Irdatlan mennyiségű anyagot dolgoznak fel a legapróbb részletekig
Már mindenki nagyon várja, mikor teheti meg a kolozsvári Házsongárd Alapítvány és a Mossfern építésziroda által előrevetített virtuális séta első „lépéseit”, ám Sipos Dávid, a civil szervezet titkára szerint jelenleg a 2022-ben elkezdett széles körű digitális feltérképezés során gyűjtött „irdatlan mennyiségű” anyag még feldolgozás alatt van.
– Megfeszítve dolgozik a pincében a számítógép, amely a professzionális térszkenner által rögzített pontfelhőből lassan-lassan háromdimenziós képet hoz létre. Ennek a honlapunkon való megjelenése és szabad használata vélhetően ez év végére várható. A végeredmény a Google Street View elnevezésű platformhoz hasonló módon teljes körű terepbejárást biztosít a történelmi temetőkertben – részletezte Sipos Dávid.
A Házsongárd Alapítvány titkára arról is beszámolt, hogy a virtuális séta során a sírköveken látható feliratokat, ezek számozását is látni lehet majd.
– A legapróbb fűszál is látszik majd – jelentette ki.
A Házsongárd Alapítvány szerint a temető történelmi része a Petőfi Sándor / Avram Iancu utcai bejárattól Brassai Sámuel síremlékéig tart, a virtuális sétát ebben az övezetben lehet majd megejteni.
– A polgármesteri hivatalnak bemutattuk a projektet, elmagyaráztuk, mit tervezünk, az elején ugyanis kíváncsiság övezte az elképzelésünket. A 2023-as év a levelezéssel telt el, majd megkötöttük a szerződést, így idén márciustól folytatni lehetett a projektet – jegyezte meg Sipos Dávid.
Hozzátette: esetleges restaurálási projektek tervezése esetén a pontfelhőből származó adatok alapján pontosan meg lehet állapítani a kripta méretét, a jelen felmérés adathalmazából pedig szakszerű ún. alakhelyes felmérések és tervrajzok generálhatók.
– Félszekrénynyi számítógép dolgozik az adatok feldolgozásán. A fogyasztható állapotú végeredmény ez év végén tekinthető majd meg. Aki meg akarja majd keresni a rokonok, barátok, ismerősök vagy valamelyik közéleti személyiség sírját, a virtuális séta keretében is megteheti majd – összegzett a Házsongárd Alapítvány titkára.
Pestisjárványnak „köszönhetjük” a Házsongárdot
Az Atlas Házsongárd projektnek a KMN keretében szervezett kiállítási anyaga emlékeztet: „...a 16. századi nagy pestisjárványok rákényszerítették Kolozsvár városvezetését, hogy a városfalakon kívül eső temetkezési helyről gondoskodjék. Így került sor 1585. május 11-én a Házsongárdi temető megnyitására.
A megnyitás óta eltelt több mint négy évszázad során a temető a város fejlődésének, etnikai és kulturális sokszínűségének tükrévé vált, ahol egy helyen találhatók meg Erdély változatos történelmi és építészeti jellemzői. Erdély első köztemetőjében vallásra és társadalmi helyzetre, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül a város minden polgára temetkezhetett. Így a temető rendkívül fontos helyet foglal el a város történetében és kultúrájában.
A síremlékek építészeti és szobrászati elemeinek mennyisége és minősége híven tükrözi ennek a kultúrának a sokszínűségét: a műemlék, illetve műemlék jellegű síremlékek számát 700 körülire tehetjük. Erdély leghíresebb temetőjének neve fogalom, a város, az országrész többszázados művelődés- és művészettörténetének tükre, Erdély kiemelkedő személyiségeinek panteonja.
A temető építészeti és történelmi emlékei mellett az idők során a belváros szomszédságában fontos zöldövezetté vált.”
