A készülő előadásról és a próbafolyamatról sajtótájékoztatón számolt be Tompa Gábor igazgató, Szabó K. István rendező, Bessenyei Gedő István dramaturg, Cári Tibor zeneszerző, Bianca Imelda Jeremias jelmeztervező, Bocskai Gyopár díszlettervező. Az alkotók Gogol művének aktualitásáról, a Szakonyi Károly-féle dramatizálás átdolgozásáról, valamint az előadás színpadi, vizuális és zenei világáról értekeztek.
Tompa Gábor arról beszélt, hogy a produkció még alakulóban van, mivel a próbafolyamat különösen nehéz időszakra esett, a társulat mozgalmas perióduson van túl a kiszállások, turnék és fesztiválok miatt.
Az előadás aktualitását illetően Szabó K. István úgy fogalmazott, hogy Gogol művének mai érvényessége aligha kérdőjelezhető meg, mint mondta, a mostani társadalomban szinte mindenkiben fellelhető Csicsikov személye, hiszen sokan próbálják meg kijátszani a rendszert.
Szabó K. István rendező a Holt lelkek aktualitása kapcsán arról beszélt, hogy Gogol művének időszerűsége aligha kérdőjelezhető meg. Mint fogalmazott, a mostani társadalomban szinte mindenkiben fellelhető Csicsikov személye, hiszen az emberek megpróbálnak különböző módszerekkel átverni másokat. A rendező szerint a társadalom bizonyos értelemben maga is csicsikovi világgá alakult, ezért Gogol groteszk látlelete ma is tükröt tarthat az embereknek.
A Csicsikovot alakító Bács Miklós arról beszélt, hogy a készülő előadás több szempontból is kihívást jelentett számára. Úgy véli, Gogol művét nemcsak aktualitása, hanem költőisége és szépsége miatt is érdemes újra elővenni. Bács Miklós különösen erősnek tartja azt, ahogyan az író fájdalmas igazságokat fogalmaz meg a saját országáról, mégis mély szeretettel fordul felé.
A színész azt is elmondta, arra törekszik, hogy megértse és megszeresse a figurát, ne pusztán cinikus csalóként ábrázolja. Úgy gondolja, Csicsikov a környezetéhez képest nem feltétlenül a legrosszabb szereplő, egyszerű, középszerű ember, aki a maga módján próbál érvényesülni. Bács Miklós szerint éppen ez adhat erőt a figurának, hiszen hajlamosak vagyunk mindenkit kivételesnek, tehetségesnek beállítani, miközben a középszerű emberek is a társadalom részét képezik.
Bessenyei Gedő István dramaturg a Szakonyi Károly-féle színpadi változat sajátosságairól beszélt. Mint ismertette, az 1976-ban bemutatott adaptáció Devecseriné Guthi Erzsébet fordítására épül, és más megközelítést képvisel, mint a Mihail Bulgakov feldolgozása nyomán készült, Morcsányi Géza által magyarra fordított és átdolgozott változat. A dramaturg szerint a Szakonyi-féle változat egyik előnye, hogy a színpadi cselekmény logikájára épít, és Csicsikov alakját helyezi előtérbe, ezzel nagyobb teret hagyva a nézőnek az értelmezésre. Bessenyei elmondta, a szöveget több ponton „le kellett porolni”, de az aktualizálásnak is megvannak a határai. Hozzátette, a próbák során derül csak ki igazán, hogy mely részek működnek a színészek szájából, illetve hogyan viszonyulnak a szöveghez a színpadi térben. A dramaturg szerint a művet többfeleképpen is lehet olvasni, történelmi, társadalomtörténeti kérdésként, de akár metafizikai, transzcendens értelmezése is lehet. Bessenyei szerint éppen ez a mélyebb réteg teszi lehetővé a társadalomkritikai olvasatot is. Gogol műve a komikum és a groteszk mögött súlyos erkölcsi kérdéseket vet fel: miként válik az ember adásvétel tárgyává, és vajon nagyobb bűn-e bankot rabolni, mint bankot alapítani.
Bianca Imelda Jeremias jelmeztervező a történelmi utalások és a mai elemek ötvözéséről beszélt. Elmondta, a jelmezek kialakításakor az eredeti mű világát is figyelembe vették, miközben igyekeztek azt a jelenhez közelíteni. A cél az volt, hogy olyan sajátos, eklektikus vizuális világ szülessen, amely az előadás nyelvezetét is szolgálja. Bocskai Gyopár díszlettervező ismertette, a színpadi tér két különböző világot állít egymás mellé: elől régi, történelmi épület látható, amelyen nyomot hagyott az idő, hátul pedig gengsztervilágot idéző tér jelenik meg. A koncepció egyik kiindulópontja az a kérdés, hogy mennyire vigyázunk az értékeinkre és mit kezdünk azzal, ami a múltból ránk maradt.
Cári Tibor zeneszerző úgy fogalmazott, Szabó K. Istvánnal különösen izgalmasnak tartja a közös munkát, mert a rendező zenei érzékenysége és pontos elképzelései olyan irányok felé terelik, amelyek más előadásokban kevésbe jelennek meg. Cári azt is elmondta, a Holt lelkek zenéjének megalkotása komoly kihívást jelentett. Az előadás két rétegből épül fel: a jeleneteket kísérő hangulati zenéből, valamint a páhuzamosan kibontakozó történetből, amely balladaszerű dalok formájában jelenik meg.
A Holt lelkek bemutatója október 17-én, szombaton 19 órától lesz a színház nagytermében, a további előadások október 23-án, november 4-én és 18-án lesznek, szintén 19 órától. Az előadás időtartama három óra, egy szünettel.
