek elhelyezkedése nem túlkedvező. Tavaly csupán nyolc alkalommal mértek veszélyes fémkoncentrációt, amit főleg a közúti forgalomban részt vevő belsőégésű motorok és az ipari szennyezés okozott. Mindenképpen javasolja a széndioxid-kibocsátás és a PM10 (szálló por) szennyezés csökkentését, amiben nagy segítséget jelenthet a Parkolj és utazz! (Park and Ride) típusú parkoló létrehozása és a gyalogos övezetek, a kerékpárutak térnyerése. A város folyóvizei és tavai viszonylag tiszta vízzel rendelkeznek, de fel kell lépni az ellenőrizetlenül a partokra ürített hulladék és építkezési törmelék ellen. Ami a talaj tisztaságát illeti, két év múlva elkészítik 23 terület részletes, és földcsuszamlások kockázatának becslését tartalmazó térképét, akkor majd többet tudhatnak a tennivalókról.
Kolozsvár hosszútávú stratégiája lakónegyedenként zöldövezet létesítését feltételezi
A városmegújulás szakértője, Octav Olănescu nézete szerint olyan Kolozsvárra van szükség, amelynek minden lakója könnyen hozzáférhet a minőségi természeti környezethez. Ebből a szempontból negatív példa a Mező utca, és annak környéke. Javaslata szerint az egész várost egységesen, nagy városrendezési zónatervek (PUZ) kidolgozásával kellene fejleszteni.
Kolozs megye főépítésze, Claudiu Salanta olyan tervet javasolt, amely a Kis-Szamost kerékpárúton, a Tarnica vízgyűjtőtótól Désig kíséri végig, a vízfelszín könnyű megközelíthetőségével.
Natalia Ciobanu klímaváltozást vizsgáló doktorandusz a hőszigetek és az árvizek veszélyeinek csökkentése érdekében természetes anyagú magas falakat, zöld épülettetőket, hőszigetelést, vízelnyelő útburkolatot, a Kis-Szamos mentén – Bécs mintájára – biztonsági árterületeket javasol.
A szabályozás eszközeit korszerűsíteni kell – vélte Eugen Pănescu műépítész. Ennek szellemében a városháza elkezdte az új Általános Urbanisztikai Terv (PUG) kidolgozását. – A közérdekű tervek jók, de a magántulajdonúakról ez nem mondható el, ezért is fontos, hogy a polgármesteri hivatal javaslatai alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a tarnicai víztározó vízminősége napról napra romlik. Dan Clinci műépítész arra hívta fel a figyelmet, hogy nem törődünk eléggé a lakásunk közvetlen közelében található közterületekkel, ahol rossz minőségű biomassza rontja a környezet arculatát. Erről a lakóbizottságok és a városháza közösen tehet. Egy másik hozzászóló, Székely Biborka, többek között levegőszennyező régi gépkocsik kitiltását, a napelemek házakra való felszerelését, a szelektív hulladékgyűjtést, az illegális szeméttárolás szigorú büntetését, könnyen megközelíthető megállókkal rendelkező HÉV megépítését szorgalmazta.
Ovidiu Cîmpean a közvita végén kiemelte: a polgármesteri hivatal közép- és hosszútávú stratégiája park kialakítását feltételezi minden lakónegyedben. Például a Hóstát/Marasti negyedben a közterület-fejlesztési tervek értelmében teljese átszervezik a negyed központi részét, a Szent Péteri templom hátától kezdődően a Szamosfalvi/Aurel Vlaicu úti hídig, de korszerűsítik a Gyár/Fabricii utca és a Könyvtár/Bibliotecii sétány térségét is. Ugyanakkor keresik a megoldást a Béla király/Dâmboviței utca, a Transilvania Kiállítási Csarnok környékének korszerűsítésére is.
