Először szólal fel az amerikai államfő az ENSZ-közgyűlésén
ÖSSZEFOGLALÓ
Donald Trump részben az „Amerika az első” jelszavának és politikájának köszönhetően nyerte meg tavaly novemberben az amerikai elnökválasztást, és világszerte sokan attól tartanak, hogy ez azt jelenti: Washington „hátrább lép”, visszavonul, vagyis korlátozottabb szerepet vállal a világpolitika alakításában, így az ENSZ-ben is.
Méltánytalan „klub”-díj Trumpnak?
Donald Trump már a tavalyi elnökválasztási kampány idején bírálta az ENSZ tevékenységét, s nem csupán működésének hiányosságait, hanem költségeit is. Tavaly áprilisban, a választási kampányban például azt hangsúlyozta: az Egyesült Államok csak egyike az ENSZ 193 tagországának, de a költségvetés 22 százalékát és az ENSZ békefenntartó erői költségeinek legalább a 30 százalékát fizeti, ami szerinte méltánytalan. Egy másik alkalommal úgy fogalmazott, az ENSZ-nek nagy lehetőségei vannak, de „jelenleg csak egy klub, ahol az emberek összejönnek, elbeszélgetnek és jól érzik magukat.”
Az amerikai elnök ma mondja el beszédét a közgyűlés általános vitájában, de tegnap – szintén az ENSZ székházában – egy tanácskozáson már vendégül látta a világ vezető politikusait, hogy felvázolja a világszervezet reformjára vonatkozó amerikai terveket. Ezt az amerikai kormányzat 10 pontos politikai nyilatkozatban rögzítette. António Guterres, a világszervezet főtitkára pénteken a Reuters hírügynökségnek azt mondta: támogatja az elképzeléseket, mert „hatékony, érdemi reformok elkezdését” teszi lehetővé. Guterres január eleji hivatalba lépése óta folyamatosan hangsúlyozza az ENSZ átfogó reformjának elkerülhetetlenségét.
Az amerikai politikai nyilatkozat tervezete leszögezi: „támogatjuk a főtitkárt az ENSZ rendszerében történő konkrét változtatásokban, annak érdekében, hogy jobban összehangolhassa tevékenységét a humanitárius feladatokban, a fejlesztésekben és a fenntartható békére irányuló kezdeményezésekben.” A nyilatkozat fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy „el kell kerülni a mandátumok megkettőzését, az átfedéseket, beleértve az ENSZ legfőbb szerveit is.” Ezt a nyilatkozatot Washington előzetesen mintegy 15 országnak küldte el konzultációra; többek között Kanadának, az Egyesült Királyságnak, Kínának, Szenegálnak, Jordániának, de például Franciaországnak nem.
Az észak-koreai diplomaták az első sorokban ülve várják majd Donald Trump beszédét – írta tegnap a Reuters hírügynökség. Herbert McMaster, aki vasárnap több televíziós műsorban is nyilatkozott, azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy Trump „arra szólítja majd fel majd az államokat, fogjanak össze a nagy fenyegetésekkel szemben.” Ilyennek minősítette Észak-Koreát és Iránt. Észak-Korea nukleáris fegyver- és rakétafejlesztéseinek, provokációinak ügye nemcsak az Egyesült Államokra, hanem az egész világra tartozik – jelentette ki a tanácsadó.
António Guterres – aki Trumphoz hasonlóan januárban lépett hivatalba – a tervek szerint külön is tárgyal majd az „érintett felekkel”, így az észak- koreai külügyminiszterrel, Ri Yong-ho-val is. Az ENSZ főtitkára szerint a megoldás „csakis politikai jellegű lehet” – írta a Reuters. A katonai beavatkozás „olyan mérvű pusztítást eredményezhet, amely több generációra kihathat.”
Irán int a „helytelen lépésektől”
Mindezek mellett, Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője vasárnap már arra figyelmeztetett, hogy Irán kemény választ adna, ha az Egyesült Államok bármilyen „helytelen lépést” tenne a Teheránnal kötött atommegállapodás ügyében. Donald Trump azzal vádolta meg ugyanis a perzsa államot, hogy megsérti az egyezmény „szellemiségét.”
„A vállalt kötelezettségeink és a tárgyalásokon folytatott megbeszéléseink ellenére ma az Egyesült Államok hozzáállása a megállapodáshoz teljességgel igazságtalan és szinte már zsarnokoskodásnak tekinthető” – fogalmazott Hamenei ajatolláh egy katonai akadémia végzősei előtt tartott beszédében az iráni állami televízió szerint.
Washington újabb büntetőintézkedéseket oldott fel Iránnal szemben a 2 2015-ben megkötött atommegállapodás értelmében, de az amerikai fél jelezte, hogy még fontolgatja, megtartja-e az egyezményt. Trumpnak október közepéig kell erről döntést hoznia.
A Teherán és az ENSZ BT öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország által 2015 júliusában megkötött szerződés értelmében Irán vállalta, hogy a nemzetközi szankciók fokozatos feloldásáért cserébe polgári célokra korlátozza atomprogramját, és nem tesz szert atomfegyverre. Megállapodtak abban is, hogy az iráni dúsítotturán - készletek a kialkudott szint alatt maradnak, és az urándúsító létesítmények kapacitása sem haladja meg a rögzített határokat.
A világ vezetői és a diplomaták ugyanakkor olyan, hosszabb ideje elhúzódó krízishelyzetekről is tárgyalnak majd, amelyek Szíriát, Líbiát, Dél-Szudánt, Malit, a Közép-afrikai Köztársaságot, Jement, Irakot érintik; A napirendre felkerült Mianmar is, ahol a muzulmán rohingjákkal szembeni erőszakcselekményeket az ENSZ „etnikai tisztogatásnak” minősítette – tájékoztatott a Reuters. Számos magasrangú politikus és diplomata egyeztet továbbá különböző találkozók keretében annak kapcsán, hogy milyen keretek, és feltételek között marad a továbbiakban az Egyesült Államok a párizsi klímaegyezmény tagja.
