A bizottsági elnök szerint az egyik lehetőség az uniós költségvetésen keresztüli finanszírozás, hitelfelvétel révén, a másik pedig a zárolt orosz vagyonra épülő jóvátételi hitel. Az Európai Tanács ülésén intenzív egyeztetések zajlanak arról, melyik megoldás mellett döntenek. Von der Leyen hangsúlyozta, az Európai Tanács elnökével egyetértésben úgy látja, a csúcstalálkozó nem zárulhat megállapodás nélkül, ezért a két opció egyikéről mindenképpen döntésnek kell születnie.
Ismertetése szerint az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap számításai alapján Ukrajnának 2026-ban és 2027-ben összesen 137 milliárd euróra lesz szüksége, amelyből az Európai Unió korábban vállalta, hogy mintegy kétharmadot, 90 milliárd eurót biztosít.
Mivel a befagyasztott orosz vagyon jelentős része Belgiumban található, von der Leyen kiemelte, az Európai Bizottság teljes mértékben támogatja Belgiumot abban, hogy aggályait és kockázatait megfelelően figyelembe vegyék. Mint mondta, napi szintű egyeztetések zajlanak a belga féllel, és külön megköszönte a belga miniszterelnök személyes elkötelezettségét.
Hangsúlyozta ugyanakkor, amennyiben a jóvátételi hitel mellett döntenek, a kockázatokat a tagállamoknak közösen kell viselniük. Ez – fogalmazott – a szolidaritás kérdése, amely az Európai Unió egyik alapelve. Az elmúlt hetekben intenzív munka folyt a kockázatok feltérképezéséről és a lehetséges megoldások kidolgozásáról, ez a folyamat továbbra is tart.
Von der Leyen szerint a mostani uniós csúcstalálkozó perdöntő időpontban zajlik. Az EU végső célja a béke és egy „békés erő” megteremtése Ukrajnában, amihez elengedhetetlen, hogy az ország a következő két évben stabil és kiszámítható finanszírozáshoz jusson.
A bizottsági elnök a csúcstalálkozó geogazdasági napirendi pontjaira is kitért. Rámutatott, az Európai Unió versenyképességét jelenleg túlzott függőségei gyengítik, ezek felszámolása pedig csak egy kiterjedt szabadkereskedelmi megállapodási hálózattal lehetséges. Ennek kapcsán kiemelte a Mercosur-országokkal kötendő megállapodás jelentőségét, amely mintegy 700 millió fogyasztót érintő piacot nyithat meg. Véleménye szerint az EU számára kulcsfontosságú, hogy zöld utat adjon a megállapodásnak, és lezárja annak aláírását.
Bart De Wever belga szövetségi miniszterelnök ugyanakkor csütörtök reggel a belga parlamentben kijelentette, kormánya továbbra is határozottan ellenzi a jóvátételi hitel konstrukcióját. Figyelmeztetett, a javaslat „ismeretlen vizeken hajózik”, és súlyos pénzügyi, illetve jogi kockázatokat hordoz. Belgium mindaddig nem támogatja az elképzelést, amíg a kockázatokat nem osztják meg valamennyi érintett fél között, illetve amíg más nyugati országok nem vonják be a saját joghatóságuk alá tartozó orosz vagyonokat is.
De Wever emlékeztetett arra, Belgiumon kívül az Európai Unión belül további mintegy 25 milliárd eurónyi orosz állami vagyon található, főként Franciaországban, miközben a befagyasztott eszközök döntő része Belgiumban van. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy országa továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, és azt szorgalmazza, hogy az EU közös hitelfelvétellel, uniós kötvénykibocsátással segítse Kijevet.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve súlyos következményekre figyelmeztetett arra az esetre, ha az uniós vezetők nem jutnak megállapodásra Ukrajna további pénzügyi támogatásáról. „Egyszerű a választásunk, vagy pénz ma, vagy vér holnap” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kérdés nemcsak Ukrajnát, hanem egész Európát érinti.
Dick Schoof holland ügyvivő miniszterelnök közölte, Hollandia támogatja a szankciók keretében befagyasztott orosz állami vagyon felhasználását Ukrajna megsegítésére, ugyanakkor megérti Belgium fenntartásait is. A kockázatmegosztásra vonatkozó belga érveket logikusnak nevezte, és hangsúlyozta, elfogadhatatlan lenne olyan döntést hozni, amely Belgium beleegyezése nélkül születik meg. Schoof egyúttal jelezte, Hollandia számára továbbra sem elfogadható az uniós szintű közös hitelfelvétel Ukrajna támogatásának finanszírozására.
Zelenszkij szerint országa már 2026 elején pénzhiánnyal szembesülhet
Ukrajna „súlyos problémával” szembesülhet, ha az Európai Unió vezetői nem jutnak megállapodásra a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról az ország további támogatásának finanszírozására – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az AFP beszámolója szerint.
Zelenszkij a brüsszeli uniós csúcstalálkozóra indulása előtt újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a döntés elmaradása komoly pénzügyi következményekkel járna Ukrajna számára. Az uniós állam- és kormányfők éppen erről a vitatott kérdésről tárgyalnak, miközben egyre sürgetőbbé válik a Kijev finanszírozását biztosító megoldás megtalálása. Ukrajna 2022 februárja óta áll szemben az orosz invázióval, miközben az amerikai támogatások kifutása is növeli a nyomást az Európai Unióra.
Az Európai Bizottság úgynevezett „jóvátételi hitellel” segítené Ukrajnát, amelyet az uniós szankciók nyomán befagyasztott orosz állami vagyon fedezne. A javaslat ugyanakkor ellenállásba ütközik Belgium részéről, ahol a zárolt eszközök jelentős része található. Brüsszel gazdasági és jogi ellenlépésektől tart Moszkva részéről, ezért kollektív felelősségvállalást és kockázatmegosztást sürget.
„Oroszországnak meg kell értenie, hogy velünk szemben erőpozícióban vagyunk” – fogalmazott az ukrán elnök, hozzátéve, ilyen hitelmegállapodás azt jelentené, hogy Ukrajna 2026-ban és 2027-ben is biztos finanszírozáshoz jut. Szerinte ez egyértelmű jelzés lenne Moszkva számára arról, hogy Ukrajna nem omlik össze pusztán forráshiány miatt, függetlenül attól, hogy fegyverbeszerzésről vagy a lakosság támogatásáról van szó.
