Felismerték az illegális migráció „kihívásait”az unió vezetői
Ursula von der Leyen a csúcstalálkozó eredményeit összegző sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a tagállamok vezetői egyértelműen felismerték, hogy a migráció európai szintű kihívás, amely európai szintű válaszokat igényel.
„A migráció korábbi hullámaiból tanulva az uniós tagországoknak közösen kell cselekedniük. Ha így teszünk, nincs kihívás, amelyen Európa ne tudna úrrá lenni” – nyomatékosította.
Kísérleti projekt Romániában és Bulgáriában
Az EB elnöke tudatta: a tagállami vezetők megállapodtak abban, hogy a határigazgatás hatékonyságának javítása érdekében kísérleti projektet indítanak a gyorsabb és méltányosabb menekültügyi eljárások lefolytatására, valamint abban, hogy hatékonyabbá tegyék az uniós tartózkodásra jogosulatlanok visszaküldésének rendszerét. A Mediafax hírügynökség értesülései szerint ezeket a kísérleti projekteket Romániában és Bulgáriában léptetik életbe először.
Az Agerpres hírügynökség által idézett politikai források úgy tudják: Romániában nem épülnek határvédelmi kerítések; az EB-vel és az európai intézményekkel közös kísérleti projekt a határvédelemmel és az ez irányú együttműködéssel kapcsolatos jó gyakorlatok kialakítására irányul. Azt is elmondták, Bulgária helyzete ebben a tekintetben különbözik a Romániáétól, Bulgáriában ugyanis már van kerítés a Törökországgal közös határon, mivel a migráció útvonalán van.
Ursula von der Leyen elmondása szerint egyetértésre jutottak abban, hogy több konkrét és gyakorlati lépést kell azonnali hatállyal megtenni; ezek között szerepel a határvédelmi eszközök, például gépjárművek, őrtornyok és a felügyeleti technológia uniós finanszírozásának növelése is. A bolgár-török határ infrastruktúráját például elektronikus felügyelettel ellátott őrtornyok révén erősítik.
Nettó nulla kibocsátású európai ipar a cél
Az európai gazdasággal kapcsolatos kérdéseket érintő vitán az uniós állam-, illetve kormányfők abban állapodtak meg, hogy lehetővé kell tenni a „célzott, ideiglenes és arányos” támogatást annak biztosításra, hogy Európa a zöld technológiai termékek gyártásának helyszínévé váljon.
Ursula von der Leyen azt is elmondta, az EB a következő, március végére tervezett uniós csúcs előtt bemutatja a nettó nulla kibocsátású európai ipar létrehozására vonatkozó javaslatát. Ez azt jelenti, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának és elnyelésének mérlege nulla kellene legyen.
Az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett újabb szankciókkal kapcsolatban Ursula von der Leyen kijelentette, hogy a további exporttilalom az informatikai technológiát és a katonai ipart érinti majd, különféle lényeges alkatrészek és összetevők szállítására.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcson zajlott migrációs vitával kapcsolatban azt mondta: a tagállami vezetők „minőségi, őszinte és tiszteletteljes” megbeszélés keretében a közös fellépés fontosságát hangsúlyozták.
Az orosz-ukrán háború kapcsán Michel kiemelte: a tagállamoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy feltöltsék munícióval az ukrán lőszerkészleteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben előterjesztett kérésének megfelelően.
Olaf Scholz német kancellár az Ukrajnának szánt támogatásokkal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy európai tagállamok nem halogatják Leopard 2-es harckocsikkal segíteni a hadban álló ország önvédelmét.
Harci repülőgépek küldése nem prioritás
Emmanuel Macron francia államfő újságíróknak nyilatkozva közölte, nem zárja ki, hogy a tagországok valamikor harci repülőgépeket küldjenek Ukrajnának, de hangsúlyozta: jelenleg nem ez élvez elsőbbséget.
„A prioritás most Ukrajna hatékony megsegítése az elkövetkező hetekben és hónapokban, és ennyi időn belül lehetetlen vadászgépeket szállítani” – közölte.
A francia elnök a migrációval kapcsolatban szorgalmazta, hogy javítsák az uniós tartózkodásra nem jogosult személyek visszaküldésének hatékonyságát, és kijelentette: nem engedhető meg, hogy egyes országok segélyeket vegyenek fel, majd megtagadják az illegális bevándorlók visszafogadását.
Karl Nehammer osztrák kancellár úgy értékelte: az EU-nak a határbiztonság finanszírozására irányuló kötelezettségvállalása lehetővé teszi a tagországoknak, hogy saját pénzt fektessenek határvédelmi kerítések építésébe. Az EB ugyanis beleegyezett abba, hogy jelentős támogatást nyújtson a határőrségek megerősítéséhez és eszközök, köztük járművek beszerzéséhez, ezzel a tagországok, például Bulgária saját forrásokat fordíthatnak határkerítések építésére vagy megerősítésére – mondta a politikus.
