Felerősödött a Nyugat-ellenesség az erdélyi magyarok körében

Nem oroszpártiság, hanem Nyugat-ellenesség

2022-ben, az ukrán–orosz háború kirobbanását követően készült felmérésekben Romániában a megkérdezettek 74 százaléka egyértelműen Oroszországot tartotta felelősnek, csak 16 százalékuk képviselte azt az álláspontot, miszerint a nyugati országok és Ukrajna provokálta ki a konfliktust. Ezzel szemben az erdélyi magyar közvéleményt kezdettől fogva a megosztottság jellemezte – emlékeztetett Kiss Tamás. 

Elmondta: kialakult egy Székelyföld / nem Székelyföld törésvonal, ami különben más, például a Coviddal, az oltásszkepticizmussal kapcsolatos felmérésekben is meghatározó volt. Székelyföldet a járvány idején is, majd az ukrán–orosz konfliktussal kapcsolatban is a mainstream állásponttal való szembefordulás jellemezte. Mostanra azonban Erdély nem székelyföldi része is felzárkózott, az erdélyi magyar közvéleményen belül kialakult egyféle konszenzus, Nyugat-ellenes többség. 

„Ez nem feltétlenül oroszpárti többség. Nem mondhatjuk, hogy az erdélyi magyarok számára Putyin elnök vagy az orosz agresszió valamiféle pozitív viszonyítási pont lenne, a nyugati mainstream álláspontot viszont elutasítják. Ez visszavezethető többek közt az RMDSZ kettős beszédére. Van ugyanis egy, a román politikai mainstreamhez alkalmazkodó pro-NATO, pro-EU álláspont, de ezt nagyon visszafogottan, vagy egyáltalán nem hangoztatja az erdélyi magyar közösség fele, miközben Magyarországon és az Erdélyben működtetett magyar médiában a Nyugat-ellenes álláspont eléggé markánsan megjelenik. Tehát nem egyféle Ukrajna-ellenes, hanem Nyugat-ellenes, mainstreamellenes hangulat alakult ki Erdélyben” – magyarázta a szociológus.

Két évvel a háború kitörése után a román közvélemény is egyre megosztottabb a háború kérdésében, tapasztalható egyfajta elbizonytalanodás, az Oroszországgal kapcsolatos eddigi álláspontnak nincs már abszolút többsége a román társadalmon belül – mutatott rá. Hozzátette: paradox módon ennek a Nyugat-ellenes álláspontnak a megerősödésével nő Ukrajna NATO- és EU-csatlakozásának a támogatottsága is. 

„Korábban vélhetően azért támogatták kevésbé az ukrán csatlakozást, mert attól tartottak, hogy ez az Oroszországgal való konfliktusba való belesodródás veszélyével járt volna, most viszont, hogy a háború »normalizálódott«, a mindennapjaink részévé vált, nő azok száma, akik el tudnák képzelni az ukránok NATO-, illetve EU-tagságát” – fejtette ki a kutató. Hozzátette: az erdélyi magyarok esetében azonban elenyésző azoknak az aránya, akik támogatnák a csatlakozást. 

Jóléti sovinizmus: csökkent a menekültek iránti együttérzés

Kiss szerint a román közvélemény elmozdulása vélhetően a Romániára eddig nem jellemző, az utóbbi időben megerősödő jóléti sovinizmusra, az ukrán menekülteknek megszavazott bőkezű jóléti juttatások kiváltotta ellenérzésekre vezethető vissza. Ez mutatkozik meg a menekültek iránti együttérzés csökkenésében is mind román, mind erdélyi magyar vonatkozásban – magyarázta. 

Elmondta: amíg a románok nem tesznek különbséget oroszok, ukránok, kárpátaljai magyarok, vagy Srí Lanka-iak között, minden menekültet azonos mércével mérnek, az erdélyi magyarok esetében fontos a származás: hogy európai vagy nem európai menekültekről van szó. A románoknak ugyanakkor nincsenek különösebb félelmeik arra vonatkozóan, hogy az idegeneknek milyen hatása lehet a kultúrára, ez az erdélyi magyar közösség vonatkozásában azonban nem mondható el. Az a kérdés, amelynek felvetésekor a románok talán az itt élő magyaroknál is bevándorlásellenesebbek, a munkaerőpiaci konkurencia – mondta. 

A felmérés „legszomorúbb ábrája” az erdélyi magyar közösség intoleranciájára vonatkozik – mondta Kiss Tamás. A kutató a 2020-ban készült European Values-felmérést említette, amelyek a ránk vonatkozó adataiból kiviláglott: majdnem minden más kisebbségi csoport esetében intoleránsabbak vagyunk. Ez a tendencia mára csak erősödött. Jelen kutatásban például az erdélyi magyar válaszadók nagyobb mértékben utasítják el a román szomszédokat, mint fordítva. Szórványban kisebb mértékben (7 százalék), ott viszont, ahol a magyarság tömbben él, nagyobb arányban. (Székelyföldön ez az arány 26 százalék.) Ugyanez jellemző különben a román társadalomra is: ott nagyobb az elutasítás, ahol nem él sok magyar (Munténiában 23 százalék, Moldvában 18 százalék, Erdélyben pedig 15 százalék).

Az alábbi kategóriákhoz tartozó embereket nem fogadná el szomszédjának

A kutató itt jegyezte meg: magyarellenesség tekintetében az adatok arra utalnak, hogy az AUR szavazói nem sovénebbek a többi román párthoz viszonyítva. Már korábbi felméréseik is arra világítottak rá: a magyarellenesség Romániában nem szélsőségekhez kötött, hanem benne van a mainstreamben. 

„Az AUR-nak nem a magyarellenesség a fő üzenete, még akkor sem, ha a „magyar buborékból” így látszik” – vélekedett Kiss Tamás megjegyezve: bizonyos kérdésekben az AUR és az erdélyi magyarok véleménye igencsak közel áll egymáshoz. (Lásd: háború) 

A magyarok körében magasabb a részvételi szándék a választásokon

A júniusi összevont európai parlamenti és önkormányzati választásokat illetően is több fontos megállapítást tettek a kutatók. Egyrészt az erdélyi magyarok körében masszívan magasabb a részvételi szándék a román választókhoz viszonyítva. (Az egyetlen olyan kategória, ahol az erdélyi magyar választókedv a román alatt van, az az alapfokú végzettségűeké.)

Ez a magas részvételi hajlandóság mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy az RMDSZ lényegében már december óta kampányüzemmódban van, a románok esetében pedig a közös EU-lista kicsivel alacsonyabb mobilitást eredményez. A pártpreferenciákról szóló fejezetet bemutató Toró Tibor ugyanakkor figyelmeztetett: a hátralevő időszakban a románok még felzárkózhatnak… 

Csökkent ugyanakkor az Európai Unió intézményébe vetett bizalom: a román közvéleményt illetően inkább stagnálásról van szó (49 százalék), az erdélyi magyarok körében azonban szisztematikus visszaesés tapasztalható. Ez a legalacsonyabb adat, amit eddig mértek: 26 százalék. 2010-ben, a 2007-es és 2009-es jó eredmények után jóval a romániai átlag fölött volt az erdélyi magyarok bizalma, ezt követően azonban látványosan csökkent – elsősorban az alapfokú végzettségű és idős lakosság körében – mondta Toró. 

Ami a pártopciókat illeti, a felmérés szerint a teljes erdélyi magyar populáció 62 százaléka szavazna az RMDSZ-re, a megkérdezettek egyharmada bizonytalan. Megjegyezték: a románok körében a bizonytalanok száma nagyon magas. Több mint fele a válaszadóknak azt mondta: részt vesz a szavazáson, de arról nem nyilatkozott, milyen pártra adná a voksát. A PSD támogatottsága kiemelkedő, a szociáldemokratákat a PNL, az USR, az AUR és az SOS követi. Az átszavazási hajlandóság román pártokra elenyésző – tette hozzá.

Az RMDSZ-re biztosan szavazók arányát illetően enyhe növekedést mutatnak a számok: az erdélyi magyarok 40-44 százaléka vallotta, hogy elmegy szavazni és a szövetségre adja a voksát. Arányuk valamivel magasabb a Partiumban, illetve a felsőfokú végzettségűek körében – értékelte az eredményeket Toró.

Borítókép: RMDSZ/Illusztráció