Egyre aggasztóbb méreteket ölt a romániai orvoshiány

László Attila: sokkoló a politikum nemtörődömsége

A 35 év alatti orvosok fele számításba veszi, hogy elhagyja az országot (ROHONYI D. IVÁN/ILLUSZTRÁCIÓ)
Nagyon rosszul áll Románia az aktív egészségügyi munkavállalókat illetően: az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint Romániában százezer lakosra 357 orvos jutott, ezzel pedig rosszabb helyzetben vagyunk európai viszonylatban még Bulgáriánál is, ahol százezer lakosra 480 orvos jut. A legaggasztóbb a háziorvosok hiánya – a lakosok közel tíz százaléka azért nem részesül egészségügyi alapellátásban, mivel nincs háziorvosa. Ezenkívül nagy méreteket ölt az orvoshiány a kisebb városokban, továbbá a kórházak intenzív terápiás részlegein és a sürgősségen. Dr. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor sajnálatosnak tartotta, hogy az elmúlt harminc évben nem történt olyan intézkedés a kormány részéről, amely prioritásként kezelte volna a kérdést. Mint fogalmazott, sokkoló az a nemtörődömség, amit a politikai osztály tanúsított, mert nem képes hosszabb időben gondolkodni, mint ameddig a mandátuma tart.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint Romániában százezer lakosra 357 orvos jutott, ezzel pedig EU-s szinten rosszabb helyzetben vagyunk még Bulgárinál, ahol százezer lakosra 480 orvos jut.

–  Európa-szerte nálunk van a legkevesebb orvos százezer lakosra. Országos viszonylatban az egyik jellegzetes jelenség, hogy az orvoshiány elsősorban az egyetemi központoktól távolabb eső helységeket érinti. A legnagyobb orvoshiány az alapellátásban van: a háziorvosi körzetek közel 10 százaléka üresen áll. Ez azt jelenti, hogy kétmillió embernek nincs háziorvosa. Ami ennél is súlyosabb, az az aktív háziorvosok életkora. Adataim szerint a legfiatalabbak a Kovászna megyei háziorvosok, ahol az átlagéletkor 55 év körüli. Gorj megyében a 65 éves átlagéletkort is túllépték az aktív háziorvosok. A háziorvos-hiány tovább fog mélyülni, egész közösségek maradnak majd háziorvos nélkül. Ami a másik romániai jellegzetességet illeti: nagyon sok ágyas intézménnyel rendelkezünk kisebb településeken, ám a személyzet hiánya miatt nem tudjuk biztosítani a megfelelő orvosi ellátást. Emiatt az esetek nagyon jelentős részét átküldik az egyetemi központokba, ahol viszont nem fogják kellőképpen ellátni a betegeket, éppen a páciensek túl nagy száma miatt. Kolozsvár és a hasonló egyetemi központok – Bukarest, Temesvár – nagy terhelésnek vannak kitéve, mivel a kisebb településekről a betegek ide áramolnak.  Az elmúlt években Vass Levente kollégámmal számos törvénymódosítást eszközöltünk, de ezek egy részénél még nem dolgozták ki a végrehajtási utasításokat. Az RMDSZ számos olyan törvénytervezetet tett le és vitt át, amelynek célja enyhíteni ezeken a problémákon, amelyekre megoldásokat is javasoltunk. Mi előkészítettük a törvénykezést, hogy enyhítsük az alapellátásban dolgozók hiányát, és hogy minél szélesebb körben biztosítsuk a betegek hozzáférését az orvosi ellátáshoz. Az elmúlt harminc évben több mint 10 ezer orvos és 200 ezer középfokú végzettségű egészségügyi munkavállaló hagyta el az országot, tehát nem csak az orvoshiány, hanem az asszisztenshiány is aggasztó méreteket ölt – nyilatkozta a Szabadságnak dr. László Attila RMDSZ-es szenátor. 

Friss statisztikai adatok szerint a háziorvosok mellett az intenzív terápián és a sürgősségen nagy az orvoshiány, ami pedig a kivándorlási hajlandóságot illeti, egy felmérés szerint a 35 év alatti orvosok fele számításba veszi, hogy elmegy az országból az egészségügyi infrastruktúra nem megfelelő helyzete miatt. 

– Az Országos Helyreállítási Alapnak (PNRR-nek) köszönhetően újabb egészségügyi intézmények bővítésére kerül sor. Azonban nagyon sok helyen veszélybe kerül a működtetés a személyzethiány miatt. Az egyik ilyen érintett intézmény a kolozsvári regionális kórház lehet, amelynek személyzeti szükséglete közel 3000 embert jelent. Nem tudom, honnan fognak előteremteni ennyit viszonylag rövid idő alatt… Vagy honnan csoportosítanak át? – tette fel a kérdést László Attila. 

– Az orvoshiány miatt át kell gondolnunk a finanszírozás kérdését is. Egyre többen lesznek azok, akik kilépnek a befizetők csoportjából, mert nyugdíjba mennek, és egyre kevesebben lesznek azok, akik fizetik az egészségügyi járulékot. Az 1967-es születésszabályozó romániai rendelet után minden évben négyszázezer gyermek született, akik hamarosan nyugdíjba mennek, míg a jelenlegi 18 évesek száma alig lépi túl a 100 ezret. Előfordulhat, hogy többen részesülnek egészségügyi szolgáltatásban, mint ahányan befizetik az egészségbiztosítási járulékot… Meg kell néznünk, hogy milyen új forrásokat tudunk bevonni az egészségügy finanszírozására, amiből versenyképes jövedelmet tudunk biztosítani az egészségügyben dolgozóknak. Az orvoshiányt enyhítené a prevenció és korai diagnosztizálás, hogy a praktizáló orvostársadalmat ne terheljük le, hanem minél hamarabb fedezzük fel a betegséget, majd a betegeket egyszerű és hatékony kezelésben részesítsük. A következő mandátumnak nagyon fontos kihívása lesz ezeknek a kérdéseknek a rendezése. A romániai orvoshiány régi keletű. Sajnálatos, hogy az elmúlt harminc évben nem láttam olyan intézkedést a kormány részéről, amely prioritásként kezelte volna a kérdést. Sokkoló az a nemtörődömség, amit a politikai osztály tanúsított, mert nem képes hosszabb időben gondolkodni, mint ameddig a mandátuma tart – összegzett László Attila.