Madarak és madarászok online tippjei az otthon ülőknek
Az első romániai mobiltelefonos madárhatározó alkalmazás (neve: Determinator de păsări) néhány hete vált elérhetővé Android és iOS rendszeren egyaránt, ráadásul a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület által kidogozott alkalmazás néhány napja már magyar nyelven is elérhető. Amint azt a Milvus egyik kolozsvári képviselőjétől, Szabó D. Zoltántól megtudtuk, a madárhatározó 157 közönséges hazai faj azonosításához nyújt segítséget 269 kép és 203 hangfelvétel segítségével, s a tervek szerint év végére már az összes romániai madárfajt megtalálhatjuk benne. Az applikáció igen könnyen használható: miután megadjuk, hogy a látott madár milyen méretű, alakú, melyik szín jellemző rá és milyen élőhelyen (településen, erdőben, nádasban stb.) láttuk, az alkalmazás megmutatja a lehetséges „megfejtéseket”, s ebből a szűk körből csak ki kell választani, hogy pontosan melyik madarat láttuk. Emellett az alkalmazás egyféle madárenciklopédiaként is használható: leírások, illusztrációk, hangok és énekek révén segíti a madarakkal való ismerkedést, s ha már elég bátornak érezzük magunkat, akkor egy madárfelismerő játékot is kipróbálhatunk az applikációban. A madarászok ugyanakkor azzal is tisztában voltak, hogy egy kirándulás alkalmával nem biztos, hogy maroktelefonunk rá tud csatlakozni a világhálóra, így az alkalmazás úgy készült, hogy hálózat nélkül is működőképes.
Szabó D. Zoltán ornitológus azt is elmondta lapunknak, hogy a Google Playből és az App Store-ból egyaránt letölthető alkalmazás a Magyar Madártani Egyesület által kifejlesztett hasonló applikációnak a romániai viszonyokra való alkalmazása, átalakítása, hiszen például ugyanannak a madárfajnak Európa különböző részein az éneke nem teljesen ugyanaz: ők is „tájszólásokban beszélnek”. Az alkalmazás nagy előnye a klasszikus madárhatározókkal szemben, hogy a hangot is tudjuk hallani, ami sokat segít a felismerésben, amikor a madarat nem látjuk jól a bokrokban vagy a fák lombja között, de halljuk a hangját. Másfelől pedig olyan szempontból is segítség, hogy a kirándulónak nem kell még könyvet is cipelnie, hanem az amúgy is nála lévő mobiltelefont használhatja a madárfelismerésre – tette hozzá. „Azt szeretnénk, hogy az emberek aktívan bekapcsolódjanak a madarak megfigyelésébe és a természetvédelembe” – magyarázta, hogy mi is az applikáció célja, ami különben a Milvus Csoport tevékenységének egészére is igaz. Ezt szolgálja például az a három bekamerázott fészek is – két gólya, egy vörös vércse –, amelyekre most különösen érdemes figyelni: az egyikben épp most kelnek ki a kis gólyák.
A kettes számú fészek „nyert”
A Milvus Csoport által bekamerázott két gólyafészek a Maros megyei Sáromberkén (Dumbrăvioara) található, és közülük a „kettes számúban” most igen nagy az izgalom, ugyanis éppen kelnek ki a kisgólyák. Az első csütörtök este, a második tegnap reggelre érkezett a világra, s a pénteki nap folyamán vélhetően tovább gyarapodott a család. A másik fészekben később kezdődött a költés, az ötödik, utolsó tojás április 24-én került a fészekbe.
A magyarfenesi gólyák, Miska és Leske
Szintén a milvus.ro oldalról érhető el a leggyakoribb hazai ragadozómadarunk, a vörös vércse fészkét követő webkamera. A vörös vércse varjúfélék fészkét foglalja el, de előszeretettel költ sziklahasadékokban, hidak alatt, épületek üregeiben is, mint ahogy ez esetben is történt. A marosvásárhelyi tömbház 10. emeleti lakásának ablakában költő vörösvércse-pár fészke esetében különben öt tojásnak lehet szurkolni.
Ugyan nem a Milvus Csoport kamerázta be, de összeállításunkból nem hiányozhat némi „lokálpatriotizmus”, ami ez esetben a clujbird.ro háromnyelvű (magyar, román, angol) honlapot, illetve a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának biológia és ökológia területen tevékenykedő oktatóit tömörítő Apáthy István Egyesület által beüzemelt webkamerát jelenti. A magyarfenesi fészekben kisgólya ugyan még nincs, de a szülők négy tojást költenek, amelyeket a két húsvét közötti időszakban, azaz április 11–18. között, kétnaponként tojtak le. A kis gólyák kikelésére várva (ami május 14. környékén esedékes) a honlap látogatói kipróbálhatják az új idősűrítés (time-lapse) lehetőséget, amivel felgyorsítva vissza lehet nézni egy-egy teljes nap eseményeit, ugyanakkor az idén megújult honlapon (különben a kamerát is kicserélték és az internetkapcsolat is immár optikai kábelen, jobb minőségben zajlik) arra is lehetőségünk van, hogy pillanatfotókat készítsünk a fészek életéről.
Egy-egy gólyacsalád élete különben a fiókák érkezése előtt sem eseménytelen, a magyarfenesi párnak, Leskének és Miskának is már többször meg kellett védenie fészkét más gólyáktól. Az utóbbi időben egyébként meglehetősen nagy volt a forgalom a Kolozsvártól 22 kilométerre lévő település egyetlen gólyafészkének környékén: május 5-én egy több mint húsztagú, szerdán, május 6-án pedig egy 11 tagú gólyacsapat szállt el a falu fölött – minden bizonnyal fészek nélküli, kajtár gólyák voltak –, felfelé a Fenes-patak völgye mentén. Ugyan magasan szálltak, és nem közelítettek a fészekhez, de Leske és Miska fontosnak tartotta kelepeléssel jelezni, hogy ez a hely foglalt…
Visszahódított települések?
A szükségállapot miatt jelentősen csökkent a településeken a forgalom, nem csoda hát, hogy akárcsak számos más vadon élő állat, a madarak is közelebb merészkedtek. Amint azt Szabó D. Zoltán magyarázta, a fiatal madarak a területért folytatott harcban gyakran kiszorulnak a legjobb helyekről, s a perifériákon keresik a „megélhetést”, a felszabaduló területeket pedig elfoglalják. Ez lehet a magyarázata annak, hogy Kolozsvárnak a karantén miatt elcsendesedett külnegyedeiben mintha hirtelen megsokasodtak volna a madarak: immár költésre megfelelőnek találták és belakták ezeket a helyeket. Így aztán – például az új madárhatározó applikációval a kezünkben – ha egy-egy reggel (ilyenkor lehet hallani a legtöbb madáréneket), vagy akár napközben is kiülünk az erkélyre, netán udvarunkba, jó eséllyel figyelhetünk meg olyan madarakat is, amelyeket máskor nem láttunk a városban. Május második vasárnapja – ami ezúttal kilencedike – amúgy is madármegfigyelő nap, mégpedig a vonuló madarak világnapja (angol nyelvű részletek, információk a worldmigratorybirdday.org honlapon), így a fák, bokrok fürkészése mellett nem árt néha az égre is felpillantani… E nap célja az (is), hogy felhívja a figyelmet: a klímaváltozás következményei a vonuló madarak körében is jól láthatók, és számos fajt veszélyeztetnek. És apropó vonuló madarak: a Milvus segítségével egy kék vércse utazását, pontosabban annak útvonalát is követni lehet – a madár nagy sebességgel igyekszik hazafelé, már átrepült a Földközi-tengeren…
S ha már követésről van szó, más értelemben hadd tegyük hozzá: a Milvus tevékenységeit legújabban már Instagramon is követni lehet, de a lelkes csapat által készített ismertetőket, podcasteket is hallgathatunk madarakról vagy éppen a madárvilág és a Milvus havi történéseiről, amely hanganyagokat természetesen madárénekekkel teszik élvezetesebbé. Ilyenformán tehát minden módszert megragadnak arra, hogy – ha már számos idei rendezvényüket a járványhelyzet miatt le kellett mondaniuk – az otthon ülős időkben közelebb hozzák a természetet az emberekhez, s ennek meg is látszik az eredménye: az utóbbi hetekben minden online anyaguk nézettsége nőtt, akárcsak az általuk működtetett webkamerák látogatottsági adatai.
Kvíz, baglyok és 80 nap a föld körül
Számos más szervezet is igyekszik feldobni a négy fal közé, illetve fotelbe kényszerült madarászok, természetbarátok mindennapjait. A Fejér megyei madárbarátok Facebook-oldala például madaras karanténkvízre hívja az érdeklődőket, de különböző videóanyagokat is közzétettek, például tavaszi gyűrűzősorozatukat tekinthetjük meg.
Unalmunkban beleshetünk akár a székesfehérvári vadmadárkórház életébe is, ahová csak az elmúlt hétvégén egy nap alatt 12 új ügyfél érkezett. Az egyik „pöttyös páciensnek”, egy seregélynek amputálni kellett a szilánkosra tört szárnyát, a „gyönyörű fekete gyémánt” – fekete rigó – viszont néhány elvesztett tollat leszámítva szerencsésen megúszta, hogy elsodorta egy autó.
Ilyen a kilátás a marosvásárhelyi vörösvércse fészekből
A Magyar Madártani Egyesület (MME) honlapján is sok érdekes olvasni- és néznivalót találunk, a kicsiket online madarászovi-sorozattal várják. A honlapon nemrég tették közzé a telelő erdei fülesbaglyok 2020. évi országos lakossági felmérésének összesítését, amelyből kiderül: az idei télen a fülesbaglyok fővárosa Túrkeve volt, ahol 372-t számoltak belőlük (idén egyébként éppen az erdei fülesbagoly az év madara Magyarországon). S ha a baglyok számolásába beleuntunk, részt vehetünk a május 10-ére kiírt madarak és fák napja online játékban.
A Román Madártani Társasággal (SOR) eközben a Retyezát Nemzeti Parkban kirándulhatunk virtuálisan, ugyanakkor a SOR 80 napos Föld körüli utazásra is hívja a karanténlakókat: az érdeklődők Jules Verne regényének hősével ellentétben madárfajok segítségével járhatják be a bolygót. Másfelől, valamennyi fentebb említett szervezet honlapja hasznos tanácsokkal szolgál azoknak, akik nem tudják, mi a teendő, ha magányos fiókát találnak. A tavaszi időszakban ez különösen aktuális, nem árt tehát összekötni a kellemest a hasznossal, s egy-két napig – ha már másra amúgy sem igen van lehetőségünk – a fotel kényelméből elmerülni a madarászok és madarak csodás világában…
