Újabb rekordot döntött a napi COVID-19 fertőzési esetszám
Csütörtökről péntekre a legtöbb új fertőzöttet Bukarestben (517), Bákó (168), Iaşi (107) és Ilfov (102) megyében igazolták. Pénteken 53 koronavírusos beteg hunyt el a fertőzés szövődményei miatt, így meghaladta a 4900-at a járvány romániai áldozatainak száma.
A járvány kezdete óta azonosított, 132 ezer koronavírusos eset közül 21 500 ember jelenleg is fertőző, közülük csaknem 7800-at ápolnak a kórházakban.
Újabb rekordot döntött a súlyos esetek száma is: pénteken 571 koronavírusos fertőzöttet ápoltak intenzív terápiás osztályokon, közülük 176-ot lélegeztetőgéppel tartottak életben. A Covid-19-ben szenvedő betegek számára elkülönített intenzív terápiás ágyak mintegy 55 százaléka foglalt jelenleg, de a nagyobb fertőzési arányszámokat mutató megyékben már nincsenek szabad helyek, a betegeket ezért más kórházakba kell szállítani.
Nelu Tătaru egészségügyi miniszter szerint az újabb fertőzési hullám részben, de nem kizárólag a szeptember 14-i tanévkezdéssel hozható összefüggésbe. Az utóbbi héten 158 iskolás és 73 pedagógus fertőződött meg. A járvány kezdete óta 3200 tíz év alatti gyereknél és 5200 tizenéves fiatalnál mutatták ki a koronavírust. A tárcavezető szerint nem a rendkívüli állapot ismételt bevezetésére, hanem az ismert óvintézkedések fegyelmezett betartására van szükség a járvány megfékezéséhez.
Az előrejelzések beváltak
László Attilát, az RMDSZ egészségügyi szakpolitikusát, Kolozs megyei szenátort arra kértük, értékelje a jelenlegi járványügyi helyzetet.
– Elmondható, hogy az előrejelzések beváltak: amint a többi európai országban is történt, a vakációs időszak végén, az oktatási intézmények újranyitása után egy héttel, tíz nappal növekedni kezdett a naponta jegyzett új esetek száma. Ugyanakkor, az iskolakezdés után két héttel regisztrált, napi 1300-as, 1400-as esetszámról a napokban a kétezret is meghaladta a 24 óra alatt azonosított fertőzések száma – összegezte az orvos végzettségű László Attila.
Néhány erdélyi megyében, köztük sajnos, Kolozs megyében is erőteljesebben terjed a járvány; a nyár végén, szeptember elején még 15–20 megbetegedést jegyeztek naponta, október elsejére viszont meglépte a százat is a 24 óra alatt diagnosztizált fertőzések száma. Ez részben a helyi gócok megjelenésének folyománya, de jelen van a közösségi terjedés is.
Nyáron sem szusszantak fel a kórházakban dolgozók
– Mindenesetre, a növekvő esetszám jelenetős kihívás elé állítja az egészségügyi intézményeket. Júniustól ugyanis, több kórházban újraindult az egyéb típusú betegségekre szakosodott ellátás, csökkentették a COVID-fertőzöttek ellátására szánt intenzív terápiás ágyak számát; ezeket most újra ki kell alakítani, át kell szervezni a kezelési részlegeket – magyarázta László Attila.
Problémaként említette továbbá, hogy „a kórházak egészségügyi személyzetének nem adatott meg a nyári felszusszanás, mint a környező országokban, ahol nagyon alacsony volt még az esetszám június-július folyamán. Romániában nem csökkent számottevően nyáron sem a járványgörbe a rendelkezések be nem tartása, vagy a turisztikai övezetekben zsúfolódó nyaralók tömegei miatt” – mondta a politikus.
Kérdésünkre, hogy ilyen járványügyi körülmények között, mennyire megfelelő az oktatási intézmények működtetése, László Attila kiemelte: a tapasztalat az, hogy a megyei vészhelyzeti bizottságok korrekt módon figyelik az esetszámok alakulását, és adott esetben meghozzák a bezárásokra vonatkozó döntéseket is. Mint mondta, tudomása szerint, Galac megyében a napokban eldöntötték, hogy bezárják az oktatási intézményeket, Vâlcea megyében korlátozták a vendéglők működését, Călimăneşti-en például elrendelték az arcmaszk használatát az utcákon is.
„Egyelőre, az előrejelzések mentén haladunk; számítottunk arra, hogy az 1400-1500-as járványügyi platóról közeledni fogunk a kétezres napi esetszám irányába. Mindazonáltal, nagymértékben tőlünk függ, hogy hogyan alakul a járványgörbe a továbbiakban: konkrétan azon, hogy megfelelően viseljük-e a maszkot, vigyázunk-e a kézhigiéniára, kerüljük-e a tömeget” – hangsúlyozta az orvos-politikus. Hozzátette: az előrejelzéseknek rendszerint elég nagy tűréshatáraik vannak a fertőző betegségek esetében. „Egyelőre, az úgynevezett tűréshatáron belül vagyunk, de nem zárható ki, hogy az esetszámok tovább fognak növekedni; a járványhelyzet alakulása mindannyiunk magatartásától függ” – nyomatékosította László Attila.
Ugyanakkor, a tartósan magas napi koronavírus-esetszámmal arányosan nő a huzamosabb idejű kórházi beutalást igénylő páciensek száma is. Ennek folytán kell állandóan alakítgatni a COVID-19-cel fertőzöttek ápolására szánt ágyak számát. Akik intenzív terápiás részlegekre kerülnek, nagyjából öt-hat hét alatt épülnek fel – magyarázta a szakpolitikus, hozzátéve: ha továbbra is marad a napi kétezer körüli esetszám, két hét alatt tíz-tizennégyezer embert kell majd kórházba utalni, és a tapasztalat szerint, a fertőzöttek 5%-a intenzív osztályra kerül.
Problematikus más betegségek elhanyagolása
Országszerte 2900 intenzív terápiás ágy van, amelyekből 1050–1100 áll a koronavírus-fertőzöttek rendelkezésére, és ezekből 570-et már használnak. Ezért történt meg a napokban több esetben, hogy egyik városból a másikba kell átszállítsanak intenzív terápiás ápoltakat. Mindamellett, a hideg idő beálltával előbb-utóbb megjelennek az egyéb típusú kórokozók által okozott légúti megbetegedések is, amelyek újabb nehéz terhet rónak majd az egészségügyi ellátórendszerre. Ezért fontos, hogy az emberek beoltassák magukat influenza ellen, hogy tudják majd adott esetben legalább ennek a megbetegedésnek a lehetőségét kiküszöbölni.
Az orvos-politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy idén áprilisban-májusban a tavalyi adathoz képest, egyharmadával csökkent az egyéb betegségek miatti beutalások száma, augusztusban pedig a tavalyhoz képest 41 százalékkal esett vissza. Ez azt jelzi, hogy a kórházak nem működnek eddigi kapacitásukkal, és a folyamatos halasztásoknak is következménye lesz, amely az év végi statisztikákban már nyilvánvalóan megjelenik majd. A betegségeknek a korai diagnózisa, időben elkezdett kezelése ugyanis nagyon fontos; a későn diagnosztizált betegségek kezelése jóval költségesebb, és az eredmény is vitathatóbb – tette hozzá László Attila.
