A Kis-Szamos közepesen szennyezett
Szigyártó Lídia algológus (egyetemi adjunktus, Környezettudományi Tanszék, Sapientia EMTE) a vízminőséget a moszatok vizsgálójának szemszögéből ismertette hallgatóságával. A víz tisztasága mást feltételez az ember, és mást az algák szempontjából. Mindkét esetben az életet lehetővé tevő állapotról van szó. Egymással összefüggő szempontokat kell megvizsgálni: a sótartalmat, a trofitást (fotószintetizálást a vízben), szuporitást (szerves anyaggal való szennyezést) és a toxicitást (mérgezőképességet). Az algák (moszatok) nem növények, “csak algák”, rendkívül változatos nagyságban (egysejtűektől a többszáz méter hosszúságig) általában vízben élnek. A patakok kövein sok a víztisztító alga, ami öntisztulást eredményez, de amit – sajnálatos módon – az ülepítőtelepeken már nem alkalmaznak, pedig a nikkel- és foszforszennyezettség ellen hatásos lenne. Vízvirágzáskor, nagy hőségben az algák elbomlanak, aminek következtében oxigénhiány lép fel, és ez halpusztulással jár. A víz minőségének algákkal való megfigyelése azért hiányos, mert belőle nem lehet megtudni, milyen és mennyi szennyezett anyagról van szó. Egyes algafajok szinte közömbösek a minőségváltozásra, mások viszont nagyon érzékenyek. Az előadó a Kis-Szamosnak Szászfenestől Apahidáig terjedő szakaszán megvizsgált algáiból arra a következtetésre jutott, hogy a folyó közepesen szennyezett.
Víz nélkül nincs mezőgazdaság
Lázár László agrármérnök, szakosztályi titkár, a víz és a mezőgazdaság elválaszthatatlan kapcsolatáról szólt. A növénynek nem jó sem a kevés, sem a túl sok víz. Az agráriumban elképesztő adatok ismertek: egy grammnyi szárazanyag megtermeléséhez, fajtól függően, a növénynek 300-600 liter vízre van szüksége. Ezt a legtöbb esetben esőztető öntözéssel lehet biztosítani, de semmiképp nem napos időben, amikor stresszhatás érheti a növényt. A mai technológiában gyakoriak az önjáró automatikus szórófejek, melyek körbe-körbe járva tápanyaggal dúsított 1-1,5 mm-es cseppeket juttatnak a földbe. Vannak nagy teljesítményű öntözőszerkezetek, amelyek akár kétszáz méteres körben is képesek bejárjni a veteményes területet, és amelyek karbantartása igen költséges. Ma már műholddal meg lehet állapítani, hogy hol és mennyi víz szükséges a növényeknek. Gazdaságos mikroöntöző rendszereket is alkalmaznak, amelyek a növény gyökeréhez csepegtetik a vizet. Ezt a hidrofonikus módszert a NASA is felkarolta, mert így készíti elő a Mars meghódítását, ahol az űrhajós-telepeseknek részben maguknak kell majd gondoskodniuk víz- és élelemellátásukról.
