ÖSSZEFOGLALÓ
A Szent Mihály-plébániatemplomban tartott, ünnepi, ökumenikus istentiszteleten László Attila római katolikus főesperes köszöntése után Rácz Norbert unitárius lelkész Ézsaiás próféta könyvéből olvasott fel egy igét, miszerint Isten igazsága örök.
Emlékezzünk tudatosan és felelősen
Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány tartományfőnöke prédikációjában arról beszélt: tudatosan és felelősen kell emlékeznünk, hiszen a múlt öröksége jelenünk és a jövőnk része is.
Mint kifejtette: március 15-e nem csak az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékezete, hanem a magyarság, nemzetünk összetartozásának egyik legjelentősebb ünnepe is. Ezen az ünnepen a magyar közösségek egyként hajtanak fejet azok előtt, akik hittek a szabadságban, a nemzet erejében, és hittek a közös jövőben – fogalmazott a ferences elöljáró. Így folytatta: a 21. században az ünnep már nemcsak a múlt dicsőségének felidézéséről szól, hanem annak a kérdésnek a megválaszolásáról is, hogy mit jelent ma magyarnak lenni. „Erdélyben, a szülőföldünkön meg kell élnünk a szabadság, a nemzeti önazonosság és a közösségi felelősség értékeit. Ma nemcsak emlékezünk, hanem megerősítjük hűségünket azokhoz az eszmékhez, amelyekért őseink küzdöttek: a szabadsághoz, a méltósághoz, az igazsághoz, az összetartozáshoz” – részletezte Urbán Erik. Hozzátette: a történelem ismétlődik; újra és újra küzdeni kell a hitért, az identitásért, mindazért, ami értékes, amit örökségnek nevezünk a Kárpát-medencében és a kincses város emblematikus főterén.
„Viszonyítási pontokra van szükségünk. Nem mindegy, hogyan élünk, felismerjük-e az igazodási pontokat, hogy megszülessen az otthonosság érzése, amely bár megfoghatatlan, mégis roppant fontos. Ha közöm van egy nemzethez, annak nyelvéhez, egy tájhoz, épülethez és az épület környezetéhez, akkor ezek a kapcsolatok tájékozódási pontokká válnak. A viszonyítási pontok nem külső támpontok, hanem belső kapaszkodók is” – fogalmazott az erdélyi ferences rendtartomány vezetője. Hangsúlyozta: tudatosan keressük és ápoljuk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek megőriznek bennünket: a családot, közösséget, anyanyelvet, hitet, a hagyományokat, mert ezek adják meg a bizonyosságot számunkra. Ezek a viszonyítási pontok a múltból fakadnak, de a jelent formálják, és a jövőt biztosítják – tette hozzá. „Álljunk helyt a gyorsan változó, viharos világban, amelyben sokan akarnak uralkodni. Építsünk hidakat, ne ássunk árkokat” – hívta fel a figyelmet.
Kolumbán Vilmos: „kovácsoljon minket össze a közös múlt”
Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról beszélt: emlékeznünk kell elődeinkre, azokra az időkre, amikor a magyar nemzet egységben állt ki a szabadság és az önrendelkezés joga mellett. „Emlékezzünk azokra, akik életüket adták a szabadságért. Bátor kiállásuk példakép számukra, amikor a napi küzdelmeinkben anyanyelvünkért és önrendelkezésünkért bátor szívvel kiállunk” – fogalmazott az elöljáró.
„Kovácsoljon minket össze a közös történelmi tapasztalat, a közös múlt, amelyben egyaránt volt közös szenvedés és siker. Imádkozzunk magyarságunk egységéért, Erdély népéért, hogy békesség legyen ebben a sok felekezetiségű és sok nemzetiségű országrészben, amit a mi szülőföldünknek nevezünk” – fohászkodott Kolumbán Vilmos.
Fehér Attila evangélikus lelkész-esperes arról beszélt: ahol az Úr lelke, ott a szabadság: igazságban, szeretetben és békességben. Az ökumenikus istentiszteleten közreműködött a református és az unitárius kollégium énekkara (karnagy: Ördög Ödön).
Oláh Emese: veszélyben a törékeny demokrácia, amiért harcoltunk
Az istentiszteletet követően a jelenlevők a Főtérre vonultak. Oláh Emese alpolgármester ünnepi beszédében kifejtette: minden év márciusában újra és újra összegyűl a közösség, hogy fejet hajtson azok előtt, akik 1848-ban szabad, független és erős magyar nemzetért küzdöttek. „1848-ban a magyarok tudták, a szabadságot nem adják ingyen. Tudták: a jogokért ki kell állni. És bár a forradalom és szabadságharc hosszú és nehéz útra vitte a nemzetet, az a szellem, amely akkor megszületett, máig bennünk él” – hangsúlyozta az elöljáró.
„Itthon, Kolozsváron, magyarul – mondjuk és valljuk munkánkban nap mint nap. Ma az a tét, hogy megőrizzük azt, ami számunkra, erdélyi és kolozsvári magyarok számára a legfontosabb: az anyanyelvünket, iskoláinkat, kulturális intézményeinket, közösségi tereinket – mindazt, ami minket azzá tesz, akik vagyunk” – emelte ki Oláh Emese. Figyelmeztetett: ma veszélybe kerültek általános szabadságjogaink, és az a nagyon törékeny demokrácia, amiért az elmúlt évtizedekben mindannyian harcoltunk. Felhívta a figyelmet: hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a hétköznapok kényelme örök, elfelejtjük, hogy a szabadság nem magától értetődő, hogy a demokrácia nem állandó és megingathatatlan. Hozzátette: „ma ismét harcolnunk kell szavainkkal, tetteinkkel, összetartásunkkal mindazért, amit mindeddig el tudtunk érni, itthon, Erdélyben, Romániában, kisebbségben, magyarul.”
„A magyar nemzet megmaradása, iskoláink, kultúránk sajátos léte ismét veszélybe került. Anyanyelvünk használata nem magától értetődő. Közösségeink fennmaradása nem magától garantált” – hívta fel a figyelmet az alpolgármester. Rámutatott: az iskolák bezárhatnak, ha nincs, aki kiálljon értük; a nyelvünk elhalványulhat, ha nincs, aki beszélje; a hagyományaink feledésbe merülhetnek, ha nincs, aki továbbadja őket.
„Mi, nemzeti közösségként szabadon akarunk élni szülőföldünkön, szabadon akarunk élni Romániában. Az akarjuk, hogy Románia megmaradjon azon az úton, amelyet az ország 35 évvel ezelőtt választott. 1848 üzenete ma is él: a magyar nép csak akkor erős, ha hisz önmagában, ha összefog, és ha nem fél kiállni azért, ami az övé. Ma ez a mi felelősségünk, a mi forradalmunk” – összegzett Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.
„A márciusi ifjak öröksége ma is élő felhívás számunkra”
László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke ünnepi beszédében kifejtette: március 15-én nemcsak emlékezni gyűlünk össze; minden évben megerősítjük mindazt, amit 1848 üzen nekünk.
„Itt, Kolozsvár Főterén, ahol a magyar történelem és kultúra sokak próbálkozása ellenére még mindig lüktet, újra kimondhatjuk: a márciusi ifjak öröksége nem fakuló emlék, hanem ma is élő felhívás számunkra” – hangsúlyozta a KMDSZ elnöke, hozzátéve: a márciusi ifjak öröksége világos: a szabadságot nem adják ingyen.
„Nem elég várni. Nem elég remélni, hogy a szabadság az ölünkbe hulljon. Tenni kell érte, kiállni érte, és ha kell, harcolni érte. Petőfi, Jókai és Vasvári sem azt kérdezték, mit hoz a jövő nekik, hanem azt, hogy ők mit adhatnak a jövőnek. És ma ugyanez a kérdés áll előttünk is. Ez az örökség él az ifjúság üzenetében is” – fogalmazott László Petra. Nyomatékosította: a magyar közösség szabad és biztonságos életet akar. „Békében akarunk élni, korlátok nélkül akarunk magyarok lenni Erdélyben” – közölte.
„Közösségünk jövője attól függ, hogy mi, fiatalok, merünk-e tenni érte. Merünk-e magyarul tanulni és tanítani, merünk-e megszervezni egy kulturális eseményt, merünk-e beleszólni abba, hogy milyen városban és milyen országban szeretnénk élni? Ha pedig bennünk van a tenni akarás, ott áll előttünk az a feladat, hogy megőrizzük és megerősítsük identitásunkat egy olyan világban, ahol a hagyományok és a modernitás egyensúlyát kell megtalálnunk” – szögezte le a KMDSZ elnöke. Hozzátette: az a közösség, amely tisztában van saját gyökereivel, képes lesz a jövő kihívásaira is válaszokat adni és döntéseket hozni – közölte László Petra KMDSZ-elnök. A főtéri beszédek után a Magyar Banda keltett jó kedvet koncertjével. (Az eseményen készített további fotóinkat ITT láthatják.)
Orbán Viktor: feladatunk nemzeti érdekeink megvédése
A főtéri rendezvényen Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja Orbán Viktor magyar kormányfő üzenetét tolmácsolta.
„Bárhogy forduljon a sors kereke, ez a nap 177 éve ösztökél bennünket arra, hogy a legszebb reményeinket öltsük magunkra az ünnepi viseletünkkel és kokárdánkkal együtt, és így idézzük fel azt a páratlan tisztaságú pillanatot, ami különleges helyet foglal el a világban” – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Kifejtette: nem kívánunk mást, csak hogy teljes életet élhessünk, szabadon, korlátok nélkül használhassuk anyanyelvünket, békében ünnepelhessük nemzeti örökségünket, ami Európa legjelentősebb kultúrnépei közé emel minket. „Nemzeti érdekeink megvédése a mi feladatunk: közösen kell fellépnünk azokkal az erőkkel szemben, akik a magyar nemzetrészek jogait csorbítanák” – hangzott Orbán Viktor üzenete.
Ciolacu: a magyar közösség hozzájárul Románia fejlődéséhez
Marcel Ciolacu román miniszterelnök üzenetét Kolozs megye prefektusa, Maria Forna olvasta fel. Ciolacu köszöntötte a romániai magyarokat a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából, és elismerését fejezte ki a közösségnek az állam fejlődéséhez és a politikai stabilitáshoz való hozzájárulásáért.
Románia nemzetközileg elismert példaképe a jó együttélésnek és a kultúrák közötti párbeszédnek – írta a miniszterelnök. Marcel Ciolacu szerint mára már Románia olyan EU- és NATO-tagállam, amely magas szinten biztosítja az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét. „A magyar közösség része ennek a sikertörténetnek, és hozzájárul országunk fejlődéséhez, legyen szó gazdaságról, oktatásról, kultúráról vagy közigazgatásról” – írta a miniszterelnök.
A kormányfő szerint az 1848-as forradalmak idején a románok és a magyarok egyaránt modernizációt, egyenlő jogokat, tisztességes politikai képviseletet akartak. Az akkor meghirdetett eszmék hangsúlyai eltértek ugyan, ám lényegében egyformán a békére és a megértésre, a szabadságra, az egyenlőségre és a haladásra való törekvéseket fejezték ki – fogalmazott üzenetében.
Olyan egyesült Európában élünk, ahol a szabadság, a szolidaritás, a tisztelet és a demokratikus értékek fontosabbak, mint valaha. Meggyőződésem, hogy Románia és Magyarország osztozik ebben a közös európai jövőképben, és országaink közötti kapcsolatok továbbra is a konstruktív párbeszéd és együttműködés útján fognak haladni” – fogalmazott a politikus.
Összegzésként megállapította: ma fontosabb, mint valaha, hogy a falak helyett hidak épüljenek a közösségek között.
Bolojan: az „egység a sokszínűségben elve vezérel” minket
Az elnöki hivatal honlapján közzétett közleményben Ilie Bolojan ügyvivő államfő gratulált a kulturális, történelmi identitását és hagyományait ünneplő „romániai magyar kisebbségnek”, amiért ebben a nehéz időszakban ismételten bizonyította európaiságát, és támogatja Románia európai, euroatlanti irányvonalát, stratégiai partnerei iránti elkötelezettségét.
Az ideiglenes elnök szerint ebben az időszakban mindenütt a világban erősödik a kirekesztés, a gyűlölet, a közéletben megjelent az erőszak.
„A társadalmi válságok még inkább rávilágítanak közös felelősségünkre, hogy el kell utasítanunk azokat az eszméket, amelyek bizalmatlanságot, szembenállást eredményeznek. Romániában a magyarok hozzájárultak a közösségek közti együttműködéshez, a békés, kiegyensúlyozott, pluralista légkörhöz” – állapította meg Bolojan.
Az ideiglenes államfő szerint a román társadalmat az „egység a sokszínűségben” elve vezérli, amely valamennyi polgár jólétét és méltóságát szolgálja, etnikumától függetlenül.
Antonescu: március 15-e a szabadság és a barátság napja
„Március 15. nem csupán az önök ünnepe – ez a szabadság, a méltóság és a bátorság napja is, amikor kiállnak identitásuk védelméért. Ma nagy tisztelettel emlékezünk Kossuth Lajosra, Petőfi Sándorra, Gábor Áronra, Szacsvay Lászlóra – de emlékezünk Nicolae Bălcescura is, aki európai Romániáról álmodott. Értékeik összekötnek bennünket: összeköt a szabadság, a méltóság, az igazság” – fogalmazott a magyar közösséghez intézett üzenetében Crin Antonescu, a kormánykoalíció pártjainak elnökjelöltje.
A politikus úgy fogalmazott: „Románia sokkal szegényebb lenne a magyar közösség kultúrája, nyelve, hagyományai és életereje nélkül.” Hangsúlyozta: tiszteli és tisztelni fogja a magyar közösséget, megvédi a nemzeti identitáshoz való jogát, mert Románia csak akkor lehet erős ország, ha minden polgára otthon érzi magát benne.
Kelemen Hunor: torzítás helyett a józan észt választani
„Nehéz időket élünk, de most rajtunk a sor, hogy az előttünk álló években a józan észre hallgatva, az erdélyi magyarok érdekeitől vezérelve cselekedjünk” – fogalmazott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Székelyudvarhelyen mondott ünnepi beszédében. Felhívta a figyelmet, hogy a szélsőségesek hatalmas erőt jelentenek ma a román parlamentben. Mint fogalmazott, ezek a magyarellenes erők akarják visszafordítani a történelem kerekét, hogy Románia ismét elszigetelt, perspektíva nélküli ország legyen, mint amilyen volt 44-45 év kommunista diktatúra alatt.
„Most már nem egy, hanem egész sor magyarellenes jelölt verseng a hatalomért. Nekünk, magyaroknak nem érdekünk visszatérni oda, ahonnan alig szabadultunk. Nem ez az érdekünk, mert megtanultuk, hogy a káoszban, a diktatúrában a nemzeti kisebbségek, az etnikai közösségek húzzák a rövidebbet” – emelte ki Kelemen Hunor. Hozzátette: mindezekkel számot vetve az RMDSZ úgy döntött, közös elnökjelöltet indít a kormánykoalícióban résztvevő pártokkal. Az RMDSZ elnöke nyomatékosította: az országnak olyan vezetőre van szüksége, aki mögött ott vannak a józan észt képviselő emberek, azok, akik az országnak a javát akarják. Hangsúlyozta: a háború helyett a békét, a halál helyett az életet, bezárkózás helyett az együttműködést, a valóság állandó torzítása helyett a józan észt jó választani.
