Régiónkban inkább kullancsfertőzéstől kell tartanunk
Különféle betegségeket terjesztő 32 kullancsfajta, 58 szúnyogfajta és további nyolc vérszívó rovar elterjedéséről tájékozódhatunk asztali számítógépen (a ce-ne-inteapa.ro honlapon) és mobiltelefonos applikáción (VectExcel). Egyelőre csak 98 rovarról tehát – ugyanis a fejlesztők várják a lakossági bejelentéseket (fényképek, begyűjtött minták), ezek alapján majd bővítik az adatbázist.
Kullancskálvária
Kullancs- és szúnyogtérkép mobiltelefonon – ezzel a pazar fejlesztéssel állt elő a kolozsvári Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetem és a Nonnagon Systems vállalat. A kezdeményezés ugyan elsőre nem tűnhet rendkívülinek, jelentős tünete viszont annak, hogy 2019-ben végre már Romániában is kezdik felismerni a vérszívó rovarok okozta betegségek súlyosságát, jelesül a kullancs terjesztette Lyme-kórét is. Biztató lépés, ugyanis tíz évvel ezelőtt a sürgősségen még benzinnel-szesszel öntötték nyakon a bőrbe fúródott kullancsot (tőlünk nyugatabbra ezt már akkor is tiltották), arról nem is beszélve, hogy a sürgősségi szakemberek értetlenkedve néztek arra, aki olyan „semmiséggel” fordult hozzájuk, mint a kullancscsípés. Akkor még Lyme-központ sem létezett Kolozsváron, de 3-4 évvel ezelőtt korszerű gépekkel felszerelt részleg nyílt a járványkórházban, és az állatorvosi egyetem laborjában is képesek kimutatni a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi jelenlétét – bár csak nagyon indokolt esetben végzik el a kórházban jelentkező páciens vizsgálatát, ugyanis az Elisánál részletesebb és pontosabb Western Blot teszt ára 100 euró körül mozog.
A most bejelentett mobiltelefonos applikáció térképein a vizsgált közel száz közül egy adott rovarfajnak vagy egyszerre többnek a földrajzi elterjedését figyelhetjük meg, illetve a gyakoriságáról is tájékozódhatunk, így például az agyhártyagyulladás és Lyme-kór mellett más betegségek terjesztéséért is felelős közönséges kullancséról (Ixodes ricinus). 2016-ban a kolozsvári állatorvosi egyetemen 100 megvizsgált kullancsból 97 ehhez a fajtához tartozott.
Fontos tudni ugyanakkor, hogy nem minden Ixodes ricinus egyed terjeszt betegségeket, csak az, amely maga is fertőzött, bár ezek aránya Európában átlagosan 10%, de vidékenként igen változó. Ha fertőzött kullancs csíp meg, akkor sem biztos, hogy bennünket is megfertőz, ezt megelőzendő mielőbb el kell távolítani a kullancsot lehetőleg úgy, hogy a feje se maradjon a bőrben és hogy közben a legkevésbé „gyötörjük” a vérszívót. Minél inkább piszkáljuk, annál nagyobb az esélye annak, hogy „beköpi” véráramunkba a fertőzést. Ne nyomogassuk, ne szorongassuk, ne öntsük le benzinnel-szesszel-zsírral, valamint eltávolításkor ajánlott a gyors és határozott eljárás, vékony csipesszel a bőrhöz minél közelebb fogjuk meg a kullancsot, még jobb, ha speciális kullancseltávolító kanalat használunk. Arról már megoszlanak a szakvélemények, hogy az óramutató mozgásának megfelelő vagy azzal ellentétes irányba kell-e tekerni a csipeszt húzáskor, vagy pedig teljesen mindegy, hogy tekerjük-e vagy sem.
Nincs Lyme-statisztika, van rettegés
Az applikáció sajnos (egyelőre?) nem közöl adatokat arról, hogy egy bizonyos területen mekkora a különféle betegségeket terjesztő, fertőzött kullancsok aránya, de erről általában nagyon kevés adat áll rendelkezésre nemcsak Romániában, de az Európai Unióban is, bár egy 2018-as európai parlamenti határozattervezet szerint a Lyme-kór a hiányos adatok tükrében is legalább egymillió embert érint. 2019 első felében csak Szeben megyében közel ezren fordultak szakorvoshoz kullancscsípés miatt, és 8 Lyme-kóros beteget diagnosztizáltak. 2010-es kolozsvári adatok szerint minden tizedik kullancs fertőzött volt.
Míg a kullancs okozta vírusos agyvelőgyulladás védőoltással megelőzhető, a Lyme-kórt csak úgy tudjuk elkerülni, ha mindent megteszünk a csípés elkerülése érdekében. A kezeletlen Lyme a teljes mozgásképtelenségig terjedő legkülönfélébb tüneteket és szövődményeket okoz, felismerése nem egyszerű, ugyanis egyetlen sajátos tünete (a csípés körül jelentkező jellegzetes bőrpír) nem minden esetben fordul elő. A Lyme-kórnak a láztól a fejfájáson át az ízületi problémákig, fájdalmakig, mozgásképtelenségig, látásvesztésig, súlyos idegrendszeri és szervi problémákig stb. a legkülönfélébb, de más betegségekre is jellemző tünetei vannak, az ezerarcú betegségnek is nevezik. Amúgy időben felismerve antibiotikummal kezelhető, ha idültté válik, akkor viszont már rendkívül nagy gyógyszeradagokra van szükség, ezt a kezelést Romániában nem támogatják.
A kullancscsípés elkerülése sem egyszerű már napjainkban, hiszen nemcsak erdőkben, kirándulásokon, hanem a városokban, játszótereken, parkokban, ház körüli kertekben is tömegesen élnek. Továbbá nem létezik 100%-ban megbízható, kullancs elleni karkötő vagy bőrre alkalmas permet, így marad a világos színű, nyáron is hosszú nadrág és hosszú ujjú felső, összefogott haj, sapka-kalap, valamint a szabadban tett séták után a test figyelmes átvizsgálása (a kullancs akár egy milliméteres nagyságú is lehet, alig észrevehető). A Lyme-kór ugyanakkor vidékünkön az ismertebb betegségek közé tartozik, ellenben az éghajlatváltozással érkező újabb fajta vérszívók által terjesztett kórokozókkal és tünetekkel még csak most kezdünk ismerkedni.
Trópusi lázakat hoznak a szúnyogok
Az applikációban 11 betegség leírását is elolvashatjuk, továbbá arról is tájékoztatnak, mi a teendőnk kullancscsípés esetén. Olvashatunk a nyugat-nílusi lázról, Dengue-lázról, Chikungunya-lázról stb. A krími-kongói vérzéses lázat terjesztő kullancsfajta például Kolozsváron is előfordul, a Dengue-lázat okozó szúnyogot Bukarestben találtak.
Mindenki részt vehet abban, hogy ez a térkép minél részletesebbé és pontosabbá váljon, ezért az alkalmazás lehetővé teszi a lakossági jelzéseket, fényképeket, leírásokat küldhetünk, esetleg magát a vérszívót is postázhatjuk a kutatóknak.
