Újraválasztották Csoma Botondot az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének élére

A nagy lehetőségek évtizede 

A küldöttgyűlésen jelen volt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki felszólalásában köszönetet mondott Csoma Botond képviselőnek, az RMDSZ Kolozs megyei elnökének és csapatának az elmúlt négy évben kifejtett munkáért. Hangsúlyozta, a megyei elnöki teendők mellett Csoma Botond a képviselőházi frakcióvezetői tisztséget is becsülettel ellátta. Bebizonyította, tud csapatban dolgozni. Egy annyira sokféle szervezetben, mint amilyen az RMDSZ, a konszenzuskeresés, a különböző nézetek összehangolására törekvés nagy erény, tette hozzá.

Nehéz időszakon vagyunk túl, a világjárvány, majd a szomszédban zajló háború újabb kihívások elé állított, a Kolozs megyei szervezet pedig élen járt a segítségnyújtásban. A pandémia ugyan lecsengett, következményei azonban mindmáig kihatással vannak ránk. Az ukrán-orosz konfliktust sem tudjuk megállítani, de minden eszközt meg kell ragadni, hogy a háború okozta válságot enyhítsük. A kormányázás pedig ilyen eszköz – mondta Kelemen Hunor.

„Ez az előrelépésnek az évtizede, van lehetőségünk Erdély és településeink arculatát megváltoztatni. Olyan források állnak rendelkezésünkre, amelyeket az erdélyi magyar közösségnek sem szabad kiaknázatlanul hagyni”, magyarázta.

„Amíg a jó kormányzásnak a feltételei adottak, kell vállalni a koalícióban való együttműködést” - mondta. Nem lehet tudni, mi lesz a májusi miniszterelnök-cserét követően, ilyesmire ugyanis Romániában nem volt még példa. A szövetség közvetten nem érintett, hiszen a hármas rotáció, vagyis hogy kis időre akár RMDSZ-es miniszterelnöke is legyen az országnak, még mindig elképzelhetetlen a 21. századi Romániában. A cseréről szóló koalíciós megállapodás nem érinti az RMDSZ-es miniszterek vezette tárcákat, azt viszont nem lehet biztosra venni, hogy nem lesznek olyanok, akik ezt másként akarják – magyarázta.

Háttal Brüsszelnek?

A 2024-es esztendőre négy választás lesz Romániában, az első a jövő májusban esedékes európai parlamenti választás. Ez egyrészt azért is nagyon fontos, mert megadja – rossz esetben elveszi – a lendületet a további megmérettetésekhez, másrészt pedig nem mindegy, hogy lesz-e képviseletünk vagy sem a következő Európai Parlamentben. Kelemen Hunor elmondta: az erdélyi magyarság körében egyre nagyobb az euroszkepticizmus, de tudatában kell lennünk annak, hogy valójában nem az unióban, hanem néhány brüsszeli politikusban csalódtunk. Erre viszont nem a kihátrálás a válasz, épp ellenkezőleg! Bent maradni és minden lehetőséget megragadni, hogy változtassunk a helyzeten – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Mondanivalóját azzal a kis marokkói faluban tapasztaltakkal példázta, amelynek lakói egykoron megharagudtak az óceánra, amiért egy szökőár elsöpörte a települést. Házaikat ezért tiltakozásképpen úgy építették újra, hogy bejáratuk ne nézzen az óceán felé. Hogy mennyire illetődött meg ettől az óceán, csak sejthetjük, tény, hogy ha vannak elégedetlenségeink az EU-val szemben, még inkább ott kell lennünk, nem pedig hátat fordítva Brüsszelnek – érvelt a szövetségi elnök.

Az őszi önkormányzati választásokat a parlamenti és elnökválasztás követi. Húsz év után ismét egybeesik ez a két választás, ráadásul új elnökjelöltek méretkeznek meg, mindennek pedig hatalmas mozgósító ereje lesz. Ilyen körülmények között egyáltalán nem mindegy, hogy az erdélyi magyarok milyen arányban vesznek részt a választásokon – figyelmeztetett.

Kelemen Hunor kifejtette: ebben az évben az egyik nagy kihívás az oktatási törvény vitája. Az RMDSZ igyekszik hozzátenni ehhez kisebbségi szempontból fontos rendelkezéseket, ugyanakkor látni kell azt is, hogy az oktatásban való anyanyelvhasználat jogát érintő megállapodások, amiket már húsz évvel ezelőtt sikerült tető alá hozni, és azóta is alkalmazni, és amiről hitünk szerint társadalmi konszenzus alakult ki, ma egyesek megkérdőjelezik, mondta. A választási részvételre utalva hozzátette: amennyiben sikerül az oktatási törvényt számunkra kedvező formában elfogadni, nem mindegy, hogy a rendelkezéseket majd kik hogyan alkalmazzák, és hogy az erdélyi magyarság képviselői mindeközben hol lesznek…

A Facebook nem helyettesítheti a személyes kapcsolatot 

Csoma Botond felszólalásában a közelgő választások jelentette kihívásokra hívta fel a figyelmet. Ezeknek kimenetelétől függ, hogy az erdélyi magyarság is részesül az elkövetkező évtized nagyszabású fejlesztési projektjeiből, vagy pedig kimarad mindebből. Elmondta azt is: a feladat nem csak a választásokra való felkészülés, hanem emellett folytatni kell a közösségszervezési munkát is. Csapatával az elmúlt négy évben arra törekedett, hogy folyamatosan járják a megyét, jelen legyenek a magyar rendezvényeken, ne csak akkor keressék fel a közösséget, amikor választások közelednek. Nem afféle pártelvtársi látogatások voltak ezek, mint az „átkosban”, hanem sikerült érdemi párbeszédet kialakítani a helyi közösség képviselőivel, tájékoztatni, tanácsot adni. Jóllehet a politizálás, a mozgósítás nagy része a Facebookra költözött át, a személyes kapcsolat nem helyettesíthető semmilyen más fórummal – vallja Csoma.

Elmondta: az egyik nagy feladatának a 2015-ben létrehozott kolozsvári szervezet megerősítését tartja. Korábban ilyen nem volt, az elődök ugyanis attól féltek, versengés alakul ki a megyei és a városi szervezet között. Nem így történt – tette hozzá.

„Az az igazság, nem hogy versengés nincs, de ember sincs! Amikor azt kérem, hogy bizalmat szavazzanak nekem, elsősorban erre, a kolozsvári szervezet kiépítésére teszek ígéretet. Ha ugyanis a szervezet erős, a közösség is az. Kolozs megye magyarságának mintegy fele Kolozsváron él, itt vannak a tartalékaink, el kell jutnunk hozzájuk, megszólításukra nagyobb figyelmet kell fordítani”, mondta. Hozzátette: ugyanez a helyzet a Kolozs megyei kisvárosokban is.

„Nincs más választásunk, egymásra vagyunk utalva. Ahogy a sikereinket is meg tudjuk együtt ünnepelni, kudarcainkat is meg kell tudnunk beszélni, nincs helye az ujjal mutogatásnak. A vitákat még a nehéz 2024-es esztendő előtt le kell folytatni mégpedig érvek mentén, minden személyeskedést mellőzve”, zárta beszédét.

Nem csak kvótákban kell gondolkodni 

A felszólalások sorát Antal Géza megyei tanácsos, a Kolozs megyei szervezet ügyvezető elnöke indította. Elmondta: hét éve tagja ennek a csapatnak, az elmúlt időszak pedig azt mutatja, hogy ez a csapat tud dolgozni. Szintén kiemelte a kolozsvári magyarokkal való kapcsolattartás fontosságát.

Erre erősített rá Azzola Katalin, a kolozsvári szervezet frissen megválasztott elnöke. Elmondta: egyik fő céljuknak tekintik feltérképezni a város negyedeiben a magyarokat, kapcsolatot teremteni velük, ehhez a munkához azonban meg kell teremteni a feltételeket.

„Kolozsvárnak nem csak szimbolikus, hanem stratégiai szerepe is van a szervezeten belül” – hangsúlyozta.

Geréd Imre, a belmonostori szervezet vezetője is arról beszélt: Kolozsvárra külön figyelmet kell fordítani. A közösségszervezés rengeteg önkéntes munkával jár, önkéntesekből pedig egyre kevesebb, források kellenek ahhoz, hogy ezt a munkát hatékonyan lehessen végezni – vélekedett.

Vákár István, a Kolozs megyei tanács RMDSZ-es alelnöke úgy fogalmazott: ha bántanak, az minket erősít, a magyarok láthatják, hogy szükség van érdekvédelmi szervezetre. Ha nincs, aki szót emeljen, aki összetartsa a közösséget, a magyarság is az anyanyelvüket elfelejtő örmények sorsára juthat – mondta.

László Attila szenátor többek közt az időskori gondozás hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A magyar öregellátó intézmények kapacitása szűkös, az RMDSZ-nek kötelessége ezen a területen lépni. Megyei viszonylatban Kolozsváron az 55 év felettiek 40 százaléka magyar, és ez a réteg csak szélesedni fog.

Csorba Zsuzsa KIFOR-elnök köszönetét fejezte ki a megyei csapatnak, hogy a fiatalokat bevonja a szervezet életébe. Nem csak kvótákban kell gondolkodni, kipipálni a fiatalok és nők jelenlétét a listákon, hanem erőforrásként kell tekinteni rájuk, a fiatalok nagyon hatékonyan tudják a közösségszervezést felvállalni – mondta.

Rés Éva a Kolozsvár környéki „alvóvárosokra” hívta fel a figyelmet azt hangsúlyozva, ezek nem csak a nagyváros „hálószobái”’, ahogy a szakirodalom tartja, hanem jelentős magyar közösségek otthona. Komoly csapatmunkával Szászfenesen sikerült például beindítani a magyar oktatást, különösen a kisgyerekek szempontjából nem mindegy ugyanis, hogy van lehetőség helyben bölcsődébe, óvodába vagy akár elemi osztályba járni, vagy ingázás vár rájuk. Kiemelte a rendezvények fontosságát, ezeknek meghatározó szerepük van a helyi közösségek szervezése szempontjából.

A brüsszeli szöcskefehérjével nem megyünk sokra…

Bakó Alpár, a Pro Agricultura alapítvány alelnöke köszönetet mondott a megyei RMDSZ-szervezetnek az elmúlt négy évben nyújtott segítségért. „Lehet, hogy Brüsszel szerint jó a szöcskefehérje, de ezzel azért nem megyünk sokra, támogatni kell a gazdákat, hogy eredményes munkát tudjanak végezni. Ha pedig ők nincsenek napirenden a különböző információkkal, nem tudnak lépést tartani.

Tasnádi István Szilárd alprefektus, Kerekes Adelhaida főtanfelügyelő-helyettes, és Hegedüs Lajos, a Diakónia Keresztyén Alapítvány országos koordinátora is azért a segítségért mondott köszönetet, amit Csoma Botondék csapata az elmúlt években nyújtott az itt élő magyar közösség érdekében kifejtett munkájukban.

A felszólalásokat Talpas Botond MKT-elnök beszámolója követte, majd a szabályzatfelügyelő, az etikai és a pénzügyi bizottság tájékoztatása hangzott el négy éves tevékenységükről.

A küldöttgyűlés döntött arról is, hogy a Kolozs megyei szervezet támogatni fogja Kelemen Hunort az újabb elnöki mandátum megpályázásában. Az RMDSZ idén áprilisban tisztújító kongresszust tart Temesváron.  

Csoma Botond idén egyedüli jelöltként kérte a testület bizalmát a következő négy évre, és két szavazat híján meg is kapta: a 168 érvényes voks közül 166 őt támogatta.

A tisztújítást alapszabályzat-módosítás követte, a testület ugyanakkor döntött a megújuló Szövetségi Képviselők Tanácsába (SZKT) és a Megyei Képviselők Tanácsába (MKT) delegált küldöttek személyéről is.

Fotók: RMDSZ