„Az immunrendszert nem lehet, de nem is szabad erősíteni”
N. E.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület új előadás-sorozatának első vendége volt Erdei Anna immunológus, az MTA főtitkárhelyettese. A Tudósok Társaságában rendezvénysorozat lehetőséget ad arra, hogy a hazai közönség és szakemberek találkozzanak neves akadémikusokkal, megismerjék tevékenységüket és feltegyék kérdéseiket. Bitay Enikő, az EME elnöke az esemény nyitóbeszédében elmondta, hogy az új előadás-sorozat célja a tudomány népszerűsítése, nemcsak a kutatási eredményekbe való betekintés által, hanem a tudományos felfedezések mögött megbúvó gondolkodásmód és módszertan megismerésével. A Tudósok Társaságában sorozat felhívja a figyelmet a tudományos közösség sokszínűségére és eredményeire, kutatásra ösztönözve az érdeklődőket és fiatalokat – emelte ki az EME elnöke. Az eseményen a kolozsvári közönség és a biológus egyetemi hallgatók mellett részt vettek a hazai intézményvezetők, Tonk Márton egyetemi tanár, a Sapientia EMTE rektora, Nagy Előd Ernő, a George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem rektorhelyettese, dr. Bódizs György, a kolozsvári rehabilitációs kórház orvos igazgatója és a laboratórium vezetője, egyben az EME alelnöke is, Nagy László akadémikus, a KAB elnöke, Péntek János akadémikus, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet vezetője; továbbá szakmai érdeklődők, mint dr. Molnár B. Géza epidemiológus, volt egészségügyi államtitkár, dr. Virág Piroska biológus a Kolozsvári Onkológiai Intézetből és Uray Zoltán akadémikus, sugárbiológus; az MTA külső tagjai és Marinka Viktor, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának konzulja.
Erdei Anna életpályáját és kutatási tevékenységét mutatta be a kolozsvári közönségnek. Édesapja, Erdei Sándor szobrásznak készült, de a háború miatt az utolsó évet nem tudta elvégezni, és az irodalom felé fordult; irodalmi újságokat szerkesztett, novellákat írt. Édesanyja, Dezső Ginda az egykori kolozsvári Ferenc József Egyetemen (Babeş–Bolyai Tudományegyetem) három szemesztert végzett el a matematika és természettudományok szakon, de tanulmányait abba kellett hagynia, és a gyermekek megszületése után laboratóriumi asszisztensként dolgozott. A természettudományos gondolkodás közel állt a szülőkhöz, és ez hatással volt nemcsak a saját, hanem testvére, Erdei Péter életpályájára is, aki állatorvos lett.
Erdei Anna az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Karának biológia–kémia szakán szerzett diplomát. Harmadévesen Gergely János immunológus és egyetemi tanár előadásainak hatására döntötte el, hogy szakdolgozatát immunológiából szeretné írni, a tanár úr vezetésével. 1973-ban Gergely János létrehozta az ELTE immunológia tanszékét Alsógödön, a Huzella-kerti egykori Arany-villában, ahova Erdei Anna is csatlakozott munkatársként. A pályakezdéssel párhuzamosan magánéletében is fontos változás történt, ugyanis az 1970-es évek második felében megszülettek gyermekei. Elmondása szerint munkájában nem tudta volna elérni azokat a sikereket, amelyekben része volt, édesanyja és férje, Somogyi József édesanyjának a segítsége nélkül. Az alsógödi székhely egyetemi gyakorlatok, színvonalas kutatások és tanfolyamok helyszínéül szolgált. 2001-ben a tanszék Lágymányosra költözött, ahol a tanszéki kutatócsoportokban folytatódott a munka, amellyel lefedték az immunológia legfontosabb területeit. Az így szerzett tapasztalatoknak és az intenzív oktatómunkának köszönhetően több egyetemi jegyzet és tankönyv került ki az immunológiai tanszékről az évtizedek során.
Erdei Anna karrierjében 2020-ban lényeges változás történt, mivel megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesének, 2023-ban pedig a második ciklusban is bizalmat szavaztak neki. Főtitkárhelyettesként ugyanolyan odaadással végzi munkáját, mint immunológusként és egyetemi oktatóként. Feladatai közé tartozik az MTA műtárgyainak gondozása és gyarapítása és a Magyar Tudomány Ünnepének megszervezése minden év novemberében, amely 2023-ban több mint 400 tudományos és ismeretterjesztő rendezvényt tudhat maga mögött. Ezen tevékenysége során találkozott Bitay Enikővel, az EME elnökével, így amikor őt kérték fel a Tudósok Társasága első előadójának, természetes volt, hogy elfogadja a felkérést, és nagy megtiszteltetésnek tartotta.
Erdei Anna előadásában életútja mellett bemutatta tudományos tevékenységét, két olyan kutatását kiemelve, amely a közönség számára is könnyen érthető, de mégis hordoz érdekességeket. Előadásában ismertette az immunrendszer működését, kiemelve azt, hogy az immunrendszerre nem lehet külön szervként tekinteni, hiszen különböző elemei – immunsejtek, molekulák – a szervezet minden részében jelen vannak. Kutatómunkája során elsősorban azt tanulmányozta, hogy a veleszületett – vagy natív – immunrendszer hogyan befolyásolja az adaptív – vagy szerzett – immunrendszer működését. Míg az előbbi evolúciósan ősibb és mindenkiben hasonlóan működik, addig az erre ráépülő adaptív immunitás során, amelynek legfőbb elemei a limfociták, egyénenként más és más immunválasz alakul ki ugyanazon kórokozó, vagy akár vakcina esetében is. Kutatásai eredményeként megcáfolt egy tankönyvi dogmát, mert bizonyította, hogy az emberek és az egerek ellenanyag-termelő képességét ellentétesen befolyásolják bizonyos fehérjemolekulák. Elmondta, hogy az immunrendszer kétélű kardként működik, mivel a kórokozók leküzdésében játszott elengedhetetlen szerepe mellett az autoimmun betegségek és az allergiás reakciók kialakulásában is döntő szerepet játszik. Előadását egy tévhit eloszlatásával zárta, amely során elmondta, hogy az immunrendszert nem lehet, de nem is szabad erősíteni – ellentétben a hirdetésekkel, amelyek ilyen hatású szerek fogyasztására buzdítanak. Erdei Anna úgy fogalmazott, hogy nagy baj is lehetne abból, ha drogériában vásárolható szerekkel befolyásolni tudnánk az immunrendszerünket, ugyanis ennek valószínűleg az autoimmun betegségek és az allergiás reakciók megjelenése, illetve súlyosbodása lenne a következménye.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Tudósok Társaságában: Tudományos délutánok az EME-ben előadás-sorozata azt a célt tűzte ki, hogy közelebb hozza a kolozsvári nagyközönséghez az olyan magas színvonalú szakembereket és tudósokat, mint Erdei Anna. A rendezvénysorozat egyszerre szól a hazai szakembereknek, oktatóknak, egyetemi hallgatóknak és minden érdeklődőnek, lehetőséget adva, hogy az előadásokat követően közvetlen párbeszéd alakuljon ki az akár nemzetközileg elismert tudósok és a nagyközönség között. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület ebben a szellemiségben készül már a következő előadásra.
