Az összevonásoknak szinte áldozatául esett a kolozsvári Brassai-líceum
Egyfajta számvetést, tájékoztatást szerveztek a megyei tanelügyelőségen dolgozó magyar szakemberek – Kerekes Adelhaida főtanfelügyelő-helyettes, Péter Mónika Mária magyar szakos tanfelügyelő és Szabó Gábor magyar elemi tagozatért felelős tanfelügyelő – a Kolozs megyei magyar iskolaigazgatóknak, igazgatóhelyetteseknek, tagozatvezetőknek a hét végén, amelyen konkrét adatokat tudhattunk meg a Kolozs megyei magyar közoktatásról.
„Az utóbbi években közeledést tapasztaltam a politikum és a pedagógusok között, ami jó dolog. De nem mindig volt ez így, habár a kölcsönös egymásra utaltság, közös cél adott volt. Megértem a pedagógusoknak a politikummal szembeni tartózkodását. De ne feledjük: az RMDSZ-nek köszönhetően a kisebbségi iskolákat nem lehetett bezárni vagy összevonni a törvény által megszabott létszám alatt. Így megmaradtak a magyar csoportok, osztályok. Nem hagytuk, hogy a számok döntsenek helyettünk. Elértük, hogy a kisebbségi iskolák háromszáz diákkal is megőrizhessék státusukat, és ne lehessen azokat megszüntetni. Ez az intézkedés több mint nyolcvan magyar tanintézményt érintett pozitívan Erdélyben” – köszöntötte a jelenlevőket Buzás-Fekete Mária, Kolozs megye alprefektusa.
A tanév elkezdése előtti összevonásoknak szinte áldozatául esett a kolozsvári Brassai-líceum, amelyet az Apáczai-líceummal akartak összevonni, ám végül a megyei tanfelügyelőség elállt ettől a szándéktól.
„A magyar pedagógusoknak a tananyag átadásán túl arra is kell gondot fordítani, hogy a gyermekekben kialakítsák azt az érzést: miért érdemes magyarnak megmaradni? Érezzék a gyermekek, hogy jó dolog magyarnak lenni. Büszkén vállalják fel, és ne hátrányként éljék meg. Kincsként őrizzék meg azt a közel tízezer Kolozs megyei magyar gyermeket, akiket oktatnak” – mondta Simon Előd kolozsvári magyar konzul.
Október 31-től kérhető a pedagógusigazolvány
A nemrég létrehozott magyar pedagógusigazolvánnyal kapcsolatosan elmondta: ez megilleti az óvodai, az elemi és a középfokú intézményekben tanító pedagógusokat, valamint a kisegítő személyzetet is. A kártya birtokosa számos kedvezményben részesül Magyarországon a kulturális intézményekben, de kedvezményes vásárlási lehetőséget is fog biztosítani. A kártyát október 31-től lehet igényelni.
Szász Enikő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Kolozs megyei szervezetének elnöke közölte: az RMPSZ honlapján már most megtalálható egy tájékoztató a magyar pedagógusigazolvánnyal kapcsolatosan, és október 31-ig készül el az a platform, ahova majd az igényléseket és az iratokat fel kell tölteni.
Rés Éva, az RMDSZ Kolozs megyei tanácsosa úgy vélekedett: a világ dolgaira nyitott, helyüket megálló, az itthon maradást választó gyermekeket kell nevelni.
Kerekes Adelhaida Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a megyében 85 önálló jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézményben 101 egységben folyik magyar oktatás 806 csoportban, illetve osztályban. A 141/2025-ös törvény alapján elrendelt összevonások csak a válaszúti szakiskolának a bonchidai általános iskolával, illetve a magyarlónai általános iskolának a szászfenesi Gh. Sincai Általános Iskolával való összevonását hozta magával.
Több hely van a magyar bölcsődékben, mint amennyi igénylő
„Több hely van a bölcsődék magyar csoportjaiban, mint ahány gyermek. A román gyermekek esetében sokkal nagyobb a helyhiány. De arra is volt példa, hogy az egyik bölcsődében túljelentkezés volt, a másikban pedig a meghirdetettnél kevesebb magyar gyermek jelentkezett” – mondta Kerekes Adelhaida főtanfelügyelő-helyettes, akitől azt is megtudtuk: Kolozs megyében 386 magyar kisgyermek jár 17 bölcsődébe, amelyek közül 14 állami és három magán (egyházi) bölcsőde.
A bölcsődék kapcsán Péter Mónika Mária magyar szakos tanfelügyelő jó hírrel szolgált: a János Zsigmond Unitárius Kollégium a közeljövőben átveszi az unitárius bölcsődét, így az állami intézménnyé válik, és az oda járó gyermekek szüleinek majd kevesebb pénzt kell fizetniük.
A Kolozs megyei magyar óvodások számáról Szabó Gábor elemi tagozatért felelős tanfelügyelő számolt be. Következésképpen a 2023-2024-es tanévben 2482, a 2024-2025-ös tanévben 2355, míg a 2025-2026-os tanévben 2284 magyar óvodást tartanak számon. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a magyar óvodai csoportba járó gyermekek közül nem mindenki folytatja tanulmányait magyar nyelven. Így a 639 gyermekből, aki a jövő tanévtől kezdi az előkészítő osztályt, akár százra is tehető azok száma, akiket a szüleik román iskolába íratnak. Szabó Gábor azt javasolta, hogy a tanítónők menjenek el az óvodákba, és tájékoztassák a szülőket a magyar tannyelvű iskolai oktatás lehetőségeiről.
Sajnos, évek óta léteznek kis létszámú óvodai csoportok, amelyeket a megszűnés veszély fenyeget. Így szűnt meg a 2025-2026-os tanévben a Jegenye faluban működő óvodai csoport, az ottani négy gyermek idén ősztől Egeres-Gyártelepre jár. A 2025-2026-os tanévben kis létszámú óvodai csoport működik Detrehemtelepen (hat óvodás, ebből négy magyar anyanyelvű), Magyarlétán (kilenc óvodás), Magyarszováton (hat óvodás) és Nyárszón (nyolc óvodás). A 2025-2026-os tanévben a jegenyei, a bogártelki és a mákófalvi vegyes óvodai csoportokat áttették az Egeres-Gyártelepi Általános Iskola keretei között működő óvodába, a déscichegyi és az ördöngösfüzesi óvoda létszámhiány miatt megszűnt.
A vegyes házasságból való gyermekeket román osztályba íratják
Nem éri el a tízezret Kolozs megyében a magyar tannyelvű óvodai csoportokba és iskolai osztályokba járó gyermekek száma a 2025-2026-os tanévben, mindössze 9992 gyermek tanul magyar tagozaton, szemben a 2023-2024-es (10 189) és a 2024-2025-ös tanévben jegyzett számmal (10 055). A diáklétszám csökken az óvodai oktatás, illetve az elemi tagozat befejezése után. Ennek többnyire az az oka, hogy a vegyes házasságból való gyermekeket a szüleik román osztályba íratják.
Ami az elemi osztályos kisdiákokat illeti, a 2023-2024-es tanévben 2850, a 2024-2025-ös tanévben 2914, míg a 2025-2026-os tanévben 2910 magyarul tanuló elemistát tartanak számon. Osztályonként 550-600-as gyermeklétszámmal kell számolni. Nagyon kis létszámú elemi osztályok működnek Magyarlétán (öt tanuló), Bágyonban (hat tanuló), Szásznyíresen (hat tanuló), Búzában (18 tanuló két összevont osztályban), Alsó- és Felsőszentmihályon (hét tanuló) és Detrehemtelepen (hat tanuló). A 2024-2025-ös tanévben 35,84 magyar tannyelvű előkészítő osztály volt (ebből 30 önálló és 5,84 összevont), a 2025-2026-os tanévben 32,63 magyar tannyelvű előkészítő osztály van (27 önálló és 5,63 összevont).
Amint arról a tanév elején beszámoltunk, az új tanügyi törvény nem ismeri a szakiskola fogalmát, így a jelenleg működőek vagy beolvadnak egy-egy líceumba, vagy megszűnnek. Kerekes Adelhaida főtanfelügyelő-helyettes szerint jó ötlet volt beindítani a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban az óvó- és tanítóképző (fél osztály), a Báthory-líceumban a vallásturizmus, illetve a Brassai-líceumban a bölcsészettudományi osztályt.
A magyar oktatási szakemberek prezentációjából azt is megtudtuk, hogy a Kolozs megyei magyar nyolcadikosokra nem jellemző az iskolaelhagyás. Így a 2022-2023-as tanévben 458 tanuló közül hárman, a 2023-2024-es tanévben 508 közül egy, míg a 2024-2025-ös tanévben 513 magyar nyolcadikos közül csak egy nem tanult tovább.
A nyolcadikosok és a tizenkettedikesek vizsgaeredményeiről
Ami a nyolcadikosok záróvizsgáján elért eredményeket illeti, román nyelvből 86% felett volt a sikerarány 2023-ban (86,20%), 2024-ben (88,44%) és 2025-ben (88,81%) is. Matematikából a sikeresen vizsgázók aránya legkevesebb 81,06% volt (2024-ben), 2023-ban (88,80%) és 2025-ben (88,79%) ennél magasabb volt. Magyar nyelv és irodalomból a sikeresen vizsgázók aránya mindig meghaladta a 90%-ot. Így 2023-ban 93,40%, 2024-ben 96,02%, 2025-ben pedig 97,61% vizsgázott sikeresen anyanyelvből.
A nyolcadikosok vizsgáján a legjobb átlagot elért tíz iskola a következők: városon – a János Zsigmond Unitárius Kollégium, az Apáczai-líceum, a Báthory-líceum, az aranyosgyéresi A. Iancu-líceum, a Tálentum Református Iskola, a Református Kollégium, a bánffyhunyadi Vlădeasa Műszaki Líceum, a kolozsvári S. Toduta Zenei Főgimnázium, a kolozsvári Waldorf-líceum és az O. Ghibu-líceum. Vidéken a legjobb eredményeket az alábbi iskolák érték el: a bálványosváraljai, a györgyfalvi, az aranyosegerbegyi, a tordaszentlászlói, a körösfői, a búzai, a várfalvi, a széki, a magyarlónai és a nagykapusi általános iskola.
Az érettségin az alábbi líceumok teljesítettek a legjobban: a János Zsigmond Unitárius Kollégium, a Kolozsvári Református Kollégium, a S. Toduta Zenei Főgimnázium, az O. Ghibu-líceum (100%-os sikerarány).
A Kolozs megyei magyar oktatást támogató programok között van a magyar kormány által meghirdetett Szülőföldön magyarul program, a magyarországi Rákóczi Szövetség támogatása, az RMDSZ-hez köthető Iskola Alapítvány által lebonyolított délutáni oktatás, a román kormány biztosította melegétel és elektromos kisbusz és a nyolcadikat végzett tanulók pályaorientációját népszerűsítő program, amelybe hat magyar tannyelvű vagy tagozattal rendelkező iskola vesz részt, úgy mint: a tordaszentlászlói Borbély József Általános Iskola, a körösfői Kós Károly Általános Iskola, a bánffyhunyadi Vlădeasa Műszaki Líceum, a Kolozsvári Református Kollégium, a kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája és a kalotaszentkirályi Ady Endre Szakiskola diákjai.
Az egészséges ebéd kormányprogram keretében Kolozs megyében 940 magyar gyermek étkeztetését sikerült megoldani, akik az alábbi iskolákba járnak: az Aranyosegerbegyi Általános Iskola, a Gelu Voievod Elméleti Líceum (Gyalu), a Vajdakamasrási Általános Iskola, a Tamás Gyula Általános Iskola (Méra), a Vlădeasa Műszaki Líceum (Bánffyhunyad), a Györgyfalvi Általános Iskola, a Kolozsi Általános Iskola, az Egeres-Gyártelepi Általános Iskola, a Bonchidai Általános Iskola, a Borbély József Általános Iskola (Tordaszentlászló), a Szásznyíresi Általános Iskola, a C. Brâncoveanu Általános Iskola (Kisbács) és a válaszúti szakiskola.
Az Iskola Alapítvány által megszervezett délutáni oktatási programban 424 gyermek vesz részt hét tanintézményből: az Ady Endre Szakiskola (Kalotaszentkirály), a G. Cosbuc Általános Iskola (Dés), a Tamás Gyula Általános Iskola (Méra), a Vlădeasa Műszaki Líceum (Bánffyhunyad), a Györgyfalvi Általános Iskola, a Gh. Sincai Általános Iskola (Szászfenes) és a Jósika-líceum (Torda).
Zárszóként a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség felhívta a jelenlevők figyelmét a szórvány iskolaközpontok megalakítására, illetve a fiatal pedagógusok támogatására, hogy azok vehessék át majd az intézményvezetői feladatokat, tisztségeket.
