Másrészt azért, mert nem helyeslem ezt a megoldást. A második forduló előtt másfél nappal (sőt, még annyi sem, mert külföldön aznap már voksoltak) ilyen döntést hozni egyszerűen nevetség tárgyává teszi Romániát. Fejetlen kapkodást, kétségbeesést tükröz s valljuk be, volt is ebből jócskán az elmúlt napokban.
Emellett jogilag igazolható döntés volt, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a második fordulóba jutott két jelölt közül az egyik az ország érvényes jogszabályainak megsértésével lett sikeres. Ugyanakkor erkölcsileg kifogásolható, mert teljesen biztos vagyok abban, hogy ha Elena Lasconi helyett Marcel Ciolacu jutott volna be a döntőbe, az Alkotmánybíróság el sem gondolkodott volna a dolgon.
A testületet az elmúlt évek során sokan és sokszor vádolták azzal, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) eszköze, hogy emberei igazából annak a politikai alakulatnak az érdekeit védik. És elég nehéz nem arra gondolni, hogy a PSD súlyos presztízsvesztésként élte meg azt, hogy fennállása óta első alkalommal nem sikerült jelöltjének a második fordulóba jutni. Az is egyértelmű, hogy amennyiben az orosz pénzekkel felpumpált jelöltet ezúttal kizárják, a PSD jelöltje sokkal nagyobb eséllyel indul, tehát nekik mindenképpen jó az, ami történt.
Az sem mellékes, hogy még mindig túl sokan vannak azok, akik sem felfogni, sem elfogadni nem tudják azt a gondolatot, hogy egy nő legyen az elnök. Nagyon jellegzetes érvekkel zsonglőröznek ezek az emberek: nem elég felkészült, követett el hibákat, nem tudjuk, mit akar... ugyanezeket az összes többi jelöltről is ugyanígy el lehet mondani, de mégis csak Elena Lasconival szemben tűnnek érvényes kifogásoknak.
Így aztán nem csodálom, ha a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje felháborodott a döntés kapcsán,okkal érezheti azt, hogy ezzel személy szerint őt torpedózták meg.
És ezzel el is érkeztünk a várható gondok és a válasz nélküli kérdések sorozatához:
Túléli-e az éppen talpraállt és kormányzásra készülő koalíció ezt a válságot? Érzésem szerint nem. Akár a Lasconi háttérbe tolása miatt fognak összeugrani, akár annak kapcsán, hogy meghosszabbítható-e vagy sem Iohannis elnök mandátuma, vagy valami más miatt, amit a következő napok hoznak, kétségbeesett helyzetben született kiegyezésüket semmiképpen sem látom még rövid távon sem életképesnek.
Nagy kérdés, hogy kit indít ezúttal jelöltként a PSD? Marcel Ciolacu neve adott, de ő már egyszer leszerepelt.
Kit indítanak a liberálisok? Nicolae Ciucă neve szóba sem jöhet, jelenleg Ilie Bolojan neve forog közszájon és azt hiszem, nem is lenne rossz döntés.
Mit tesz az RMDSZ? Saját elnökjelöltet indítani rendszerint azért érdemes a Szövetségnek, mert egyrészt választási húzóerő, a teljes kampány arca, másrészt az elért eredménye nyomán bizonyos számokkal, százalékokkal lehet érvelni a kulcspozíciók leosztásakor. De most mindebből semmi nem érvényes, szerintem teljesen értelmetlen erőfeszítés és pénzkidobás lenne Kelemen Hunort újra indítani.
Az már majdnem csak bulvárszintű kérdés, hogy mi lesz a Georgescu sorsa. Jogállamban a bűncselekményekért az elkövetőket felelősségre vonják. Ez nem kellene gond legyen, a többi pedig csupán részlet. Az illetékes moszkvai irodákban pedig megjósolhatom, hogy indulatosan tagadni fogják a vádak őket illető részét, Georgescunak még a nevét is elfelejtik (ugye a mór megtette kötelességét), és új stratégiát agyalnak ki.
Végül pedig van egy baljós sejtelmem: a szélsőséges szavazótábor ezúttal osztatlan lesz és jelöltjük – valószínűleg George Simion – be fog jutni a második fordulóba, sőt, a győzelemre is komoly esélye lesz.