Bálint Tibor íróról nyílt emléktárlat a Vallásszabadság Házában
A beszélgetéssel egybekötött tárlatmegnyitó kezdetén Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon főszerkesztője elmondta: Bálint Tibor ma is itt sétálhatna közöttünk, de már húsz éve annak, hogy „más irányból tekint arra a Kolozsvárra, amely mindig is fontos volt számára, onnan figyeli a város történéseit, a kisszerű eseményeket és a nagyszerű, sokak elől rejtve maradó csodákat”. „Olyan író, kit elfelednünk nem szabad, felmutatnunk érdemes, hiszen hajdani világunkról, de mostani helyzetekről is szólnak művei, a hétköznapokról, amelyeket olykor nekünk is ünneppé kell tennünk” – fogalmazott Karácsonyi Zsolt, kiemelve: Bálint Tibor megmutatja nekünk, hogy számtalan irányból lehet megközelíteni azt, amit valóságnak nevezünk. A Helikon főszerkesztője úgy vélekedett: az eseményen jelenlévők szép száma is bizonyítja, hogy Bálint Tibor élete és munkássága nem csupán emlék, hanem jelenlévő valóság. A folytatásban Bálint Tibor Zokogó majom című regényéből hallgathattak meg egy összeállítást a résztvevők Albert Júlia színművész előadásában, érzékletes ízelítőt kapva abból az életműből, amely az est résztvevőit összehozta.
Megmutatni a kevésbé láthatót
Egyed Emese költő, irodalomtörténész a tárlatmegnyitó tudományos részéhez érkezve elmondta: Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, szerkesztő, a Bálint Tibor Baráti Társaság alelnöke évek óta kutatja Bálint Tibor munkásságát, a most kiállított, Szentes Zágon grafikus, képzőművész által szerkesztett pannókon pedig a hagyaték és az életmű feltérképezésének eredményei, érdekességei böngészhetők. Egyed Emese kiemelte: a tárlat egyben előzetese is Demeter Zsuzsa kötetének, amely a közeljövőben jelenik meg kutatásának összefoglalójaként.
A Bálint Tibor-életműről Egyed Emese és Demeter Zsuzsa értekezett
Demeter Zsuzsa elmondta: Bálint Tibornak a 90-es évek elején rendszeresen jelentek meg szövegei a Helikonban, szerkesztője volt a Napsugárnak, de elsősorban az Utunk belső köréhez tartozott és gyakorta közölt írásokat a folyóirat hasábjain. Az irodalomtörténész kiemelte: amikor elkezdte összeállítani a bibliográfiát – Bálint Tibor összes publikációjának és minden róla írt szövegnek a jegyzékét –, akkor derült ki számára, hogy az életmű sokkal hatalmasabb annál, mint ami korábban kötetekbe zárva ismert volt, így elmondható, hogy az életmű nagyon kis hányadát teszik csak ki Bálint Tibor kötetbe rendezett írásai. „Soha véget nem érő munka a Bálint Tibor-bibliográfia összeállítása, a jövő kutatóinak is lesz munkája vele” – fogalmazott Demeter Zsuzsa.
Mint elmondta, a kiállításon elsősorban a nagyközönség számára ismeretlen dokumentumokat próbálták megmutatni a hagyatékból, hiszen míg a könyvek és publikációk könnyedén elérhetők, addig a – legtöbbször szintén érdekes információkkal szolgáló – kéziratok, levelek, szerződések rendszerint háttérben maradnak.
Pannókon böngészhető életút és hagyaték-részletek
Az irodalomtörténész kiemelte: a hagyaték a család tulajdonában van, Kovács Júlia pedig gyakorlatilag befogadta őt Fellegvár utcai otthonába, ott kutathatta, böngészhette a Bálint Tibor-örökséget, bármit hazavihetett, bármikor visszamehetett, – ahogy fogalmazott – a kutatók álma volt ez a folyamat. A hagyatékot a kéziratok és dokumentumok mellett számos érdekesség gazdagítja, ezek közül Demeter Zsuzsa a fordítói képeslapokat emelte ki, hiszen – mint elmondta – Bálint Tibor kapcsolatban maradt köteteinek fordítóival, több alkalommal képeslapokat, leveleket váltottak egymással a fordítások megjelenését követően is.
„Szerintem az egyik legfontosabb Bálint Tiborról írt emlékező jellegű szöveg Tamás Gáspár Miklós Punga című szövege. Én nem ismertem személyesen Bálint Tibort, de ha elakadtam a kutatásban, akkor – Szilágyi István egyik nagyesszéje mellett – mindig ehhez az íráshoz nyúltam vissza, hogy érzékeljem, milyen ember is lehetett Bálint Tibor” – mesélte Demeter Zsuzsa.
Kapcsolatrendszer, humor és utazások
Demeter Zsuzsa elmondta: izgalmas kihívás volt mindössze öt pannóra felhelyezni ennek az életműnek a vázát úgy, hogy ne feltétlenül a művekről essen szó, hanem láthatóvá váljanak a mögöttes dolgok is.
A bevezető pannó után – amely a fontosabb életrajzi adatokat tartalmazza – a továbbiakban a tárlaton megjelenik többek között a Bálint Tibor életében kirajzolódó kapcsolattörténeti háló, illetve a munkáját, mindennapjait átszövő humor, helyet kapnak a prózaköltészetét ért irodalmi hatások és középpontba kerülnek utazásai is, ugyanis az író a hetvenes évek elejétől bejárta Nyugat-Európát, Kanadát, Dél-Amerikát.
„Az volt a tervünk, hogy olyan Bálint Tibor-képet mutassunk meg, amelynek vannak új elemei, aspektusai” – tette hozzá Egyed Emese, kiemelve: a szerző könyvei, valamint cikkeit tartalmazó újságok is megtekinthetők, lapozhatók a kiállításon.
Az öt pannóból álló tárlat könyvekkel, újságokkal, folyóiratokkal egészül ki
Prózája többet érdemelne
„A legfontosabb természetesen az, hogy olvasgassuk a műveit. Apró kis történeteinek összefűzéséhez az olvasó saját fantáziája is kell” – fogalmazott a folytatásban Egyed Emese, hozzátéve: Bálint Tibor szövegeiben nagyon fontosak maguk a történetek és azok lelassítása, amely a rohanó figyelmet kicsit visszább fogja, lehetővé téve, hogy észrevegyük a részleteket, a csendek jelentését is. „Miközben azt írtuk, hogy Bálint Tibor Kolozsvár írója, abban bízunk, hogy nem csak Kolozsváré és, hogy halálával nem tűnt el az olvasók polcairól, de azt azért meg kell jegyezni, hogy többet érdemelne a prózája annál, mint amennyire jelenleg jelen van a könyvtárakban, könyvesüzletekben” – fogalmazott Egyed Emese.
Kovács Júlia az esemény zárómomentumaként papírtasaknyi ínyencséget mutatott be a közönségnek a hagyatékból, többek között Bálint Tibornak címzett Földes László dedikációt 1968-ból, valamint az írót ábrázoló – és nemtetszése miatt általa földhöz vágott – Benczédi Sándor-szoborról készült fényképet is. Bálint Tibor özvegye elárulta, a Kálmánka becenevet Bálint Tibornak Páskándi Géza adta, s erről egy könyvdedikáció is tanúskodik: „keresztfiamnak, Kálmánkának, aki Bálint Tibor álnéven remek regényeket ír”.
Kovács Júlia, Bálint Tibor özvegye és a tárlat első pannója – összhangban
A Bálint Tibor 90 emlékkiállítás augusztus 21-ig tekinthető meg a Vallásszabadság Házában a következő program szerint: pénteken, augusztus 19-én 11 és 18, szombaton, augusztus 20-án 10 és 12, vasárnap, augusztus 21-én pedig 12 és 14 óra között.
(Fotók: KMN/Deák Anita)
