Úszás mindenkinek egy életen keresztül

Úszás mindenkinek egy életen keresztül
Az életkor kitolódása mellett fontos, hogy ez milyen életminőséggel jár együtt. A rendszeres testmozgás, naponta legalább 30 perc intenzív erővel kifejtett mozgás nagyban javítja életminőségünket. Ezért üdvözölendő, hogy egyre több sportágban rendeznek szenior korúak számára is sportversenyeket. A rendezvényeken a résztvevők barátokként, régi ismerősökként találkoztak, hiszen együtt versenyeztek éveken keresztül, s örültek a lehetőségnek, hogy újból rajtkőre állhatnak. Ez a lehetőség azt is eredményezte, hogy a szenior versenyzőknek fel kellett készülniük, éppen ezért mindennapjaikba beleépült a rendszeres edzés, kialakult az egészséges életmód.

Magyarországon először Gyulán 1970-ben rendeztek szenior úszóversenyt, amely mind magyar, mind világszinten is a tömegsport egyre népszerűbb formája lett.

Magyarországon 50 nyilvántartott szenior úszóegyesület van 1000 regisztrált fővel.

Romániában sajnos csak 8 szenior úszóklub van (Bukarest, Kolozsvár, Temesvár, Resicabánya, Galac, Brassó, Nagybánya, Ploieşti), amely messze elmarad a tömegsport jelzőtől.

A szenior világbajnokságokat a FINA (Nemzetközi Amatőr Úszószövetség) kétévenként rendezi. Eddig a legtöbb induló 2013-ban a 15. világbajnokságon  az olaszországi Riccionéban volt, 14 800 résztvevővel. Érdekesség szintén innen, hogy 50 méteres gyorsúszásban 1655 induló volt, ami 10 sávos medence esetében 166 futamot jelentett. Időtartamban ez az egyetlen úszószám reggeltől késő estig tartott.

A 17. FINA Masters vagy Szenior Világbajnokságot a július 15. és 30. között lezajlott elit sportolók vizes világbajnokságát követően ugyancsak Budapesten és Balatonfüreden rendezték. Az óriás toronyugrás kivételével az úszósportok minden többi ágában (úszás, nyíltvízi úszás, műugrás, szinkronúszás és vízilabda) megmérhették erejüket ezen sportágak volt kiválóságai, itt alkalom adódott bebizonyítani, hogy még mindig kiemelkedő, illetve bizonyos teljesítményekre képesek.

A versenyeket korosztályonként, 5 éves intervallumban rendezik, alsó korhatár 25 év, felső korhatár nincs. Összesen 14 korosztály volt képviselve, a legfiatalabb korosztály tehát a 25–29 éveseké, a legidősebbek a 95–99, esetleg 100–104 korcsoportba tartoznak. A nemrég Budapesten megrendezett Masters vagy Szenior világbajnokság legidősebb versenyzői egy 97 éves amerikai nő és egy 96 éves magyar úriember volt. Rendszerint a legidősebb korosztály versenyzői célbaérkezéskor vastapsot kapnak a lelátókon levő nézőktől. Olyan idős versenyzők is voltak, akik mankón vánszorogtak le a medencéhez, de vízbe érve ficánkoltak, mint a halak. A Masters Világbajnokság arra hivatott, hogy a vizes sportágak örökérvényesülését igazolja, visszatükrözve ennek pozitív hatását a különbözö korosztályok egészségi állapotában.

A világbajnokság mottója gondolkodásra és tettekre serkent mindenkit: „Úszás mindenkinek és egy életen keresztül”.

Nem csoda, hogy a világon több mint 100 ezer regisztrált szenior úszó aktívan részt vesz különbözö nemzeti és nemzetközi rendezvényeken, és ezek közül legalább 10-12 ezer elutazik a világ minden tájáról, hogy ott lehessen a kétévenként megrendezett világbajnokságon. Ezt igazolja a 90 országból Budapestre utazott több mint 12 ezer idősebb sportoló, akik részt vettek a FINA által itt rendezett 17. Masters vagy Szenior Világbajnokságon. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a turisztikai élményt sem, amit egy ilyen alkalom nyújt a résztvevőknek.

Kolozsvárról négy sportoló vett részt a versenyeken, ezek közül három, Demény Helga, Elefánt László és Sebők László a balatonfüredi nyíltvizi és dr. Flóra Orosz Katalin a budapesti úszómedencés küzdelmekben.

Demény Helga 23. lett a 3000 méteres távúszásban 40 résztvevő közül. Sebők László 18. lett 40 versenyző és Elefánt László 36. lett 90 résztvevő közül. Ezek az eredmények természetesen a különböző korcsoportok keretében születtek.

Az úszómedencés versenyeknek két színtere volt Budapesten: a Hajós Alfréd két nyílt 50 méteres uszoda a Margitszigeten és a csodálatos ultramodern Duna Aréna, amely jelenleg a világ talán legextrább úszólétesítménye, szintén két fedett uszodával az Árpád híd pesti hídfője közelében. Mivel négy medencében egyszerre versenyezhetett a több ezer résztvevő, a pontos és hibátlan szervezésnek köszönhetően relatív rövid idő alatt tudták a versenyeket lebonyolítani.

Dr. Flora Orosz Katalin négy egyéni és egy stafétaszámban kiváló eredményeket ért el, az előző világbajnokságokról származó 3 aranyérem mellé még hárommal szaporította éremgyüjteményét. Két számban megdöntötte a bajnokság rekordját és egy számban pedig világrekordot úszott.

Íme, az eredmények:

200 méteres vegyesúszás: 1. Dr. Flóra Orosz Katalin 3:53,6 perc, világ- és bajnoki rekord, 2. Denise Robertson (Ausztrália) 4:25,6, 3. Eliane Busch Herrera (Chile) 5:07,4 – óriási, 32 másodperces előnnyel érkezett célba.100 méteres hátúszás: 1. Dr. Flóra Orosz Katalin 1:43,5 perc – bajnoki csúcs, 2. Eva Jarosova (Csehország) 1:51,3, 3. Mae Waldy (Kanada) 1:55,0 – ebben a számban két másodpercel maradt el a világrekordtól.50 méteres hátúszás: 1. Dr. Flóra Orosz Katalin 47,6 mp, 2. Ursula Mayer Tondorf 50,6, 3. Eva Jarosova (Csehország) 51,4 – itt is csak 1,3 másodperccel maradt el a világcsúcs megdöntésétől.A 200 méteres hátúszáson (amely a legerősebb száma) benevezési hiba miatt nem vehetett részt, ehelyett a 200 méteres gyorsúszáson kellett indulnia.

A főbírótól megérdeklődték, hogy lehetséges-e itt gyors helyett háton úsznia: ezt a szabályzat megengedi. Tehát a tíz induló közül ő volt az egyedüli aki háton tette meg ezt a távot, és negyedikként ért célba, viszont az elért ideje 3:43,8 perc négy másodperccel jobb volt, mint a világrekord és az előző napon leúszott 200 méteres hátat is óriási előnnyel nyerhette volna meg. Sajnos a FINA-szabály szerint az elért világcsúcsot nem lehetett érvényesíteni, mert nem hát-, hanem gyorsúszó számban lett leúszva.

Azonban vasakaratára jellemző, hogy még ebben az évben még egyszer megpróbálja ezt a teljesítményt elérni, hogy a világrekord hivatalosan az ő birtokában lehessen.