John Henry Newman (1801–1890) 19. századi brit teológus és konzervatív gondolkodó, az egyháztörténet egyik kimagasló konvertitája, egyben az anglokatolikusok és az úgynevezett Oxford-mozgalom vezető személyisége, illetve a Néri Szent Fülöp Oratórium angliai alapítója volt. Nemrég megtörtént a neki tulajdonított második csoda elismerése, amiben a szentéletű bíboros volt a közbenjáró: egy hölgy életveszélyes terhességgel küzdött és gyógyulása az orvosok szerint megmagyarázhatatlan.
Newman 1801-ben született Londonban. Fiatalkorában az anglikán egyház felszentelt diakónusa volt, majd egy intenzív elmélkedési és imaidőszakot követően, az egyházatyákat és a Katolikus Egyház folytonosságát tanulmányozva – felismerve, hogy a Római Egyház Jézus Krisztus tanításainak igazi őrzője – hosszú vívódás után 1845-ben áttért a katolikus hitre. Élete zarándokút volt az igazság felé. Írásaiban saját megtérésének útját a vihar utáni kikötéshez hasonlította: „Megtérésem pillanatában nem voltam tudatában annak az intellektuális és morális változásnak, ami elmémben lejátszódott. Nem tűnt úgy, hogy a kinyilatkoztatás alapvető igazságaiban szilárdabb hittel rendelkezem vagy, hogy jobban ura lennék magamnak; buzgóságom nem növekedett; de az volt a benyomásom, hogy egy viharos átkelés után révbe értem; ezért a boldogságom attól kezdve egészen mostanáig változatlan maradt.”
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Nagy-Britanniában a katolicizmus „második tavasza” Newman megtérésével kezdődött, az áttérési hullámmal pedig friss erők áramlottak a Katolikus Egyházba. Ezt igazolja, hogy 1845–46-ban összesen 150 anglikán lelkész tért át (köztük Newman is). 1847-ben szentelték pappá, majd létrehozta a 16. század óta Európa-szerte működő Néri Szent Fülöp Oratóriumot Angliában. XIII. Leó pápa 1879-ben bíborossá kreálta, mottója „A szív a szívhez szól”. 1890-ben hunyt el Birminghamben.
Ezen kedvenc teológusát, Newmant 2010. szeptember 19-én Birminghamben XVI. Benedek pápa avatta boldoggá. A boldoggá avatást megelőző este Londonban tartott imavirrasztáson a pápa felidézte az angol teológus tanításait. „Newman élete arra tanít minket, hogy az igazság, az intellektuális tisztesség és a hiteles megtérés iránti szenvedélynek nagy ára van. Az igazságot, amely szabaddá tesz bennünket, nem tarthatjuk meg magunknak; tanúságtételt igényel, és arra van szükség, hogy mások is meghallják. Végső soron meggyőző ereje önmagából fakad, nem pedig az emberi ékesszólásból vagy a kényelmes érvelésekből” – fogalmazott.
A boldoggáavatási szentmisén XVI. Benedek pápa kiemelte: Newman bíboros „megélte a papi szolgálat mélyen emberi oldalát a birminghamiek áldozatos szolgálatában azokban az években, amelyeket az általa alapított oratóriumban töltött. Látogatta a betegeket és a szegényeket, vigasztalta az elhagyatottakat, gondját viselte a börtönben levőknek. (...) Nem meglepő, hogy halála után ezrek álltak végig az utcák mentén, amikor földi maradványait temetkezési helyére szállították.”
