Az EB a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több százmillió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal. A vásárlásokra az uniós bizottság 2,7 milliárd eurót szabadított fel mintegy egymilliárd adag vakcina beszerzésére.
Az ítélet kifejezetten érzékenyen érintheti Ursula von der Leyen (képünkön) újraválasztását az EB élére, a brüsszeli Politico ugyanis megjegyzi: az ítélet a bizottság elnökének esetleges megválasztása előtti napon született. A csütörtöki napon a bizottság regnáló elnöke beszédet fog tartani kifejezetten abból a célból, hogy megnyugtassa azokat az EP-képviselőket, akik szerint Von der Leyen nem alkalmas arra, hogy újabb öt évig vezesse a bizottságot.
Európai parlamenti képviselők és magánszemélyek 2021-ben a vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló uniós rendelet alapján hozzáférést kértek a megállapodásokhoz és más kapcsolódó dokumentumokhoz, hogy megértsék azok feltételeit, illetve meggyőződhessenek arról, hogy a közérdeket védték.
Mivel az Európai Bizottság csak részleges hozzáférést biztosított ezekhez a dokumentumokhoz, amelyeket szerkesztett változatban tettek közzé, az érintett európai parlamenti képviselők és magánszemélyek megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be az EU Törvényszékéhez.
Ugyanakkor 2022 októberében az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálatot indított a koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban, miután fény derült arra, hogy Ursula von der Leyen, az EB elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését.
Az sms-ek tartalmára vonatkozóan számos újságírói kérdés érkezett az EB-hez, amelyekre a testület nem válaszolt érdemben. Az európai ombudsman később arra kérte az uniós bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra.
A botrány kirobbanását és az Emily O’Reilly európai ombudsman által 2022 januárjában lefolytatott vizsgálatot követően a New York Times keresetet nyújtott be az Európai Bíróságon a bizottsággal szemben, miután a Bild magazin szintén beperelte a bizottságot a Pfizer/BioNTech-el és az AstraZeneca-val között vakcinabeszerzési szerződések nyilvánosságra hozatala érdekében.
Kiderült azonban, hogy a bizottság az elnöki kabinetet fel sem kérte arra, hogy keresse meg a szóban forgó szöveges üzeneteket. Az EB azzal érvelt, hogy a szöveges üzenetek „múlékonyak”, és nem tartalmaznak olyan fontos információkat, amelyek indokolnák, hogy bekerüljenek a testület dokumentumkezelő rendszerébe. Azt állította továbbá, hogy a megállapodások közzététele sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit.
Egy 2001-es uniós rendelet szerint „adathordozótól függetlenül minden olyan adattartalom” a nyilvánosság számára hozzáférhető uniós dokumentumnak minősül, amely „az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos”.
Az uniós bíróság szerdán kihirdetett ítéletében megállapította: az uniós bizottság nem bizonyította, hogy a vakcinák vásárlására vonatkozó dokumentumokhoz való szélesebb körű hozzáférés biztosítása sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit. Továbbá megállapította azt is, a keresetet benyújtó magánszemélyek megfelelően bizonyították a dokumentumok, valamint az érintettek neve, illetve személyes adatok nyilvánosságra hozatalának közérdekű voltát. Ugyanis – mint érveltek – csak a szóban forgó személyek nevének és szakmai vagy intézményi szerepének ismeretében lehetett volna megbizonyosodni arról, hogy az érintettek összeférhetetlenek-e vagy sem.
„Az EB ezenkívül nem vette kellőképpen figyelembe az összes vonatkozó körülményt ahhoz, hogy megfelelően mérlegelje a szóban forgó érdekeket, amelyek az összeférhetetlenség hiányához és az érintett személyek magánélethez való joga megsértésének kockázatához kapcsolódnak” – írta közleményében az Európai Unió Bírósága.
