Emil Boc: széleskörű közvitát követően döntenek a kérdésről
ÖSSZEFOGLALÓ
A kormány múlt csütörtökön fogadta el azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely módosítja a szerencsejátékokra vonatkozó rendeletet. Eszerint a szerencsejátékot főfoglalkozásként űző cégeknek nemcsak országos, hanem a helyi önkormányzat által kibocsátott engedéllyel is rendelkezniük kell. A helyi tanácsok pedig éves díjat is követelhetnek az ilyen cégektől, amelyeket az új rendelkezések értelmében kell engedélyeztetni. De a helyi tanács akár ki is tilthatja a településről a szerencsejátékkal foglalkozó vállalkozásokat.
„Nagyon veszélyes a mentális egészségre a szerencsejáték. A kolozsvári tanács azt követően fog erről dönteni, miután széleskörű közvitát szervezünk. Nagyon fontos a megelőzés és a kezelés is” – fogalmazott a téma kapcsán Emil Boc polgármester. Rámutatott, a kolozsvári polgármesteri hivatal az első olyan önkormányzat az országban, amely a függőségben szenvedő betegek kezelése céljából épít központot. „Két fontos célkitűzésünk van: megakadályozni, hogy a fiatalok rászokjanak a szerencsejátékra, a felnőttek esetében pedig a megelőzés és a kezelés az elsődleges” – nyilatkozta Emil Boc legutóbbi sajtótájékoztatóján.
A szerencsejáték hatása a kábítószeréhez hasonló
„A szerencsejáték-függőség az egyik legsúlyosabb szenvedélybetegség, amelynek hatása a nagy kockázatú kábítószer fogyasztáséval vetekszik. A szerencsejáték az agy ugyanazon részét aktiválja, mint a tiltott szerek, és drámai következményei lehetnek a függő és családja életére” – közölte Ovidiu Alexinschi jászvásári pszichiáter. Hozzátette: a szerencsejáték-függőségben szenvedők gyakrabban fordulnak magánrendelőkhöz. Egyrészt azért, mert szégyellik magukat, másrészt a függőségük nem olyan mértékű, hogy kórházi, fekvőbeteg-ellátást igényeljen. A kezelés azonban nehézkes: főként pszichoterápiából, tanácsadásból és életmódváltásból áll. Indokolt esetben gyógyszeres kezelést is kaphat a páciens, amely csökkenti a játékkedvet. „A függők általában nem tudatosítják magukban szenvedélybetegségük súlyosságát. Minden erejükkel azon vannak, hogy a játékszenvedélyük kielégüljön, pénzt nyerjenek. Ezért kölcsön kérnek, hazudnak, és próbálják eltitkolni a veszteségüket” – sorolta a pszichiáter.
A szakorvos szerint bárkivel előfordulhat, hogy szerencsejáték-függő lesz. A függőség kialakulásában szerepe kap a genetika, az egyénnek a játékhoz kapcsolódó magatartása és a környezet hatása. A szerencsejáték-függőség azonban nemcsak az érintett személyre, hanem annak családjára, rokonaira és barátaira is hatással van. A rokonok és a barátok számára nagyon rombolóan hat, ha egy hozzátartozójuk oda jut, hogy hazudik, csal, pénzt lop vagy kölcsönkér, hogy játékszenvedélyét kielégítse. Sajnos, a jelenség az elmúlt években egyre jellemzőbbé vált. Nemcsak kaszinókban lehet játszani, hanem online is, ez utóbbi pedig folyamatosan elérhető, akár az otthoni kényelemből is. Ami a szerencsejáték-függők életkorát illeti, a szakorvos szerint főként a fiatalabbak hajlamosak az addikcióra, de volt ötven évnél idősebb páciense is. Ezért üdvözli a szerencsejátékok kitiltására vonatkozó kezdeményezést, de úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi szerencsejáték-függőségben szenvedő emberek esetében elengedhetetlen a tanácsadás és a szakorvosi segítség.
Barcarozsnyó polgármestere, Horia Motrescu szerint a szerencsejátékokra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet nem világos, azaz többféleképpen lehet értelmezni. Például úgy, hogy a lottó is szerencsejáték, amelyet be kellene tiltani.
„Ami a szerencsejátékokat illeti, a székelyudvarhelyi városi tanácsban eddig nem szerveztünk közvitát. De az biztos, hogy szándékunkban áll korlátozni a játéktermek számát. Néhány helyi tanácsos teljes mértékben kitiltaná a városból a szerencsejátékokat. Felelősségteljes és kiegyensúlyozott döntést kell meghoznunk, ezért közvitát fogunk szervezni erre vonatkozólag” – nyilatkozta Szakács-Paál István székelyudvarhelyi polgármester.
Kolozsváron petícióban kérik a kitiltást
A különböző civil kezdeményezéseiről ismert kolozsvári Declic Egyesület online petícióban kérte a szerencsejátékok kitiltását, amelyet már közel ezren aláírtak. Az egyesület információi szerint Románia világszerte a második helyen áll az Amerikai Egyesült Államok után az engedélyezett kaszinók számát illetően. A petícióban az is szerepel, hogy a kiskorúak egynegyede már játszott félkarú rabló típusú játékgépen. 2025 első felében a romániai lakosok közel 1,1 milliárd eurót költöttek szerencsejátékra, miközben az ország szálláshelyeinek összköltsége ennél kevesebb. A kolozsvári városvezetés nem tiltaná be, hanem korlátozná a játéktermek számát, illetve kitiltaná ezeket a tömbházak földszintjéről és az iskolák környékéről.
Interaktív térképeket tett közzé a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) nemrég, amelyekkel arra akarja ösztönözni az önkormányzatokat, hogy tiltsák ki a játéktermeket településeikről vagy legalább az iskolák környékéről. A térképek egyikén azt a 239 – legalább 15 ezer lakosú – települést tüntették fel, amelynek lehetősége van helyi hatáskörben szabályozni a szerencsejátékok engedélyezését. Az interaktív térkép feltünteti az adott településen működő játéktermek számát, továbbá azt is jelzi, beterjesztettek-e már a helyi tanácsban játéktermek kitiltására vonatkozó határozattervezetet, illetve megszavazta-e már a tiltást az önkormányzat. Az USR összesítése szerint Romániában eddig egyetlen település, a Brassó megyei Zernest döntött a játéktermek kitiltásáról, további 25 településen pedig a helyi tanács jóváhagyásárára vár erre vonatkozó határozattervezet.
Az USR egy másik, „veszélyeztetettségi” térképén azt tüntette fel, hol működnek játéktermek az iskolák közelében. A párt megállapítása szerint 2461 olyan tanintézmény működik az országban, amelyek 300 méteres körzetében játéktermek működnek. Ezekben az iskolákban 944 ezer diák tanul.
Az online szerencsejátékok évi 11,7 milliárd lejes, a – országszerte több mint 45 ezer félkarú rablót működtető – klasszikus játéktermek 5,7 milliárd lejes, a sportfogadások pedig 915 millió lejes forgalmat bonyolítanak le. Országos szinten 95 ilyen cég 45 663 játékgépet működtet. Legtöbbjük Bukarestben van.
