B. Kovács András szülővárosában érettségizett, és itt végezte el a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar-angol szakát. Tanárként kezdte pályáját, mégpedig az egyetemi kihelyezések szerencsés időszakában, hiszen Brassóban magyar tagozaton taníthatott. Költő lett volna, de lázadással teli verseit végül nem közölte az Igaz Szó, pedig Székely János jó véleményét, támogatását írásban is kifejezte. Így újságíró lett, Bukarestben, később Sepsiszentgyörgyön.
Sok-sok riport, dokumentumregények, tényfeltáró próza után 2013-ban Kolozsvári András néven a lírai búvópatak újra felszínre tört, több verseskötetet publikált. „Adjátok vissza a magyar verset a lírának”, kéri verskötete alcímben és hitvallásként, s bár mondták neki, hogy nem lehet úgy írni, mint régen, fellép a posztmodern vers ellen, bár egyes alkotásokban lát értéket, egyéniséget, s bár posztmodern hatás saját verseiben is megjelenik.
K. Kovács István értő bemutatásában három verseskötettel és a szerzővel találkozhatott a kolozsvári közönség. A házigazda több műfajú íróként mutatta be vendégét, aki 27 kötet, köztük a kortörténeti dokumentumként is értékelhető Bukaresti napló szerzője. Nyugdíjasként közölte verseit, bár azt gondolnánk, mondta K. Kovács, ez az ifjúság műfaja. Hozzátette: Székely János úgymond eltanácsolta az első kötetét, mert önfeljelentő versek voltak azok a Fekete ódák, 1978-79-ből származó versei, amelyek aztán 2014-ben látták meg a nyomdafestéket. Lehetett volna a harmadik Forrás-nemzedék egyik tagja, mesélte a szerző, akinek Bukarestben Bodor Pál ígért segítséget. De a cenzúra nem kedvelte, nem engedte a versek megjelenését, amelyek, ahogyan bemutatásában K. Kovács István mondta, útlevél lettek volna abban a korban a börtönbe.
A kolozsvári alkalmon három kötetet ismerhettek meg az érdeklődők, a szerző pedig minden jelenlevőnek ajándékba adott e könyvekből.
A Szarvascsoda a magyarországi Napkút Kiadónál jelent meg 2021-ben, a Székely verbunk a gyergyószentmiklósi Mark House Kiadónál 2022-ben, a Cédulás kazal, azaz egy kazal cédula 2023-ban szintén a Mark House Kiadónál jelent meg.
A köteteket bemutató házigazda mindegyik könyv szerkezeti érdekességeit, tematikai sokszínűségét ismertette és illusztrációként mindegyikből jó érzékkel válogatott és olvasott fel verseket. Kitért a címek kifejező erejére, a Szarvascsoda cím esetében a csodaszarvas legendája rejlik, de megfordítva, s a honfoglalás helyett a honvesztés a téma, amit az Erdélyből való tömeges elvándorlás, exodus tapasztalata indokol. Elmondta azt is, a versus latin szó a magyar vers eredetije, ez maga is átfordulást jelent, és a vers csodája pont ebben rejlik.
A szerző is sok érdekes részletet mesélt élettörténete, odüsszeuszi útja fordulataiból, beavatott műhelytitkokba és számára fontos témákba. Kortörténeti értékű tapasztalatokat osztott meg szerkesztőségi éveiből, többek közt a cenzúra működéséről, és arról, hogy egy kilenctagú szerkesztőségben két besúgó is volt.
Fontos, szívének kedves téma a székelység sorsa. E népcsoport megmaradásáért, felemelkedéséért elkötelezetten dolgozik ma is, mert B. Kovács András szerint az 1989-es változás után nem történt meg a székelység emancipációja. Ökölbe szorul a vers – fogalmazta ezt a tapasztalatát kifejező címmé.
A zsúfolt, olykor kifejezetten túlpörgetett kolozsvári kulturális életben néha elvesznek több figyelmet érdemlő események, de a krónikás jelzi: ez a versekkel és emlékekkel telített délután akkor is feljegyzésre érdemes, ha nem vonzott tömegeket: a művelt beszélgetőtársak, a felvetett témák, a megidézett emberek és emlékek, a beszélgetés stílusa és hagneme mind-mind oázist jelentett, mindenkinek Ithakát idézte.
