Bálint Tiborra emlékeztek a Magyar Kultúra Napján
A hétfő délutáni összejövetel moderátoraként Egyed Emese köszöntötte az egybegyűlteket, majd rövidesen átadta a szót az esemény egyik házigazdájának, Karácsonyi Zsoltnak, aki a Helikon irodalmi folyóirat nevében szólalt fel, kiemelve, hogy Bálint Tibor személyének több mint két évtizedes hiánya nem változtat a szerző munkájának aktualitásán, fontosságán a jelen irodalmi életben. Bizonyította ez a következő napirendi pont: a Napsugár képviseletében László Noémi és Berki Tímea foglalt helyet a közönséggel szemben. Megtudhattuk, hogy Dávid Gyula biztatása is (közvetve) hozzájárult a Bálint Tibor központú Helikon-délután létrejöttéhez, mivel az irodalomtörténész nyomatékosította: a Napsugár gyerekkönyvek sorozatát folytatni kell, és Berki Tímeával megígértette az új Bálint Tibor könyv kiadását. Így történt, hogy az 1973-as kötet 2023-ban újjáéledt. A könyv összeállításának folyamatai közé tartozott a Napsugár lapszámainak átforgatása, hiszen a folyóiratban több részletben jelentek meg a gépgyerek történetei. Ezek mellett egyéb, valami oknál fogva kimaradt vagy később írt sztorik is helyet kaptak az új Robot Robi könyvben.
A mechanikus főhős történeteinek időszerűségéről László Noémi főszerkesztő beszélt, aki azt állítja, a tavaly nyomtatott kötet lehetővé teszi, hogy tanúi legyünk bizonyos témák elévülhetetlenségének. „Minden becsületes történetnek van eleje – vége nincs, mert nem hagyjuk, hogy vége legyen” – nyomatékosította Bálint szerepét az erdélyi magyar (gyermek)irodalomban. A Napsugár főszerkesztője szerint az, hogy a jól ismert karakter környezete magán viseli a hatvanas-hetvenes évekbeli szocialista korszak motívumait nem befolyásolja a mai kor gyermekeinek (és felnőtteinek) szórakoztatását, hiszen Robot Robi hétköznapi kalandjainak szellemességén nem fog az idő. A továbbiakban Egyed Emese arra kérte a két meghívottat, adják hangjukat a gépgyerek történeteihez.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület felelős kiadója, Bíró Annamária személyes történettel hangsúlyozta, a Zokogó majom szerzőjét az is ismeri Erdélyben, aki egyébként nem mozog otthonosan az irodalmi közegben. Az est másik házigazdájához hasonlóan ő is megfogalmazta, hálás Bálint Tibornak, amiért munkájával még ma is képes elérni különböző Kárpát-medencei intézmények összefogását.
A moderátor által helycserés könyvbemutatónak titulált rendezvény a Bálint Tibor 90 – Textusok, kontextusok szöveggyűjtemény bemutatásával folyatódott. Az asztalnál Bányai Éva és Demeter Zsuzsa, a kötet szerkesztői foglaltak helyet. Ők a könyv tartalmát ismertették, a szerzőket és szponzorokat egyaránt. Bár visszaemlékezéseik alapján nem teljesen világos, pontosan hol és mikor született meg a jegyzett konferencia ötlete, eredményességéhez nem férhet kétség. A kötetben tanulmányokon kívül egy kerekasztal beszélgetés leirata, két laudáció (Dávid Gyuláé és Tamás Gáspár Miklósé) és egy hetvenes években Bálint Tiborral készített rádióinterjú gépelt verziója is olvasható. Demeter Zsuzsa szerint az emlékkonferencia és a jelen könyv bizonyosság arra, hogy Bálint Tibor életével és munkásságával minél több személynek kell foglalkoznia, különböző perspektívákból megközelítve a jelenséget. Egyetértett ezzel Egyed Emese is. „Komparációk végtelen mennyiségére van szükség” – fogalmazott. A rendezvényen értesülhettünk arról is, hogy idén Mózes Attila válik egy új konferencia kohéziós erejévé, és Demeter Zsuzsa Bálint Tiborról készült tanulmánykötetét is bemutatják a közeljövőben.
A helycsere nem ért véget: a kis asztal köré gyűlt Cseke Péter, Balázs Imre József, Barcsay Andrea, Berki Tímea és Bartha Katalin Ágnes. Elsőként Cseke Péter ismertette a tanulmánykötetben megjelenített munkáját, mesélt Beckett Erdélybe jön – Páskándi Géza második alkotói korszaka (1963–1973) című könyvéről, így alapozva meg rövid ismertetését az erkölcsi ellenzékről, amelynek Páskándi és Bálint is részei voltak. Ezután felidézte első találkozását az ünnepelt íróval. Bartha Katalin Ágnes vette át a szót, aki amellett, hogy ismertette témáját, arról is beszélt, hogy Bálint munkái tetemes mennyiségben szóródtak szét több nyelven is világban. Barcsay Andrea arról számolt be, hogy milyen számottevő irodalomtörténeti jelentőséggel bírnak különböző kötetek dedikációi, mennyi érték fedezhető fel a rajzos ajánlásokban és mekkora segítség ez az írásos emlék az irodalmi személyiségek közötti kapcsolatok feltárásában. Berki Tímeától tudhattuk meg, hogy Bálint Tibort többkötetes szerzőként illik számon tartani, hiszen sokkal több cikke, esszéje, prózája lelhető fel, mint amennyit nyomtatott gyűjteményekbe szedtek volna ezidáig. Megerősítette ezt Bálintné Kovács Júlia, a szerző özvegye és Demeter Zsuzsa, aki kutatói szempontból egészítette ki a tényt, miszerint Bálint több ezer tételes örökséget hagyott az erdélyi kulturális életre.
Röviddel ezután Egyed Emese felelevenítette Tamás Gáspár Miklós A punga című írását, a közönség pedig állva, csendben tisztelgett a filozófus emléke előtt. Ezután Balázs Imre József, a Bálint Tibor Baráti Társaság alelnöke idézte fel a szerzővel való megismerkedését, ezzel együtt a kötetben megjelent írásának tartalmát, amelyben Kántor Lajos kritikusi munkássága felől közelítette meg a Zokogó Majom és Robot Robi létrehozójának pályáját.
A Helikon-délutánt Bálintné Kovács Júlia tette teljessé, aki saját és férje nevében is háláját fejezte ki a jelenlévőknek és a szervezőknek, azért, hogy ilyen jeles kulturális ünnepnapot Bálint Tibor megemlékezésére szántak. Ezután nevetést csalt ki a közönségből felolvasva Zágoni Attila A sóderhivatalából a Bálint Tiborról írt sorokat. Az esemény végeztével az érdeklődők megvásárolhatták a bemutatott könyveket.
