Tényleg rontja a román vizsga a magyar nyolcadikosok átlagát

A román nélkül a körösfői diákok ugyanolyan jók, mint az unitárius kollégisták. Az önálló magyar iskolák átlagán nagyobbat rontott a románjegy, szintúgy a magyarlakta településeken, ahol a mindennapokban nem szükséges használni a román nyelvet – bár kivételek is akadnak. Országos szinten több mint ezer magyar diák nem érte el az 5-ös osztályzatot románból, és ez tekintélyes szám, hiszen magyarból és matekből összesen kb. ugyanennyi magyar nyolcadikos nem tudott legalább ötösre – pedig a matematika a másik „mumustantárgy”, ami sok diáknak gondot okoz. Ez pedig azt látszik megerősíteni, hogy a gyenge román eredmény talán mégsem fogható csupán a magyar diákok értelmi képességeire vagy a tanárok szakmaiságára.

Általában sok a panasz a vizsgázó gyerekek körül a román vizsgára, amely nagyon sokszor rontja a diák átlagát, de az érettséginél akár egyenesen a vizsga elbukásához is vezethet. A nyolcadikosok esetében nincs ugyan bukás, a szakaszzáró vizsgán szerzett jegyek átlaga – még ha csak mondjuk 2-es is – csak arra szolgál, hogy a diákokat a preferenciáik szerint rangsorolva elosszák az iskolákba, ahol tanulmányaikat majd folytatják ősztől. Itt valamivel egyszerűbb a helyzet, hiszen azok a diákok, akik magyar tagozaton szeretnének továbbtanulni, tulajdonképpen „sorstársaikkal” versengenek az áhított iskoláért, akiknek az átlagát szintén befolyásolja a románvizsga-jegy, ha pedig román tagozaton tanulnának tovább, akkor kérhetik a magyar vizsgajegy figyelmen kívül hagyását. Az érettséginél már nem ugyanaz a helyzet, aki olyan egyetemre felvételizne, ahol nincs magyar tagozat, az a román jegye miatt hátrányba kerülhet többségi versenytársaival szemben. Az okok pedig, amelyek a magyar diákok gyengébb román teljesítményéhez vezetnek, már nyolcadik végén, de korábban is léteznek. És korrigálhatók. Utánajártunk, hogy indokolt-e a sok panasz, ezért megvizsgáltuk az országos eredményeket és elemeztük a Kolozs megyei magyar nyolcadikosok teljesítményét, az eredmények egy részét táblázatokban, grafikonokon is ábrázoljuk.

Ezer magyar diák kapott 5-ösnél kisebb jegyet románból

Országszerte 7253 magyar nyolcadikos vizsgázott, közülük 5129 érte el az 5-ös átlagot, vagyis a vizsgázók 70,71%-a. Ez valamivel alatta marad az országos átlagnak: az összes nyolcadikos vizsgázónak a 73,1%-a hozta össze az 5-ös átlagot. Ha azonban figyelmen kívül hagyjuk a románjegyet, akkor további 1008 magyar diák átlaga lesz 5-ösnél jobb, és ezzel a „sikerarányuk” 84,6%-ra emelkedik – ami jelentősen meghaladja az országos átlagot. Köszönet Varga Mihály-Márton kollégánknak, aki megszámolta, hogy megyénként hány magyar diák nem érte el legalább az 5-ös átlagot a románjegye miatt: Hargita (339) és Kovászna (220) a várakozásoknak megfelelően listavezető, de nem sokkal marad el Arad (107), Bihar (106) és Szatmár megye sem (88). Maros megye (57) után ott találjuk Kolozs megyét (32), majd jön Szilágy (23), Máramaros és Brassó (9-9), Temes (6), Fehér (5), Beszterce (3), Bákó (2), Bukarest (1). Szeben megyében minden magyar vizsgázó átlaga románnal együtt is 5-ösnél nagyobb.

Kolozs megyében roppant érdekes megállapításokra juthatunk a nyolcadikosok vizsgaeredményeinek megbogarászásával. Kiderül például, hogy egyformán jók a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Körösfői Kós Károly Iskola diákjai, ha nem lenne a román. Azt láttuk még, hogy a báthorysok valamivel jobbak románból, mint matekből (magyarból pedig rendkívül jók!), a román nélkül pedig egyformán jók a református kollégium tanulói a báthorysokkal. 5-ös alatt maradt a diákok román átlaga Magyarlónán, Vajdakamaráson, Bálványosváralján, Kalotaszentkirályon, a kolozsvári Waldorf iskolában, Bánffyhunyadon, és a négyest sem érték el Aranyosgyéresen és Egeres gyártelepen. A legjobb románosok a megyében a dési diákok (7,78), rögtön utánuk a János Zsigmond kollégium (7,45), a Báthory-líceum (7,37) és az Apáczai-líceum (7,33) nyolcadikosai.

Kolozs megye érdekes statisztikai számításokra kínál lehetőséget, ugyanis vannak itt színmagyar települések és etnikailag vegyesek, működnek önálló magyar iskolák és magyar tagozatos iskolák, Kolozsvár pedig nagyvárosként tovább árnyalja a képet a maga önálló magyar iskoláival és tagozataival. Előre kell bocsátanunk, hogy egyes iskolákban csak néhány diák vizsgázott, ilyenkor nagyon kicsi a szórás, előfordulhat, hogy az két, négy vagy 6 tanuló idén éppen kiemelkedően jó képességű vagy mindannyian gyengébb eredményűek. Igazán alapos következtetésekhez csak sok év eredményeinek tanulmányozása vezethet. Mi most az idei diákok vizsgaeredményeit elemeztük.

Csak a buzai iskolában javít az átlagon a román

Iskolánként kiszámoltuk a megye magyar diákjainak átlagát a román jeggyel és a románjegy nélkül, majd különböző szempontok szerint megvizsgáltuk a kettő közötti eltérést; a vegyes tannyelvű iskolák esetében is csak a magyar diákok jegyeivel számoltunk, és a fellebbezések előtti osztályzatokkal dolgoztunk. A hivatalosan közzétett eredmények tekintélyes jegyzékét vizsgálva azt találtuk, hogy Kolozs megye 30 tanintézményében voltak magyar nyolcadikosok az elmúlt tanévben. Mindenféle csoportosításban a románjegy elhagyásával jobb átlagot kaptunk, a megyében csak egyedül a buzai tagozatos iskola magyar diákjainak az átlagát javítja a román osztályzat, 0,11 ponttal. Kezdetnek megállapíthatjuk tehát, hogy Kolozs megyében megerősítést nyert a vélekedés: a románvizsga-jegy átlagban rontja a magyar diákok teljesítményét. A nyolcadikosok vizsgaeredményei mentén egész sor előítéletünk dőlhet meg vagy nyerhet megerősítést.

Nem feltétlenül jobbak a románjegyek városon

A románvizsga legalábbis azt mutatja, hogy nincs számottevő különbség a falvak és a városok eredményei között, bár tartja magát a vélemény, hogy a városi iskolák „erősebbek” (jobban felszereltek, jobbak a tanárok stb.). Kolozs megye városaiban 0,32 ponttal, a falvaiban 0,36 ponttal jobb a román nélküli átlagjegy, Kolozsváron pedig 0,34 ponttal. Kíváncsiak voltunk az eredményre azon vidékek esetében, ahol túlnyomórészt magyarok élnek, tehát a román nyelv nem része a hétköznapi kommunikációnak, a gyerekek leginkább csak az iskolában találkoznak a nyelvvel. Itt már többet ront a románjegy az átlagon, a többségben magyarok lakta Kalotaszegen például 0,44 pontot, pedig beszámoltuk a bánffyhunyadi és az egeres-gyártelepi tagozatos iskolákat is; itt a magyarság aránya csak mintegy 25-30%. Ha csak a közel színmagyar Kolozs megyei településeket nézzük, akkor ez a különbség 0,47 pontra nő.

A városokat tekintve magasan vezeti a toplistát Kalotaszeg fővárosa, Bánffyhunyad, itt a románjegy nélkül 0,70 ponttal nő a diákok átlaga, a következő a sorban Aranyosgyéres szintén tagozatos iskolája csupán 0,36 ponttal. A városok közül Désen a legjobb a helyzet, ahol szinte egyforma a kétféle átlag: a románjegy nélkül csak 0,02 ponttal jobb (érdekes: ugyanennyi a falvak esetében Aranyosegerbegyen és Magyarkapuson). Kolozsváron 11 iskolában voltak magyar nyolcadikosok, ezen kívül Kolozs megyében 19 iskolában. A legeslegnagyobb különbséget egy kolozsvári tagozatos iskola hozta össze: a Waldorf nyolcadikosainak átlaga 0,94 ponttal jobb a román nélkül, kolozsvári viszonylatban a sorban a következő a Református Kollégium sokkal kisebb, 0,57 pont különbséggel. Kolozsváron a legkisebb a különbség egy önálló magyar iskolában: a Brassaiban (mindössze 0,10 pont). A megyében jelentős, 0,84 pontos a különbség Bálványosváralján és Kalotaszentkirályon, illetve 0,80 pontos Körösfőn, 0,70 Bánffyhunyadon, majd 0,53 Széken.

Románjegy nélkül egyformán jó Körösfő és a JZsUK

Az idei vizsgajegyek azt mondják nekünk, hogy a román elsajátítása kevésbé múlik a gyerekek képességein, hiszen ha a legjobb átlagokat elért iskolákat tekintjük, nagy eltéréseket láthatunk a románjegyeknél. Magyarán: aki jó magyarból és matekből, nem feltétlenül jó románból. A Kolozs megyei „dobogón” elhelyezkedő Báthory-líceum és a Református Kollégium magyarból és matekből szinte azonos átlagot szerzett (8,09 és 8,03), a románnal viszont előbbi 0,24, utóbbi 0,57 pontot veszít. A báthorys diákok románvizsga-jegyeinek átlaga 7,37, a kollégistáké csak 6,31. Érdekesség: a báthorysok jobb átlagot értek el románból, mint matekből (7,17). Hasonlóképpen a szintén a megye élmezőnyében található unitárius kollégium és a körösfői iskola magyar és matek átlaga nagyon közel áll egymáshoz (7,98 és 7,95), a románjegy a kolozsvári iskolánál csupán 0,18 pontot ront, míg a körösfői nyolcadikosoknál 0,80 pontot. A kollégisták román átlaga 7,45, a körösfői diákoké 5,53, tehát szinte két jegy az eltérés.

Az idei nyolcadikos vizsgaadatok alátámasztják az olyan (bizonyításra aligha szoruló) egyértelmű megállapításokat, mint például hogy az ember jobban ismeri azt a nyelvet, amit a mindennapokban használ. A román nyelvet ott használják leginkább, ahol a lakosság nemzetiségi szempontból vegyes, az asszimiláció erőteljesebb. A helyzet mégsem ennyire „egyszerű”, nagyon sok más tényező is közrejátszik: például Bánffyhunyadon ugyan kisebbségben vannak a magyarok, mégis jóval rosszabbak a románvizsga-jegyek, pedig a magyar diákok vegyes tannyelvű iskolában tanulnak, tehát elvileg még ott is alkalmuk nyílhat románul kommunikálni. Nem életszerű, hogy magyar családokban román nyelven folyjon a hétköznapi társalgás annak érdekében, hogy a gyerekek már valamelyes nyelvtudással kerüljenek az iskolába, és ez sokszor nem is lenne hasznos, hiszen igen gyakran maguk a szülők sem jó románbeszélők. Alighanem mégiscsak az oktatást kellene módosítani, a tantervet a realitásokhoz igazítani, a valóság pedig az, hogy nagyon sok magyar gyermek számára ismeretlen nyelv a román (hogy ne mondjuk idegennek). Ha akadnak is köztük hellyel-közzel olyan „megátalkodottak”, akik csak azért sem akarják a román nyelvet megtanulni (mint ahogyan ez időnként elhangzik a nagypolitikában), olthatatlan gyermeki kíváncsiságuknak köszönhetően a megfelelő tantervvel, módszertannal és elvárásokkal a magyar diákok akár nagyon jó románnyelv-ismerőkké válhatnak.

(Elemzésünk az óvás előtti osztályzatokat vizsgálta.)