A legtöbb jelöltet a Szociáldemokrata Párt (639), az SOS Romania (636), a Nemzeti Liberális Párt (630), a Románok Egyesüléséért Szövetség (621), a Jobboldal Ereje (619), az RMDSZ (596) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (589) állította.
A pénteken kezdődő választási kampány szabályait ismertetve az Agerpres hírügynökség kiemelte: az erre kijelölt hirdetőtáblákon minden választásokon részt vevő szervezet legfeljebb két-két plakátot helyezhet el.
A BEC döntése értelmében tilos olyan plakátokat elhelyezni, amelyeken a Románia vagy valamely más ország nemzeti zászlajára emlékeztető színkombináció látható. Tilos továbbá kampányszlogenekkel feliratozott, vagy a jelöltek arcképét ábrázoló járművekkel, illetve hangosbemondóval felszerelt autókkal kampányolni.
A választási kampány a belföldi voksolás megkezdése előtt 24 órával, november 30-án reggel 7 órakor ér véget, attól kezdődően pedig a szavazás végéig kampánycsend lép hatályba.
Mi a kampánycsend?
A kampánycsend idején tilos a választói akaratot befolyásoló tevékenységet folytatni – legalábbis ami a parlamenti voksolást illeti. De tekintettel arra, hogy a parlamenti választásokat az elnökválasztás két fordulója közötti hétvégén rendezik, a BEC leszögezte: nem minősül kampánycsendsértésnek november 30-án és december 1-jén az a korteskedés, amely kifejezetten és kizárólag a versenyben maradt két elnökjelölt valamelyikének támogatására buzdítja a választókat.
Romániában 2016 óta ismét megyei pártlistás arányos rendszerben választják a kétkamarás parlament tagjai. Elvileg 73 ezer állampolgárra jut egy képviselő, és 168 ezer állampolgárra egy szenátor. Ez a képviseleti norma 308 fős képviselőházat és 134 tagú szenátust eredményez.
Rajtuk kívül a nemzeti kisebbségek egy-egy képviselője jut kedvezményesen mandátumhoz, valamint a külföldön szavazó román állampolgárok további négy képviselőt és két szenátort küldenek a törvényhozásba. A jelenlegi törvényhozásnak 366 tagja van.
Alternatív küszöb
Azok a nemzeti kisebbségek szervezetek, amelyek nem lépik át az ötszázalékos parlamenti küszöböt, egy-egy jelöltjüket kedvezményes eljárással juttathatják be a képviselőházba, ha megszerzik a képviselői mandátumhoz szükséges átlagos szavazatszám legalább 5 százalékát.
Az RMDSZ javaslatára a választási törvénybe egy alternatív küszöb is bekerült, amely a regionális pártoknak kedvez: azok az országos szinten 5 százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is bejutnak a parlamentbe és részt vesznek a mandátumok szavazatarányos elosztásában, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát.
