Roalert – a vészhelyzetre figyelmeztető riasztó üzenet még nem elég
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása is indokolttá tette egy katasztrófakezelési rendszer kidolgozását, alkalmazását. Ennek részeként szeptember közepén üzemelték be a mobiltelefonos értesítési rendszert, amelynek tesztelése zajlott az elmúlt hetekben.
– A Roalert riasztási rendszer tizenkét napos tesztelési ideje pénteken lezárult. A következtetéseket majd csak ezt követően vonjuk le. A katasztrófavédelmi felügyelőségek általános véleménye szerint nagy szükség van a lakosság tájékoztatására. Fontos, hogy az emberek tudják, mit tegyenek vészhelyzetben, azt megelőzően vagy utána. A katasztrófavédelmi felügyelőség a riasztójelzést Cell Broadcast típusú üzenetként közvetíti egy bizonyos területre, a jelzést a mobiltelefonok észlelik. Mi tehát nem tudjuk, hogy hány személyt és kiket értesítettünk – nyilatkozta lapunknak a Kolozs Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség képviselője.
Kínos percek ordító telefonokkal – mi is történt?
A Roalert potenciálisan veszélyes helyzetekben tájékoztat: szélsőséges időjárás, súlyos árvíz, terrortámadás stb. A rendszer nem fér hozzá az adatainkhoz, vagyis nem tudja meg a telefonszámunkat, hiszen nem sms-t küld, hanem speciális üzenetet. A készülék addig el nem hallgat, amíg az üzenetet meg nem nézzük, akkor sem, ha korábban elnémítottuk. Alapvetően román nyelven érkeznek az üzenetek, különleges esetekben más nyelven is. Az érintett régióban található minden bekapcsolt, hálózatban levő készülékre megérkezik az értesítés, a roamingot használó külföldiekre is. A vészhelyzet változásakor további üzenetek érkeznek, de a veszély megszűnéséről már nem, arról a sajtóból tájékozódhatunk, ne várjunk a végtelenségig, amíg szólnak, hogy „tiszta a levegő” – nem fognak szólni. Nemcsak okostelefonok tudják fogadni az üzeneteket, és alapvetően a legtöbb telefon alapbeállítással képes erre, de kompatibilisnek kell lenniük a rendszerrel, erről, illetve a szükséges beállításokról a honlapon tájékozódhatunk (roalert.ro). Ha a készülékünk ki volt kapcsolva, az üzenet bekapcsolás után csak akkor érkezik meg, ha a bekapcsolás pillanatában a vészhelyzet még mindig aktuális. Azért ne bízzuk magunkat kizárólag erre a jelzőrendszerre, hiszen nem fog működni, ha az adók megsérültek vagy áramellátásuk megszűnt.
Földrengésről ne is várjunk értesítést, ugyanis a jelenlegi technológia csak az esemény előtt rövid idővel képes jelezni azt, így már nincs értelme az értesítésnek, sőt nagyobb bajt okozhat, mint hasznot, hiszen aki a riasztás hatására magasabb emeletekről menekülne, azt a földrengés akár sokkal veszélyesebb helyen, esetleg éppen a lépcsőházban érheti utol. Földrengések után érkezhetnek értesítések, nagy károk esetén például arról kaphatunk tájékoztatást, hogy hol juthatunk sürgős segítséghez (pl. szállás, víz, élelem, orvosi ellátás stb.).
Négyszer voltunk árvízkárosultak 2010 nyarán
Társszerzőmet, a huszonéves Sarány Orsolyát saját tapasztalatairól faggattam, miután kiderült: gyerekkorában székelyföldi házukat négyszer árasztotta el a víz. Volt, hogy olyan hirtelen jött az ár, hogy csak a tévét tudták az emeletre menekíteni, majd az utcáról nézték, hogy önti el a víz a házat. Tudták, bemenni nem szabad, áramütésveszélyes.
Ilyen üzenetek érkeztek
– Többször voltunk árvízkárosultak 2010 nyarán. A házunk egy patak mellett áll, azon a nyáron pedig rengeteget esett az eső. Mivel a csapadékot nem volt, ami felfogja, a kicsi patak, amely nem lehet mélyebb 20 centinél, többször elárasztotta a falvakat, amelyeket érintett és azt a városrészt, ahol mi lakunk. Első alkalommal nagyjából bokáig érő víz volt a házban, az is a lefolyóból jött fel, ez komolyabb kárt nem okozott. Vederrel és kisebb szivattyúkkal mertük ki a vizet a házból. A második alkalommal térdig érő víz volt a házban, ezután már fel kellett szedjük a szalagparkettet, mert teljesen elázott, további két alkalommal derék fölé ért a víz a házunkban, és az udvarunkat is teljesen ellepte. Szerencsékre a szomszédság rengeteget segített, a negyedik alkalommal például az egyik szomszéd csak bement az udvarunkra és elvitte a kiskutyánkat, hisz az a többi árvizet is az ő udvarán vészelte át. De sokan segítettek kivinni a bútorokat, utána kiszárítani őket, mások meg a ruháinkat mosták stb. És mi a szerencsésebbek közé tartozunk, a szomszéd nénit, akinek a háza alacsonyabban fekszik, mint a miénk, egy alkalommal már csak az ablakon tudták kimenekíteni a tűzoltók. Az öcsém még most is azzal viccelődik, ha feljön a téma, hogy látta, ahogy a tűzoltók motorcsónakkal közlekednek azon az úton, ahol mi kocsival, biciklivel szoktunk…
Malacos mese – te mit tennél, ha vész van?
Az egész riasztórendszer fityinget sem ér viszont, ha fogalmunk sincs, mit kellene tennünk az adott vészhelyzetben. Megkerestük, mit is ajánlanak a hatóságok a különféle vészhelyzetekre, és mit javasolnak a túlélőcsomagba, de előtte lássuk, mit válaszoltak olvasóink, mit tennének, ha élesben kapnának riasztást vészhelyzetről, és mit csomagolnának egy túlélőcsomagba? Fiatalokat és egy nagytatát is faggattunk.
– Mi a véleményed a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság legújabb intézkedéséről, arról, hogy telefonon küldenek értesítést a különböző fellépő katasztrófákról?
Csüdör Tamás: Amikor megszólalnak a szirénák (Kolozsváron minden hónap első szerdáján – szerk. megj.), mindig az jutott eszembe, amikor egy-egy számítógépes játékban szovjet katonaként kellett demilitarizálni mondjuk Sztálingrádot, mindezt titokban, és a németek rájöttek, hogy készül az ember valamire. A telefonos értesítés egy „emberközelibb”, nem valami világégésre emlékeztető üzenet. Amennyiben persze majd kiírja, hogy éppen mi fenyeget, legalább tudni fogjuk, hogy miről is van szó, a szirénákkal ellentétben.
A jókora arasznyi víz már felboríthat
Kata: Hasznosnak tartom, mivel egy olyan csatornát választottak, amin keresztül könnyen elérik a lakosokat. Az emberek nagy többsége már okostelefonnal a zsebében él, hamarabb felfigyelnek egy sms-re, mint egy rádióhirdetésre. Arra viszont kíváncsi vagyok, hogy a román hatóságoknak hogy sikerül kiküszöbölni a vírusok és vaklármák terjedését ugyanezen a csatornán keresztül – azt olvastam, hogy Franciaországban egy okostelefonokon terjedő vírus vezetett ezeknek az értesítéseknek a beszüntetéséhez.
Lázár András: Úgy gondolom, hogyha úton vagyok, akkor lehet előnyöm belőle, viszont ahol én lakom, nem gyakran fordul elő katasztrófa, így sok haszna nincsen. Ha itthon vagyok, amúgy sincs már, amit csináljak, bezárkózom a házba, s remélem, nem viszi el a katasztrófa a háztetőmet. Ha úton vagyok, és akkor kapok értesítést a katasztrófáról, félre tudok állni és biztonságos helyre menni.
– Tudod mit kell tenni a különböző katasztrófák esetén? Mit tennél, ha értesítene a katasztrófavédelem, hogy egy óra múlva árvíz, tűzvész, esőzés/nagy vihar várható?
Csüdör Tamás: Életben kell maradni, gondolom. Valószínűnek tartom, hogy ezekkel az üzenetekkel valami rövid instrukció is érkezik majd, tudom is én, árvíz esetén egy rövid: Ne fulladj meg! üzenet. Árvíz esetén egy magasabban fekvő területre menekülnék, míg a szél, tudjuk a malacos meséből, hogy téglaépület... Nem kell túlgondolni.
Kata: Árvíz, esőzés, vihar esetén olyan helyen húzódnék meg, ami talajszint fölött van bőven, pl. biztosan nem egy pincében, lezárnám a lehetséges áramforrásokat, amíg nem éri őket víz, illetve mindent, ami értékes vagy veszélyes ha, vízbe kerül, száraz helyre költöztetnék pl. irataim, elektronikai cikkek, vegyszerek (ruha fehérítő, fertőtlenítő). Tűzvész esetén, ha nem érinti a lakóterületemet, akkor otthon maradnék, ha igen, akkor a hatóságok által kijelölt biztonságos úton menekülnék minél messzebbre, magammal vinném a legszükségesebbeket. Ijesztő, hogy az ilyen vészesetekre vonatkozó tudásom mennyire korlátozott…
Te tudnád, mit csomagolj a gyerek hátizsákjába?
Lázár András: Nagyjából tudom, mit kell tenni különböző katasztrófák esetén: árvízkor menjek el a víz mellől és ne hősködjek a vízzel, a tűzvésznél a tűzoltókra hallgatok, ha pedig engem ér a tűz, fogom az irataim s azokat mentem meg, mert azok a legfontosabbak. Ugyanúgy nem próbálok meg majd hősködni. Vihar esetén, ha kint ér, behúzódok egy házba, menedékbe.
– Az új telefonos fejlesztés nem értesít a földrengésekről, tudod, hogy földrengés esetén mit kell tenni?
Csüdör Tamás: A földrengéseket egyébként nem nagyon tudjuk időben megjósolni. Ajtófélfa alá, asztal alá kell húzódni, úgy tudom.
Kata: Sajnos nem tudom pontosan, de azt hiszem, hogy biztonságos, ha az ajtófélfa alá állunk ilyenkor, mert az erősítése nem engedi, hogy a fal ránk omoljon. Olyan helyet választanék, ahol nem eshet semmi sem rám pl. polc tetejéről.
Lázár András: A földrengésről nem is lehet előre értesítést küldeni, ha földrengés van, akkor azt már érzem is. Más katasztrófát, vihart, árvizet lehet előre jelezni, de a földrengést, azt nem. Szerencsére olyan helyen lakom, ahol ilyesmi ritkán fordul elő. Földrengéskor ajtó közé kell beállni, mert az a legerősebb része a háznak, ha pedig lehet, akkor ki kell menni a házból.
– Éltél már meg hasonló katasztrófákat? Akkor hogy cselekedtél?
Csüdör Tamás: Egyszer talán volt Csíkszeredában földrengés. Átaludtam. Szerencsére nem valami nagyobb természeti katasztrófa által frekventált helyen élünk, ezért nincsenek ilyen tapasztalataim.
Lázár András: Két katasztrófát éltem meg: az 1977-es földrengést Brassóban és az 1970-es dési árvizet. Az árvízkor bent voltam a gyárban, ahol dolgoztam (felsővezetőként – szerk. megj.), és szerencsére tudtam, mit kell tenni ilyen esetben egy üzemben, hogy minél kisebb legyen a kár: tudtam, mit és hol kell kikapcsolni, hogy kell leállítani a termelést, hol kell lekapcsolni a villanyáramot, tudtam, hogy fel kell emelni a villanymotorokat, hogy ne érje őket a víz. Szakmailag tudtam, mit jelent, ha jön a víz, nem a gyár vezetősége készített fel erre.
Földrengésről ne is várjunk, nem küldenek mobilüzenetet
Gyermekded és hasznos tanácsok a hatóságoktól
Vannak logikus lépések – például szélsőséges hidegben meleg helyre húzódunk, nyári viharban nem megyünk az utcára –, amelyeket mindenki ismer, és vannak olyan intézkedések, amelyekről a legtöbbünknek fogalmunk sincs. Ebben nyújthat segítséget a katasztrófavédelmi hatóságok fiipregatit.ro (Légy felkészülve) nevű honlapja. Itt tömören leírják, mi a teendő árvíz, vihar, földcsuszamlás, kánikula, tűzvész, földrengés, lavina, fagy és hóvihar, atombaleset, sportrendezvények esetén, de arról is olvashatunk, hogyan járjunk el áramütés, bántalmazás, rablás, lakásból, autóból történő lopás esetén, sőt még elsősegélynyújtási alapismeretekre is szert tehetünk.
A tanácsok sokszor megmosolyogtatóak, illetve gyakran mintha nyilvánvaló dolgokat javasolnának, amelyekről úgy véljük, mindenki ismeri azokat (pedig talán mégsem...). A gyermekbántalmazásnál például azt javasolják, hogy gyakran és barátságosan beszéljünk a gyermekkel, hogy ily módon megbízzon bennünk, mondja el a problémáit, ha fél vagy fenyegetve érzi magát – amiről úgy gondolhatjuk, hogy minden szülő tudja, mint azt is, hogy az égési sérüléseket úgy is elkerülhetjük, ha a gyermek felügyelet alatt van. Hasonlóan bugyutának tűnhet a javaslat, hogy ne építsünk házat árvízveszélyes területekre. Ha gyermekdednek is találunk több tanácsot, ne felejtsük el, hogy egy újszülöttnek minden vicc új, így nem ártana a gyermekekkel megismertetni ezeket, akár az iskolában is. Ráadásul vannak egészen hasznos javaslatok is, és esetenként rövid videókkal mutatják be a teendőket.
Vihar, földrengés, árvíz ha jön
Azt javasolják például, hogy viharban meneküljünk épületbe, ha villámlás után nem tudunk elszámolni harmincig mielőtt dörgést hallunk, és maradjunk is bent az utolsó dörgés után még egy fél órát. Azt is írják, hogy kapcsoljuk le az áramhálózatról a háztartási gépeket, számítógépeket stb., a villámlás miatt megrongálódhatnak. Ha már tombol a vihar és a szabad ég alatt vagyunk, ne feküdjünk a földre, hanem igyekezzünk minél kisebbre összehúzódni guggolva. Erdőben keressük az alacsonyabb fákat, nyílt terepen lehetőleg húzódjunk a völgybe.
Földrengéskor bújjunk erős bútordarab, például asztal alá, és kapaszkodjunk meg, ha folyosón talál a rengés, kuporodjunk a fal mellé, mindig óvjuk fejünket, és távolodjunk el az ablakoktól, tükröktől, nagyobb bútoroktól, ne használjuk a liftet. Földrengés után szappanos vízzel ellenőrizzük a gázberendezéseket, ha szivárgást észlelünk, zárjuk el a gázcsapot, szüntessük meg a nyílt lángokat, nyissunk ablakot. Ha működik a vízszolgáltatás, készítsünk tartalékot: engedjük tele például a kádat. Ha segítségre szorulunk, és nem tudjuk elhagyni a lakást, készítsünk nagybetűs segélykérő feliratotés tegyük az ablakba – remélhetőleg valaki komolyan veszi.
Sokunknak természetes, hogy kitakarítjuk a házunk körül a sáncokat és vízelvezető árkokat, és nem dobjuk folyóvizekbe a szemetet – mindezek elmulasztása hozzájárulhat az árvízveszély fokozásához. Árvíz esetén, ha szükséges, másszunk a háztetőre, kapcsoljuk ki az áramellátást, víz- és földgázszolgáltatást. Ha el kell hagynunk a lakást, figyeljünk a vízáramlatokra: a 15 cm-nél mélyebb vízben egyensúlyunkat veszíthetjük (ez az adott személy magasságától is függ). A 20 cm-es víz már behatolhat a személygépkocsiba, 40 cm-es vízben az autó lebegni fog, 60 cm-es víz a legtöbb járművet elsodorja.
Minden katasztrófahelyzetben csak akkor használjuk az autónkat, ha feltétlenül szükséges, jó, ha az utakon gyorsan közlekedhetnek a mentők, tűzoltók stb. Atombaleset és földrengés esetén egyaránt azt javasolják, hogy ne menjünk a gyerekeinkért az iskolába, ugyanis az oktatóik tudják, mit kell tenniük vészhelyzetben, és gondját viselik a gyermekeinknek. Ezt egyébként így ajánlják például az egyesült államokbeli előírások is, mégis a hatóságokkal szembeni hazai bizalmatlanság miatt talán ez az egyik legnehezebben teljesíthető javaslat.
Ne zárjunk a lakásba gyereket
Tűzesetekre részletes tájékoztatást találunk a megelőző intézkedésekről a füstérzékelők felszerelésétől a gyúlékony anyagok használatán, fűtési rendszereken, nyílt lángon, dohányzáson, elektromos gépeken/felszereléseken át a menekülésig. Emlékeztetnek rá, hogy a padló közelében általában kevesebb a füst, és hangsúlyozzák: gyakoroljuk a lakásból menekülést a gyerekekkel. Akiket ugyanakkor ne zárjunk soha a lakásba úgy, hogy onnan nem távozhatnak, a statisztikák szerint átlagosan hetente egy gyermek tűz miatt veszti életét Romániában, ezek jelentős része kulcs nélkül, a lakásba zárt kiskorú. És még egy tanács: lángoló zsiradékot ne vízzel oltsunk el, hanem fedjük le vagy nedves rongyot borítsunk rá. Ha tűzvész idején ajtón kell áthaladnunk, kézfejünkkel ellenőrizzük az ajtólap felső részének és a kilincsnek a hőmérsékletét. Ha az ajtó forró, hagyjuk zárva, ha hideg, nyissuk ki óvatosan, hogy ha füst lenne a túloldalon, időben becsukhassuk. Lehetőleg nyissunk ablakot, kiáltsunk segítségért, tömjük be az ajtóréseket, hogy a szomszédos helyiségekből ne jöjjön át a füst. Ha a ruhánk gyúl meg, ne szaladjunk, mint a filmekben látható sokszor, így csak elharapózik a láng, hanem védjük arcunkat (akár a tenyerünkkel), feküdjünk a földre és hempergőzzünk jobbra-balra. A fiipregatit.ro azt állítja, ingyenesen kérhetjük a polgármesteri hivatalnál az önkéntes katasztrófaelhárító szolgálat megelőző testületétől egy tűzmegelőző ellenőrzés elvégzését.
Társasjáték a túlélőcsomagban – és medveölő kés
A hatóságok szerint azonban a legfontosabb a túlélő készlet és kidolgozott menekülési terv. A családnak meg kellene beszélnie, mi a teendő a különböző helyzetekben, mikor kihez fordulnak segítségért stb. A honlapról pdf-ben kinyomtatható egy űrlap, amelyet a család kitölthet különféle adatokkal, mint pl. találkozóhelyek óvodában, iskolában, munkahelyen, településen belül és kívül, telefonszámok, más információk. Ez hasznos lehet, ha nem működnek a telefonok, de csak akkor, ha mindenki ismeri a részleteit.A javasolt túlélőkészletnek 3–5 napra elegendő élelmiszert, vizet kell tartalmaznia, és azt félévente ellenőrizni kell és cserélni a lejárt termékeket. Mi legyen a – természetesen előre elkészített – túlélőkészletben? Fejenként napi 4 liter víz; melegítést, főzést, sütést nem igénylő tömör és könnyű élelmiszerek; évszaknak megfelelő öltözet és lábbeli, fehérnemű; fejenként egy hálózsák vagy két pokróc; elsősegélydoboz; rádió csereelemekkel, elemlámpa, síp, mobiltelefon, telefonkártya, kábel és plusz akkumulátor; vécépapír, nedves törlőkendő, szappan, sampon, dezodor, fogpaszta, fogkefe; gyermekjátékok, kifestőkönyvek, ceruzák, társasjátékok; személyi okmányok (személyi igazolvány, egészségügyi biztosítás, pénz, fontos telefonszámok stb). A dolog szépséghibája, hogy egy négyszemélyes család túlélőkészlete legalább egy kamrát elfoglal, de ha a felsoroltakat mind beletesszük (főleg ha dobozos társasjátékokat is vinnénk), akkor semmiképpen nem lesz kicsi, ahogyan ugyanaz a hatóság tanácsolja. Ha mégis előkészítjük a pakkot, akkor a hátizsák legyen vízhatlan, tároljuk biztonságos és könnyen megtalálható helyen.
Alanyainktól azt is megkérdeztük, mit pakolnának egy túlélőcsomagba.
Lázár András: Három fontos dolgot pakolnék be: folyadékot, koncentrált, tápláló ételt, konzerveket és édességeket, valamint meleg ruhát. Meleg ruhát nemcsak pakolnék, hanem magamra is vennék párat, hogy minél több legyen nálam.
Kata: A legfontosabb irataim és készpénz kerülne a túlélő csomagomba, mellé pedig meleg csereruha, elemlámpa és elemes kisrádió, esetleg walkie-talkie, csereelemek, telefon és külsőaksi, legszükségesebb gyógyszerek, kötszer és fertőtlenítőszer, tisztálkodószerek, bicska, gyújtó, pár napra elegendő száraz, laktató kaja, ami eláll biztosan és egy szenes vízszűrő. Ha tehetem, és van hely, papírt, ceruzát, e-könyvet és egy-két apró személyes tárgyat is felpakolnék.
Csüdör Tamás: Nagyon sok pástétomot és UHT-s tejet. Ezek SOHA nem romlanak meg. Kellene még pár doboz cigaretta, gyújtó eszköz. Ez lehet valami, ami nem ázik el, mondjuk alufólia meg egy-két ceruzaelem. Kellene még egy nagy kés, mondjuk olyan medveölő jellegű.
