Kapcza Mikolt ügyvéd: a védettségi igazolást bevezető európai szabályzat csakis az államok közötti utazás megkönnyítésére jött létre
Konkrétan arról van szó, hogy a világjárvány következtében a (hangoztatott) cél az emberek egészségének a megőrzése valamint a koronavírus-járvány terjedésének a megakadályozása, azonban az említett célok elérésére, megvalósítására választott jogi eszközök már régóta komoly aggályokat vetnek fel. Legutóbb a pénteken elfogadott kormányhatározat, amely megköveteli a Covid-igazolvány (zöldigazolvány) kötelező felmutatását, hogy bizonyos helyekre bemehessenek illetve rendezvényeken részt vegyenek, késztetett megszólalásra szakembereket. Kapcza Mikolt kolozsvári ügyvéd szerint a vészhelyzetet szabályozó 2020/55-ös törvény nem tartalmaz a kormány számára olyan felhatalmazást, amelynek alapján ilyen kitételt hozhatna. Hasonlóan nyilatkozott Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, valamint Renate Weber népügyvéd is, hangsúlyozva, hogy jogkorlátozással járó ilyen intézkedést kizárólag törvényben kellene rögzíteni.
A kormány még pénteken elfogadta határozatában az országos vészhelyzeti bizottság (CNSU) javaslatát, amelynek értelmében bizonyos tevékenységek csak a beoltott, a koronavírusfertőzésen már átesett vagy negatív koronavírusztettel rendelkező résztvevők számára lesznek elérhetőek, amennyiben az adott településen mehatározott ezrelék közötti az ezer lakosra számolt fertőzöttségi arány. Például a vendéglátóhelyekre, kulturális rendezvényekre, sporteseményekre, de magánrendezvényekre is a belépést védettségi igazolás felmutatásához kötik. Továbbá még ennek ellenére is korlátozzák (ismét) az adott helyen, rendezvényen a résztvevő vendégek számát.
A 2020/55. számú törvény (intézkedések a Covid-19-világjárvány megelőzésére és hatásai elleni védekezésre) esetében már korábban is alkotmányellenességi kifogást emelt Kapcza Mikolt kolozsvári ügyvéd, és az alkotmánybíróság részben elfogadta kifogásait. (Erről részletesen beszámoltunk július 16-i lapszámunkban, “Alkotmánybíróság: akadályozott az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés” című cikkben.) A kormány újabb határozata kapcsán arról kérdeztük, a korlátozó intézkedések a gyakorlatban illetve jogilag mit jelentenek, egyáltalán milyen formában kellene a járványügyi intézkedéseket meghozni, hogy ne merüljön fel nyilvánvalóan jogsértés.
“Csakis törvénnyel korlátozhatók alapvető emberi jogok”
- A védettségi igazolvány kormányhatározatban való bevezetése törvénytelen. A vészhelyzetet szabályozó 2020/55-ös törvény nem tartalmaz a kormány számára olyan felhatalmazást, amelynek alapján ilyen kitételt hozhatna – válaszolta az ügyvéd. Alapvető emberi jogokat, mint a szabad mozgáshoz, személyes szabadsághoz való jogok gyakorlását csakis az Alkotmány 53. szakasza szerint lehet korlátozni – bizonyos feltételek mellett -, csakis törvénnyel, és csak olyan mértékben, ami a cél szempontjából szükséges, tehát arányos módon és bármilyen megkülönböztetés mellőzésével. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a védettségi igazolást bevezető európai szabályzat csakis az államok közötti utazás megkönnyítésére jött létre – tehát csak erre lehet használni -, és nem kizárólagos – hívta fel a figyelmet az ügyvéd.
Aggályokat vet fel a személyes adathasználat is
- Tehát a védettségi igazolás bevezetése törvénytelen, és nyilvánvaló a hatalommal való visszaélés a kormány részéről. Azt, hogy kimondottan a gyakorlatban hogyan fogják véghezvinni, számomra rejtély. Hiszen a vendéglők, szórakozóhelyek nem dolgozhatnak fel személyes adatokat, és súlyos aggályokat vet fel különböző adatbázisok használata, amit a védettségi igazolás feltételez. Maga az a kitétel, hogy egyes helyekre csak védettségi igazolvánnyal – vagy csak oltási (!) igazolvánnyal lehet bemenni, súlyosan diszkriminatív, ezt már a médiában sokan mások is elmondták, többen idézték például Asztalos Csabát is, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökét, vagy Renate Webert, a nép ügyvédjét – fogalmazott Kapcza Mikolt.
Hogyan járnak el például Franciaországban?
- Bármilyen korlátozó intézkedést csakis az alkotmányos és törvényes keret betartásával lehetne meghozni. A román kormány ezt régen túlhaladta. Semmibe veszi a parlamentet, és sajnos az igazságszolgáltatást is. Mondjak egy példát. Franciaországban a törvény hatalmazta fel a miniszterelnököt, hogy meghatározott időre védettségi és oltási igazoláshoz kössön bizonyos tevékenységeket. A francia Alkotmány Bizottság (Conseil Court) részlegesen jóváhagyta az intézkedéseket – 2021. november 15-ig -, tehát előre meghatározott időre (azt is tudni kell, hogy a tesztek ott ingyenesek), és alkotmányellenesnek nyilvánította bárki karanténba helyezését csakis egy teszt alapján. Én csak azt látom, nálunk a jogállam elemei teljes mértékben hiányoznak a megszorító intézkedésekkel kapcsolatosan – magyarázta az ügyvéd. Mint ismeretes, hiszen a Szabadság írt már róla, az Alkotmánybíróság még júliusban részlegesen alkotmányellenesnek nyilvánította a 2020/55-ös törvényt, mégpedig abból a szempontból, hogy nem biztosítja a tényleges jogorvoslathoz való jogot a vészhelyzetet havonta meghosszabító kormányhatározatokkal kapcsolatban. Az alkotmánybíróság hangsúlyozta olyan szabályozás elfogadását, amely lehetővé teszi, hogy a kormányhatározatot a hatályossági terminusa alatt jogorvoslatnak alá lehessen vetni. Ez a mai napig nem történt, vagyis nincs egy olyan eljárás, amely az állampolgárok azon jogát biztosítsa, hogy a kormányhatározat törvényességét időben vitathassa, és az esetleges jogsértést elhárítsa.
Az államnak is be kellene tartania kötelezettségeit
- Egy jogállamban az államnak éppen úgy be kell (kellene) tartania kötelezettségeit, ahogyan azt az állampolgáraitól megköveteli. Milyen erkölcsi hatalma van az állampolgárokon számonkérni bizonyos kötelezettségeik betartását, ha a hatalom, mint állam, tudatosan és nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyja a számára az Alkotmánybíróság által megszabott kötelezettségeket – jegyezte meg.
Az ügyvéd néhány esetet is említett, amikor a bírósághoz fordultak a korlátozó intézkedések miatt. Például két diák közigazgatási eljárása nyomán szeptember elején a Babes-Bolyai Tudományegyetem visszavonta régebbi határozatát, amelynek értelmében az előadásokon és szemináriumokon való részvételt oltáshoz vagy teszteléshez kötötte. Az új határozat leszögezi, hogy az egyetem fizikai jelenléttel kezdődik, de minden kar meghatározhatja, hogy személyes részvétellel vagy online történik az oktatás. A suceavai törvényszék meg semmisnek nyilvánította az ottani egyetem azon határozatát, amely szerint a diákotthonban csak oltott vagy tesztelt diákokat szállásolnának el. A törvényszék megállapította, hogy az ilyen kitétel diszkriminatív. Azt is leszögezi a suceavai törvényszék, hogy tekintettel arra, miszerint az oltott személyek is fertőzhetnek, nincs orvosi alapja sem a megkülönböztetésnek.
Vendéglős: “Mi nem lehetünk rendőrök”
A szállodák és vendéglők munkáltatói szervezetének elnöke, Ion Biriş az Agerpres hírügynökségnek kedden elmondta, a vendéglátóegységet működtetők nem rendőrök, hogy ellenőrizhessék vendégeik zöldigazolványának hitelességét, eredetiségét. A gyakorlatban az is megtörténhet, hogy ugyanazzal az igazolvánnyal akár húszan is bemenjenek valamely vendéglőbe, hiszen ezek az egységek nem rendelkeznek sem elegendő, sem arra felhatalmazott személlyel, hogy törvényesen igazoltassanak. Ion Biriş szerint a hatóságok tűzoltásszerűen intézkednek, hogy a cselekedet látszatát keltsék , ahelyett, hogy tényleges rendet teremtenének. Abba ugyanis nem gondolnak bele, hogy ilyen jellegű intézkedéseket az érintettek hogyan alkalmazzanak és tartsanak be. Logikátlannak nevezte azt is, ha már úgyis zöldigazolványhoz kötik a belépést, akkor mi értelme például 50%-ra korlátozni beltéren a vendégek számát, az arány tetszőlegesen lehetne 70, vagy miért ne 83%... A vendéglátóiparban tevékenykedők elvárnák, hogy a kormány inkább az ágazat megsegítésével, megmentésével foglalkozzon, hiszen a megígért állami támogatásokból vajmi kevés vált ténylegesen valóra.
Asztalos Csaba: nincs jogalapja belföldön a védettségi igazolványnak
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke még múlt héten úgy nyilatkozott a Hotnews hírportálnak, hogy ilyen jellegű korlátozó intézkedést nem kormányhatározattal, hanem csakis törvénnyel kellene meghozni, és az alkotmány 53. szakaszára hivatkozott, amely egyértelműen kimondja: “(1) Egyes jogok vagy szabadságok gyakorlása kizárólag törvénnyel korlátozható, ha ezt, az eseteknek megfelelően, a nemzetbiztonságnak, a közrendnek, a közegészségnek vagy a közerkölcsnek, az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak a védelme; a bűnügyi eljárás lebonyolítása; valamely természeti csapás vagy valamely rendkívül súlyos katasztrófa következményeinek megelőzése megköveteli. (2) A korlátozást csak akkor lehet elrendelni, ha az egy demokratikus társadalomban szükséges. Az intézkedésnek arányosnak kell lennie a kiváltó helyzettel, és diszkriminációmentes módon, a jog vagy szabadság létének érintése nélkül kell alkalmazni.”
Példaként Franciaországot és Olaszországot említette, ahol törvénnyel szabályozták ezeket a helyzeteket, nem pedig államigazgatási irattal, mint amilyenek a kormányhatározatok vagy miniszteri rendeletek. “Amennyiben a korlátozó intézkedésekre törvényes előírás létezne, az kiállná a diszkriminációmentesség próbáját” – fogalmazott Asztalos. Hasonló véleményt fogalmazott meg a héten nyilatkozó Renate Weber népügyvéd is, aki szerint a kormánynak az egész nyár a rendelkezésére állt, hogy megfelelő törvénytervezetet dolgozzon ki, amelyet majd a parlamentben megtárgyaljanak és elfogadjanak. Megjegyezte, hogy a kormányhatározatot a személyek a közigazgatási bíróságon támadhatják meg.
A miniszterelnök nem látja a jogkorlátozást
Asztalos Csaba nyilatkozatát követően Florin Cîţu miniszterelnök is megszólalt, és úgy vélekedett, hogy a Covid-igazolvány bevezetése nem jelent jogkorlátozást, tájékoztatott még akkor az Agerpres. Megjegyezte azt is, hogy ennek ellenére ő inkább majd szakértőkre bízza a döntést, de addig is az elfogadott intézkedéseket alkalmazzák. Példaként elmondta, hogy a Nemzeti Liberális Párt kongresszusán a küldöttek csak zöldigazolvánnyal vehetnek majd részt, amennyiben a fertőzöttségi arány meghaladja a fővárosban az ezer lakosra jutó három esetet szeptember 25-én.
