Nincsenek felkészülve a hatóságok nagy méretű katasztrófára

A belügyminisztérium keretében működő Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség által nemrég kibocsátott dokumentum szerint, amennyiben Romániában is bekövetkezne egy 7,4-8,1 erősségű földrengés, ez 350 000 lakóépület súlyos megrongálását és 45 000 súlyos sérültet, valamint elhunytat jelentene. A becslések szerint Buzău megyében 40 000, Prahova megyében 39 000, Galac megyében 37 000, Bukarestben 33 500 és Vrancea megyében 33 000 épület rongálódna meg.  Az idézett dokumentum szerint az állami intézmények nincsenek felkészülve súlyos földrengésre. Például Bukarestben nincs minden épület felleltározva, és az állami hatóságok nem rendelkeznek semmilyen stratégiával vagy akciótervvel arra vonatkozólag, hogy mi történjen egy súlyos földrengés bekövetkezte után, illetve minél hamarabb helyreálljon a normális élet.

A jelzett dokumentum szerint a bukaresti kórházak egyharmada – 55 létesítményből húsz – földrengés-veszélyes. Sőt: tizenkét épületet az 1-es kockázati kategóriába soroltak. Ez azt jelenti, ha újból bekövetkezik egy, az 1977-es bukaresti földrengéshez hasonló földmozgás, ezek az épületek összeomolhatnak. Maga a katasztrófavédelmi felügyelőség sem áll jól, mivel az alegységeinek egy része magas kockázatú épületekben működik, és azok is összeomolhatnak. A fővárosban 1106 menhely van, ahova 171 805 személy fér be, de ezeknek csak 60 százaléka működőképes. Országos szinten nem rendelkezünk sem vér-, sem plazma- sem őssejtbankkal. Az egészségügyi minisztérium gyógyszer-, fogyóanyagok és berendezés-tartalékai is korlátozottak, és nincsenek úgynevezett mobil egészségügyi egységei, amelyeket használni lehetne súlyos természeti katasztrófa esetén.

Bukarestben több épület ki van téve a földrengés veszélyének, mindezek ellenére évente csak három épület esetében végzik el azokat a munkálatokat, amelyek földrengés-biztossá teszik ezeket.  A pár évvel ezelőtt életbe léptetett RO-ALERT rendszer sem vethető be, mivel a figyelmeztető jelzés leadása és a földrengés közötti rövid idő miatt az ilyen jelzések csak pánikot keltenének a lakosság körében.

A katasztrófavédelmi felügyelőség szerint, ha Romániában földrengés következne be, akkor az azt követő 72 órában az alábbiakkal kell számolnunk: az első négy-hat órában a közintézmények működése leáll, a távközlési lehetőségek teljesen vagy részlegesen leállnak; a közúti, légi és vasúti forgalomban késések következnek be, az érintett részek nehezen megközelíthetőkké válnak, egy időben túl sok telefonhívás érkezne az 112-es segélyhívó számra, ami a rendszer működésképtelenségét hozza magával, a lakosság körében pánik törne ki stb.

Silye Lóránd, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa szerint Erdélyben, illetve Belső-Erdélyben nagyon alacsony a veszélye egy 7-es vagy annál erősebb földrengésnek. Idén januárban Kolozsvártól északra is „csak” ötös erősségű földrengést mértek. Vrancea megyében és Bukarestben viszont tényleg nagy a veszély, mivel az 1977-es földrengés során megsérült és jelenleg is földrengés-veszélyesnek nyilvánított közel 2000 épület rongálódhat erős földmozgáskor. Ami a kolozsvári épületek földrengésbiztonságát illeti, az építőmérnököknek figyelembe kell venni ezt a tényezőt is.

„Azok a kolozsvári tömbházak, amelyek „túlélték” az 1977-es földrengést, elvileg földrengésbiztosak. Nem lehet viszont tudni, mi lesz a sorsuk az újonnan épített tömbházaknak. Földrengés esetén elsősorban ne essünk pánikba, de tudom, hogy ezt nehéz betartani. Földrengéskor nem ajánlatos kimenni az erkélyre, lefutni a lépcsőn, vagy a felvonóban tartózkodni. Olyan vasbetongerenda alá lehet állni, ami szerkezetileg a legerősebb, vagy Japánban azt tanácsolják, hogy masszív, erős asztal alá is bújhatunk” – nyilatkozta Silye Lóránd.

Cseke Attila fejlesztési tárcavezető közölte: Románia több mint félmilliárd eurót fordít az uniós finanszírozású helyreállítási programban épületek megerősítésére, eddig száz település 238 veszélyeztetett épületének biztonságossá tételére kötöttek finanszírozási szerződést 441 millió euró értékben.

Túlélési útmutató földrengés esetére

A törökországi pusztító erejű földrengés apropóján túlélési útmutatót osztott meg Tudor Ciuhodaru iaşi-i orvos, aki szerint a katasztrófahelyzetben követendő lépéseket ugyanúgy kell tudni, mint az ábécét vagy a szorzótáblát. 

Ciuhodaru az Agerpres hírügynökségnek kifejtette, véleménye szerint egészségügyi nevelési órákat kellene a tananyagba iktatni, hogy mindenki elsajátíthassa azokat az ismereteket, amelyek földrengés esetén vagy más katasztrófahelyzetben életmentőek lehetnek.

Az orvos először is arra hívta fel a figyelmet, ha földrengés idején egy épületben vagyunk, nem tanácsos azt elhagyni, hanem az épületen belül kell fedezéket keresni. Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban „duck, cover and hold”-ként tanítják ezt a módszert: gömbölyödj össze, húzódj fedezékbe és kapaszkodj.

A legjobb nagy, szilárd tárgy mellé összehúzódni a padlón, arccal lefele, kézzel takarva a fejet. Ha a nagy és szilárd tárgy nekidől valaminek, háromszög alakú fedezék keletkezik mellette, ezt nevezik túlélési háromszögnek. Legbiztonságosabb két ágy, két íróasztal közé a földre, a szabadban két autó közé, vagy bent a hűtőszekrény, mosógép mellé vagy tartógerenda lábához menekülni. Minél messzebb kell kerülni az ablakoktól, mert az üvegdarabok halálos sebet okozhatnak.

Akit a konyhában ér a földrengés, zárja el azonnal a gázt, és távolodjon el a tárolóktól, fali szekrényektől, ahonnan rázuhanhatnak az edények. Aki ágyban fekszik, maradjon az ágyban, fejét takarja el egy párnával.

Fontos, hogy ne akasszunk súlyos képeket vagy más tárgyakat arra a falra, amely az ágy mellett vagy az ágy támlájánál van, mert földrengés esetén ez az ágyban fekvőkre zuhanhat – figyelmeztet a szakember.

Ciuhodaru azt is elmondta, mit nem szabad tenni földrengés esetén: először is nem szabad kiszaladni a lépcsőházba, főleg magas épületekben, mert a lépcsőházak könnyebben összedőlnek. Tévhit, hogy az ajtókeret védelmet nyújt: ez csak akkor igaz, ha az ajtókeret az épület struktúrájába van illesztve.

Akit az utcán ér a földrengés, annak minél tágasabb helyre kell menekülnie. Nem tanácsos épületek, falak alá állni, még a szeizmikus mozgás csitulása után sem, mert meglazult építőelemek zuhanhatnak le később, mint például teraszok, homlokzati díszek vagy vakolatdarabok. Semmiképpen sem szabad magasfeszültségű oszlopok mellett keresni védelmet.

Aki autóban van, amikor remegni kezd a föld, annak épületektől és oszlopoktól minél távolabb kell megállítania a járművet. Minél messzebb kell kerülni a benzinkutaktól és a magasfeszültségű oszlopoktól is – nyomatékosította az orvos.

Ha középületben ér valakit a földrengés – színházban, moziban, templomban, stadionban, gyűlésteremben –, ne meneküljön pánikszerűen a kijárat felé, mert az emberek összezsúfolódása több emberéletet követelhet, mint maga a földrengés. „Maradjanak nyugodtak, és nyugtassák meg a szomszédos helyeken ülőket is” – tanácsolja Ciuhodaru.

Az orvos szerint minden háztartásban lennie kell egy túlélőcsomagnak, amely vizet, kompakt élelmiszert (cukorkát, száraz kekszet), a lakók számára nélkülözhetetlen gyógyszereket, fájdalomcsillapítókat és gyulladásgátlókat, mobiltelefont, elemlámpát és elemeket, sípot, rádiókészüléket és személyazonosító dokumentumot tartalmaz.

Az is fontos, hogy földrengés esetén nem szabad túlterhelni a mobilhálózatokat, mert a hatóságoknak szükségük van azokra a mentéshez. Ezért a hozzátartozókat legjobb egy rövid sms-ben értesíteni arról, hogy jól vagyunk – tette hozzá Tudor Ciuhodaru.

Ausztráliában és Új-Zélandon a legesélyesebb

túlélni egy apokaliptikus katasztrófát

Ausztráliában és Új-Zélandon lenne az embernek a legnagyobb esélye túlélni egy esetleges apokaliptikus katasztrófát, például egy atomtámadás utáni nukleáris telet, valamint hozzájárulni az elpusztított emberi civilizáció újjáépítéséhez – derült ki egy új tanulmányból, amely a Risk Analysis című folyóiratban jelent meg a Guardian internetes oldalának tudósítása szerint.

A kutatók Ausztrália és Új-Zéland mellett Izlandot, a Salamon-szigeteket és Vanuatut nevezték még meg olyan helyekként, ahol egy esetleges atomcsapás, pusztító vulkánkitörés vagy aszteroidabecsapódás után az ember leginkább képes lenne élelmiszert előállítani, valamint elkerülni, hogy a civilizáció az ipari forradalom előtti szintre zuhanjon vissza. Még a legdrámaibb katasztrófák esetén is lehet azzal számolni, hogy egy-egy maréknyi túlélő világszerte maradna a Földön, és a legjobb esélyekkel a legalkalmazkodóbb országokban indulnának.

A tanulmány szerzői 38 szigetországot hasonlítottak össze tizenhárom olyan szempont alapján, amelyekből megjósolható, mennyire lehet ott sikeres a túlélés egy apokalipszis után. Megvizsgálták többek között, milyenek a körülmények az élelmiszertermeléshez, milyen energiaforrások állnak rendelkezésre, milyen lehetőségek vannak az ipari gyártáshoz és milyen hatással lehet egy katasztrófa az éghajlatra.

A tizenhárom szempont összegzése alapján a potenciálisan legsikeresebb túlélő helyek listájának élén Ausztrália és Új-Zéland végzett: mindkét ország jelentős mezőgazdasági termeléssel rendelkezik, és nagy távolságra fekszik az északi féltekén elhelyezkedő, egy atomrobbanás szempontjából legveszélyesebbnek számító helyszínektől.

Ausztráliának hatalmasak az élelmiszerkészletei, szükség esetén több tízmillió újabb ember ellátást tudnák biztosítani. Jók az infrastrukturális feltételek, bőségesek az energiaforrások, magas színvonalú az egészségügyi ellátás, magas a védelmi költségvetés, ami mind hozzájárulhat a sikerhez. Egyetlen tényező hat inkább Ausztrália ellen: mivel igen szoros katonai kapcsolatokat ápol Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal, nagyobb eséllyel válhat maga is egy esetleges atomtámadás célpontjává.

Ez a szempont a hagyományosan atommentes Új-Zélandnak viszont inkább előnyt jelentene, ahogy az a körülmény is, hogy éghajlata rugalmasan tudna reagálni a globális hőmérséklet esetleges hirtelen csökkenése esetén is. A számítások szerint Új-Zélandon elegendő élelmiszer állna rendelkezésre még akkor is, ha egy elhúzódó nukleáris tél miatt 61 százalékkal csökkenne a mezőgazdasági termelés. Ugyanakkor hátrányos az ország számára, hogy nincs saját kőolajfinomító kapacitása, erősen függ a dízel, a növényvédőszerek és a mezőgazdasági gépek importjától.

Borítókép: Az 1977-es földrengésben több mint 1400-an haltak meg Bukarestben (Archív)