FODOR GYÖRGY
Emberi testi, lelki életteljességünket a Szentírás gyakran az egyszerű, ősi „szív” szóval jelöli. Szent János evangélista írásaiban már a Megváltó szívére is rátereli a figyelmet. Az egyházatyák ennek a gondolatnak folytatásaként a szentségeknek és magának az anyaszentegyháznak forrását látják Jézus szívéig megnyílt oldalában, amelyből vér és víz folyt. A 12–13. század folyamán több teológus is csatlakozott ahhoz a gondolathoz, hogy az Istenembert a Szívével jelképezett szeretetében tiszteljék. Különösen a 14. század misztikája adott nagy lendületet ennek a tiszteletnek, majd a 16. században a jezsuita rend terjesztette Jézus Szívének tiszteletét.
A Jézus Szíve ünnep és a szentórák bevezetéséért, továbbá a Jézus Szíve-péntekek megtartásáért Alacoque Szent Margit-Mária szállt síkra. Rómának azonban sokáig fenntartásai voltak, akárcsak más üdvtörténeti eseményhez nem kapcsolódó ünneppel szemben. Csak XIII. Kelemen pápa engedte meg 1765-ben a lengyel püspököknek és a római Jézus Szíve Társulatnak, hogy ezt az ünnepet megtartsák. 1856-ban IX. Piusz az egész anyaszentegyház számára kötelezően bevezette ezt az ünnepet. 1899-ben XIII. Leó magasabb rangra emelte a Jézus Szíve napját, és a közeli századfordulóra elrendelte a világ felajánlását Jézus Szívének. Az ünnep liturgiájának újrafogalmazása 1928-ban következett be rangjának újabb emelésével együtt, XI. Piusz intézkedésére. A Jézus Szíve tisztelet további formái a Jézus Szíve-péntekek, vagyis az egyes hónap első péntekjei – amikor felkeressük és szentségekkel ellátjuk a betegeket –, továbbá ezek előestéjén tartott szentórák.
A Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt Kolozsvár-kerekdombi római katolikus templomban péntek délután 6 órakor, a kidei templomban délelőtt 11 órakor, Aranyosgyéresen délelőtt 11 órakor, míg a kolozsi plébániatemplomban szombat délután 6 órakor kezdődik a búcsús ünnepi szentmise. Jézus Szíve templombúcsút tart a Hunyad megyei Lónyaitelep, Pusztakalán és a Szilágy megyei Szilágynagyfalu római katolikus egyházközsége is.