A Vatikánban tartott bíborosi értekezleten hivatalosan is megerősítették, hogy a pápa temetése április 26-án, szombat reggel 10 órakor fog megtörténni. A temetéssel kezdetét veszi a katolikus egyház számára fontos, kilenc napos gyászidőszak, amely mély tiszteletteljes megemlékezés lesz a pápa életéről és örökségéről.

A Vatikán egy másik hivatalos közleménye szerint a pápa holtteste április 26-án, szombat reggel 9 órától lesz látható a Szent Péter-bazilikában, ahol a hívek elbúcsúzhatnak tőle. Jelenleg a pápa testét a Santa Marta rezidenciában lévő kápolnában helyezték el, ahol ő maga is élt.

Kedden a Vatikán közzétette a rezidenciában készült első képeket, amelyek Ferenc pápáról halála után készültek: a fotókon az elhunyt egyházfőt nyitott koporsóban láthatjuk. A holttest felravatalozása után készített képeken a 88 éves korában, szélütés és szívelégtelenség miatt meghalt pápa fején fehér püspöksüveg látható, s vörös miseruhába öltöztették, kezében pedig rózsafüzér.

Nem a Vatikán falain belül helyezik örök nyugalomra

Ferenc pápa végakarata szerint nem a Szent Péter-bazilika altemplomában, hanem a római Santa Maria Maggiore-bazilikában szeretett volna örök nyugalomra térni – mindezt már 2023-ban elárulta egy interjúban. 

A Santa Maria Maggiore különösen fontos szerepet játszott a pápa életében: utazásai előtt és után mindig itt imádkozott a Szűz Mária-ikon előtt, amelyet a rómaiak a város védelmezőjének tartanak. Nem ő lenne az első egyházfő, akit itt helyeznek örök nyugalomra – többek között V. Sixtus és XIII. Kelemen is ebben a bazilikában nyugszik – írja a Politico.

Ferenc pápa már korábban is jelezte, hogy a pápai temetések szertartásrendjén egyszerűsítést szeretne. Azt mondta: „Az én temetésem lesz az új ceremónia főpróbája.” Legutóbb megjelent, Remény című könyvében is részletesen ír arról, hogyan képzeli saját búcsúztatását.

„Túl terjengősnek találtam a temetési szertartást, ezért beszéltem a szertartásmesterrel, hogy könnyítsek rajta: semmi felravatalozás, semmi koporsózási szertartás. Méltósággal történjen a dolog, de csak úgy, mint bármely másik keresztény esetében” – fogalmazott.

A könyvben azt is leírja, temetkezési helyéül a bazilika egy olyan részét választotta, ahol jelenleg a gyertyatartókat tárolják. „Abba a terembe költözöm, ahol most a kandelábereket tartják, a Béke Királynője közelében, akitől mindig segítséget kértem, és aki oly sokszor karolt fel pápaságom alatt.”

Donald Trump és felesége is ott lesz a temetésen 

A világ vezetői és vallási közösségei sorra fejezik ki részvétüket és tiszteletüket a pápa előtt, aki egy egész korszak szimbólumává vált, a hagyomány és a változás határán egyensúlyozva. A temetési szertartásra nagyszámú részt vevőt várnak, többek között, Donald Trump és felesége is jelen lesz, az utazást az amerikai elnök jelentette be közösségimédia-oldalán. „Melania és én elmegyünk Ferenc pápa temetésére Rómába. Várjuk, hogy ott lehessünk” – írta Truth Social oldalán az elnök.

A katolikus egyházfő halála után Donald Trump részvétüzenetet adott ki, s elrendelte, hogy az Egyesült Államok minden szövetségi épületén és katonai létesítményén félárbocra engedjék a nemzeti lobogót, s ugyanez vonatkozik az amerikai diplomáciai képviseletekre is külföldön.

Az elnök a Fehér Házban tartott húsvéti rendezvényen „keményen dolgozó, jó embernek” nevezte az elhunyt pápát, aki szerette a világot, és különös szeretettel fordult azok felé, akik nehéz helyzetben vannak.

Kétszer járt Magyarországon, Csíksomlyóra is ellátogatott 

A Vatikán húsvét hétfő reggel hivatalos közleményben jelentette be a 88 éves Ferenc pápa halhírét. Ferenc pápa halálával lezárul egy gyakran viharos, mégis meghatározó korszak a római katolikus egyház életében. Pápaságát végigkísérték reformtörekvései, amelyek célja az egyház megújítása, nyitottabbá és befogadóbbá tétele volt, nem mindig osztatlan egyetértés közepette – írta a Reuters.

Az elmúlt években több alkalommal is kórházi kezelésre szorult, nemrég kettős tüdőgyulladással kezelték, amelyből hivatalosan felépült, de állapota jelentősen legyengült. A Vatikán szerint utolsó napjait imával, csendben és közeli tanácsadói körében töltötte.

Gyengélkedése ellenére sem mondott le arról, hogy személyesen jelen legyen húsvétvasárnap megünneplésén. A szertartás végén megjelent a hívek előtt: kerekesszékben kitolták a bazilika erkélyére, ahol mosolyogva integetett az őt éltető tömegnek. Délelőtt pedig az egyházfő a vatikáni lakhelyeként ismert Szent Márta-házban fogadta a húsvéti ünnepeket családjával együtt Rómában töltő J.D. Vance amerikai alelnököt. 

Ferenc pápa kétszer látogatott el Magyarországra. Első alkalommal 2021 szeptemberében érkezett Budapestre, ahol a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró miséjét celebrálta. Ez a látogatás néhány órás volt, ám szimbolikusan nagy jelentőséggel bírt. Második alkalommal, 2023 áprilisában háromnapos hivatalos apostoli látogatásra tért vissza, amelynek során nemcsak politikai és egyházi vezetőkkel találkozott, hanem több nyilvános eseményen is részt vett. A magyarországi látogatásain többször hangsúlyozta a béke, a szolidaritás és a párbeszéd fontosságát. 

A pápa 2019. május 31. és június 2. között Bukarestbe, Jászvásárra és Balázsfalvára, továbbá Csíksomlyóra, a Mária-kegyhelyre is ellátogatott, ahol szentmisét tartott. 

Ferenc pápa 2013-ban lépett Szent Péter trónjára, miután XVI. Benedek pápa lemondása nyomán a konklávé őt választotta meg. Ő volt az első pápa Latin-Amerikából, az első jezsuita pápa, s az első, aki a Ferenc nevet választotta, Assisi Szent Ferenc példáját követve. Argentinai származása, egyszerű életmódja és szociális érzékenysége révén hamar népszerű lett a hívek körében, különösen a világ szegényebb régióiban.

Szigorúan szabályozott a választás: kétharmados többség, több forduló

A pápaválasztási eljárás szigorúan szabályozott: az Ordo Exsequiarum Romani Pontificis, azaz a római pápa temetési rendje és az azt követő eseményeket leíró liturgikus szöveg alapján a konklávét a Szentatya halálát követő 15. és 20. nap között kell megtartani. 

A katolikus egyház vezetőjének megválasztása nem csupán szertartás, hanem spirituális és politikai jelentőséggel bíró aktus is. A konklávét a Sixtus-kápolnában tartják, amelyen kizárólag olyan bíborosok vehetnek részt, akik a pápa halálának napjáig nem töltötték be 80. életévüket. Jelenleg 252 bíboros van, közülük 135 jogosult szavazni – közölte a Mandiner a Le Repubblica alapján.

A választás első napján egy különleges szentmisével – Pro eligendo Pontifice – kezdődik meg az esemény, amit a bíborosi kar dékánja vezet. Mivel a jelenlegi dékán, Giovanni Battista Re 91 éves, a szavazási folyamatot Pietro Parolin államtitkár bíboros fogja vezetni.

A szavazási folyamat precíz, ugyanis a legfiatalabb diakónusbíboros sorshúzással kilenc bíborost választ ki, közülük hárman a szavazatszedők, hárman a revizorok, hárman pedig az esetlegesen beteg bíborosokhoz mennek el, hogy ők is szavazhassanak. A szavazólapon az alábbi latin felirat áll: „Eligo in Summum Pontificem” – azaz: „Pápának választom”. A pápa megválasztásához kétharmados többség szükséges, jelenleg ez 90 szavazatot jelent, tartózkodás nem megengedett.

Az első napon egy szavazás történik, az ezt követő napokon pedig délelőtt és délután is két-két fordulót tartanak. Amennyiben 30 szavazási forduló sem hoz eredményt, azaz a konklávé 11. napján sincs még új pápa, a szabályok szerint már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül lehet választani, ők maguk ekkor már nem szavazhatnak. A választások után a szavazólapokat a kápolna hátsó sarkában található kályhában égetik el. Ha nincs döntés, fekete füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből, azonban ha sikerül megválasztani az új egyházfőt, fehér füst jelzi a világ számára: új pápánk van.

Ezt követően a Szent Péter-bazilika erkélyén megjelenik a bíborosi kar protodékánja, jelen esetben Dominique Mamberti marokkói születésű francia bíboros, és elhangzik a jól ismert mondat:„Annuntio vobis gaudium magnum: habemus papam!” – azaz: „Nagy örömhírt mondok nektek: van pápánk!” Ezután bemutatja az új pápa polgári nevét és azt a nevet, amelyet a jövőben visel majd.

Ki ülhet Szent Péter trónjára? - Erdő Péter is az esélyes jelöltek között

A nemzetközi sajtóban már most rengeteg cikkben foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy ki lehet Ferenc pápa legesélyesebb utódja – derül ki a hirado.hu összeállításában. A legtöbb cikkben nem bocsátkoztak konkrét becslésekbe azzal kapcsolatban, hogy egy-egy jelöltnek mekkora esélye lehet a pápaválasztó konklávén. Ebből a szempontból kivételt jelent a Newsweek, amely cikkébe belefoglalta azt is, hogy a nemzetközi fogadóirodák kiket tartanak a legnagyobb esélyeseknek az utódlásra. Többen emlékeztetnek azonban a mondásra, miszerint „Aki pápaként megy be a konklávéra, bíborosként jön ki onnan.” 

A legesélyesebbnek a fogadóirodák a progresszív Luis Antonio Tagle fülöp-szigeteki bíborost – 3:1 arány, vagyis 25 százalék – látják, aki ideológiailag és személyesen is közel állt az elhunyt egyházfőhöz (olyannyira, hogy amikor hónapokkal ezelőtt egy álhír kezdett el terjedni Ferenc pápa haláláról, akkor a hamis beszámolóban szintén azt mondták be: ő lett a pápa utódja).  

A második legesélyesebb jelölt – 4:1 arányban, azaz 20 százalékkal – Pietro Parolin bíboros, a Vatikán államtitkára, a harmadik pedig – 5:1 arányban, vagyis 16,67 százalékkal – Peter Turkson ghánai bíboros a Vatikán Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdítása Dikasztériumának korábbi vezetője.

Szinte minden írásban megemlítik Erdő Pétert, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érsekét, aki 2003 óta Magyarország prímása és a pápaválasztó bíborosi testület tagja. A magyar bíborost már az előző pápaválasztáskor, 2013-ban is lehetséges jelöltek közt tartották számon. 

Az amerikai lap cikkében azt írta, hogy: „A konzervatívok vezető jelöltje, 72 éves Erdő Péter bíboros jelenleg 6:1 arányú esélyekkel rendelkezik.” Közérthetőbb nyelven ez azt jelenti, hogy Erdő Péter pápává választásának valószínűségét nagyjából 14,29 százalékra becsülik, azaz a 4. legesélyesebb jelöltként tartják számon.  „Elismert kánonjogászként Erdő a hagyományos katolikus tanítások és doktrínák határozott szószólója. Korábban az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának vezetője volt, és a teológiai ortodoxiát hangsúlyozta” – írta a magyar bíborosról a Newsweek.  

A Reuters azt írta Erdő Péterről: „Ha Erdőt megválasztják, akkor mindenképp kompromisszumos jelöltnek” látná őt a világ pápaként. Mint fogalmaztak: „Olyasvalakinek a konzervatív táborból, aki hidakat épített Ferenc progresszív világához is”.

Mindemellett utaltak arra is, a 2015-ös migrációs válság idején az egyik kijelentése miatt „felszaladtak a szemöldökök” a Vatikánban, amikor ellenezte Ferenc pápa azon felhívását, hogy az egyházak fogadjanak be menekülteket, mondván, hogy ez az emberkereskedelemmel érne fel, s  „Orbán Viktor nacionalista magyar miniszterelnökhöz csatlakozott” ebben a kérdésben az egyháza vezetője helyette – írta a Reuters.

A magyarok háromszor kerültek közel ahhoz, hogy pápát adjanak a világnak, de mindháromszor „bíborosként jöttünk ki onnan”. Legnagyobb esélye Bakócz Tamásnak volt 1513-ban. Az esztergomi érsek állítólag egy szavazattal maradt alul Giovanni de’ Medicivel szemben, aki X. Leó névvel vonult be az egyházi állam történetébe. Szavazatot kapott még 1721-ben Gróf Csáky Imre kalocsai érsek, 2013-ban pedig Erdő Péter esztergomi érsek.

További Adatok az esetleges utódokról

Luis Antonio Tagle

A 67 éves Fülöp-szigeteki bíborost erős esélyesnek tartják Ferenc pápa progresszív programjának folytatására. Esélyét növeli, hogy Ázsia még sosem adott pápát. A bíboros a befogadás és az evangelizáció szószólója, jelentős tapasztalattal rendelkezik a Népek Evangelizációs Kongregációjának vezetésében, valamint Ferenc belső körének megbízható alakja volt.

Pietro Parolin

A 70 éves olasz bíboros az egyik legtapasztaltabb vatikáni tisztviselő. 2013 óta a Vatikán külügyminisztereként jelentős szerepet játszott diplomáciai ügyekben, beleértve a Kínával és a közel-keleti kormányokkal folytatott érzékeny tárgyalásokat is. Mérsékelt teológiai jelöltnek tekintik.

Peter Turkson

A 76 éves ghánai bíboros az Integrált Emberi Fejlődés Előmozdításáért Dikasztérium korábbi vezetőjeként az éghajlatváltozás, a szegénység és a gazdasági igazságosság terén rendelkezik komoly tapasztalattal.

Erdő Péter

A 72 éves magyar bíboros konzervatív jelölt. Elismert kánonjogi tudós, a hagyományos katolikus tanítások szószólója. Korábban az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának vezetője volt, és a teológiai ortodoxiát hangsúlyozta. A nemzetközi sajtó Erdő kapcsán azt emeli ki, hogy „azok számára, akik visszatérnének II. János Pál és XVI. Benedek konzervativizmusához, Erdő jelentős elmozdulást jelentene Ferenc megközelítésétől”.

Angelo Scola

A 82 éves másik olasz bíboros régi pápajelölt, ugyanis már a 2013-as konklávénak is az egyik favoritja volt. A nyugalmazott milánói érsek azok számára szimpatikus, akik központosítottabb és hierarchikusabb egyházat szeretnének.

Matteo Zuppi

Bologna érseke, az olasz püspöki kar elnöke, akit lelkipásztori szemléletéért és szociális állásfoglalásaiért értékelnek.

Robert Sarah

Az Istentiszteleti Kongregáció korábbi prefektusa, a konzervatív körök egyik vezető személyisége, aki a liturgikus hagyományhoz ragaszkodik.

Pierbattista Pizzaballa

Jeruzsálem latin pátriárkája, a közel-keleti vallásközi párbeszédben szerzett szakértelméről híres.