„Sikertörténet, a Kárpát-medence talán legnagyobb civil szárnyalása”

A Bethlen Gábor Alapítványt 25 éve a Bethlen-kollégium támogatására hozták létre, amely felkarolta a tehetséggondozást és ösztöndíjrendszert is létrehozott. Az alapítványnak sikerült a kollégium infrastruktúráját is fejleszteni, ide sorolható például a tankonyha kialakítása a volt igazgatói lakásban, a tornakert és az étkezde korszerűsítése, iskolai bútorzat vásárlása. Az alapítvány három lakással is rendelkezik, amelyeket a tanároknak tart fenn. 2019-ben sikerült egy irodát kialakítani és egy irodavezetőt alkalmazni, ami fontos mérföldkő az alapítvány történetében, hiszen ez egy stabil, jövőbemutató helyzetet teremtett. 

Az alapítókra és a kezdetekre emlékeztek

A jubileumi ünnepségen felidézték a legszebb pillanatokat és hálával gondoltak mindazokra, akik az alapítvány tevékenységét segítették. Az iskola dísztermében megtartott ünnepélyes megnyitón rövid köszöntők hangzottak el, az eseményt Kerekes Dóra és Dimén Balázs végzős diákok konferálták.

Galambfalvi Angyalka igazgató-helyettes tolmácsolta Szőcs Gyula Kálmán alapítványi alelnök, a kollégium lelkes támogatója üzenetét: „Ünnepi megemlékezésünk (…) látszólag önmagunk ünneplése, valójában egy sikertörténet felmutatása. Sikertörténet, a Kárpát-medence talán legnagyobb civil szárnyalása, mely szellemében szervesen építkezett a Bethlen Gábor-i és Apafi Mihály-i Statútumra.” 

Osváth Pál a „keresztszülők” nevében szólalt fel és kiemelte: a program azért sikeres, mert azt szeretettel végzik. A támogató magánszemélyek a szélrózsa minden irányába viszik tovább Bethlen Gábor szellemiségét, így Málta, Zürich vagy éppen Oszaka is olyan települések, ahol bizalommal tekintenek a kollégiumban zajló munkára. Majd egy szimbolikus ajándékot, a családja tulajdonában levő patinált Bethlen Gábor-portrét adott át az igazgatónőnek.

Takács Csaba, a Communitas Alapítvány elnöke meghatottan szólt a hallgatósághoz. „A Bethlen Gábor Kollégium falai között tanultuk meg, mit jelent közösségben élni (…) Hálás lehetek a hitért a tanulásban, az önismeretben, az itt látott példaképek mindig segítettek a közéleti munkámban, amely egy életre szóló küldetés”.

Lőrincz Helga Fehér megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő az enyedi civil szervezetek nevében szólalt fel. Gondolatmenetét – az 1956-os forradalomra is kitérve – egy Márai Sándor-idézettel indította:„Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni magatartás”. A tanfelügyelő szerint a kollégium alapítványának negyedszázados története bebizonyította: Enyeden sikerült egy olyan civil szerveződést létrehozni, ahol fiatalok és felnőttek, több magyar intézmény együtt olyan erőt jelent, amivel „többet hozzá tudtunk tenni ahhoz, amit elvettek tőlünk”. Nagyenyed alpolgármestere, Fülöp Szabolcs a szülőbizottság nevében köszönte meg az alapítvány létrehozóinak és vezetőinek áldozatos munkáját, és szimbolikus ajándékokat adott át.

Az eseményt megtisztelte jelenlétével Bajor Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács alapítója, a MATEHETSZ ügyvezető elnöke, aki kiemelte: a Bethlen Gábor Alapítvány a kezdetektől tagja volt az általa képviselt, jövőre húszéves tanácsnak és nagyon korán létrehozta a tehetségpontokat. Ezt követően a tehetséggondozás jelentőségéről és jövőjéről tartott vetítettképes előadást, és öt darab A tehetség kézikönyve című művével ajándékozta meg az iskola könyvtárát.

Szőcs Ildikó elnök: az alapítvány teljesítette céljait

Ünnepi beszédében Szőcs Ildikó igazgató, az alapítvány elnöke röviden összefoglalta az elmúlt huszonöt év történetét, kihangsúlyozva, az alapítvány teljesítette mindazokat a célokat, amelyekért létrejött: „A mai ünnep alkalom arra, hogy hálával gondoljunk mindazokra, akik elindították, formálták és éltették az alapítványt. Ezek az évek nemcsak az alapítvány, hanem a nagyenyedi közösség történetének is fontos fejezetei. Ma azért gyűltünk össze, hogy megköszönjük mindazok munkáját, akik hozzájárultak ehhez a közös sikerhez, és együtt idézzük fel a huszonöt év legszebb pillanatait. Alapítványunk munkájának legnagyobb értékét mindig a programjainkban résztvevő diákok adták.” Az alapítvány elnöke felolvasta azoknak az alapítótagoknak a nevét, akik már elhunytak, oklevéllel tüntette ki az alapítótagokat, a kuratóriumi tagokat, a támogatókat, munkatársakat, a tehetségműhelyek vezetőit és a Petőfi-programos ösztöndíjasokat.

Lészai Róbert iskolalelkész áldást mondott az alapítvány tevékenységére, jövőjére, és mindazokra, akik szívvel-lélekkel dolgoznak a közösségért, hitünk és magyarságunk ápolásáért.

A köszöntőket a kollégium Cantus Princeps kórusának közbeékelt dallamai színesítették, vezényelt Szabó Zsombor zenetanár. A repertoárban H. Schütz, S. Hine, M-A. Charpentier valamint Szabó Zsombor által komponált kórusművek csendültek fel. Mezőségi néptáncokkal bemutatkozott az iskola egy másik tehetségpontja, a Fügevirág Néptánccsoport. Az együttes évek óta töretlen lelkesedéssel ápolja a magyar néptánc és népzene örökségét, bemutatva Erdély sokszínű népi kultúráját. A táncegyüttes tagjai a kollégium jelenlegi diákjaiból áll, a csoport tevékenysége pedig Szilágyi Róbert informatikatanár irányítása alatt működik.

Az est során megnyílt az alapítvány történetét bemutató fotókiállítás, amely látványos módon mutatta be a szervezet történetét és munkásságát.

A második nap a tehetséges fiatal alkotóké volt

A pénteki program a tehetséges fiatal alkotók világába engedett bepillantást. A gimnazisták alkotta Kalamajka Színjátszókör, a Bethlen Gábor Alapítvány egyik leginkább élettel teli tehetségpontja, egy különleges, humoros és fantáziadús színdarabot, a Charlie és a csokigyárat mutatták be, irányítójuk Fodor Brigitta magyar szakos tanárnő.

Következtek a Fordított Patkó Színjátszókör tagjai a színpadon, a Jeremi összekapja magát. LOL című előadással. A csoport tagjai szintén olyan közösséget képviselnek, amelyben szívvel-lélekkel keresik az önkifejezés útját, és bátran állnak színpadra, hogy elmondjanak valamit a világról a maguk fiatalos, őszinte hangján. Kibontakozásukat Fodor Katalin magyar szakos tanárnő és kolozsvári szakemberek vezetik, akik hisznek abban, hogy a színház az egyik legjobb iskola az életre. 

A színi előadásokat követően a díszteremben az Érdi Szakképzési Centrum Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola diákjait köszöntötték, akik immár második alkalommal vehettek részt szakmai gyakorlaton Nagyenyeden, az Erasmus+ program keretében. A gyakorlat lezárásaként sor került az oklevelek átadására, amelyeket Móricz Melinda közélelmezés szakos tanárnő nyújtott át a magyarországi diákoknak.

Közös emlékfelidézés a tehetségműhelyek találkozóján

Délután került sor a tehetségműhelyek valamikori és jelenlegi tagjainak találkozójára, ahol minden tehetségpont a saját közösségével idézhette fel a régi emlékeket. A számos hazai és nemzetközi elismeréssel büszkélkedő Fenichel Sámuel Tudományos Önképzőkör találkozója Dvorácsek Ágoston és Nagy Egon – egykori és jelenlegi – irányító tanárok vezetésével zajlott. A Fügevirág Néptánccsoport remek hangulatú találkozóján Kónya Tibor és Szilágyi Róbert vezetők régi fotók alapján idézték fel a legszebb emlékeket. A legnyüzsgőbb tehetségműhely-találkozó a Cantus Princeps kórusé volt, ahol Fórika Éva egykori és Szabó Zsombor jelenlegi kórusvezető pillanatok alatt „egybehangolta” az egykori és jelenlegi diákokat és jót énekeltek közösen. 

Ezután ismét a díszteremben gyűlt össze az ünneplő közösség, ahol egyből kis műsorváltozást kellett bejelenteni, hiszen a Cantus Princeps tehetségműhely-találkozója olyan jól sikerült, hogy két dalt, egy kánont és egy régi népdalt helyben meg is tanultak és be is mutattak a közönségnek.

„A jövő pontosan ebben van, amit itt láttunk: együtt énekelhetünk gyerekeinkkel, szüleinkkel, tanárainkkal, ez egy felemelő érzés” – mondta Szőcs Ildikó az általa vezetett alapítvány jövőbeli terveiről és céljairól tartott előadása nyitógondolataként. „Az elmúlt huszonöt esztendőben az alapítvány szilárd alapot teremtett, de nem nagy csinnadrattával, hanem csendesen és célirányosan tette a dolgát. A pályázatok teljes mértékben azt a célt szolgálták, amire érkeztek és ez így lesz az elkövetkezőkben is” – hangsúlyozta, hozzátéve: a legfontosabb az, hogy a támogatott diákok megtalálják mit tehetnek hozzá a kollégiumhoz, hogy vigyék az intézmény jó hírét, segítsék, amivel tudják, egykori iskolájukat. A jövőkép felvázolása során Szőcs Ildikó elmondta, nagyon sokat dolgozik azon, hogy „az alapítvány túlélje ezt a mai csapatot, azaz sok évig működjön”.

Majd egy önképzőköri premierre, A kőszívű ember özvegye című kisfilm bemutatójára került sor, amelyet a kollégium jelenlegi diákjai készítettek, Nagy Egon magyar szakos tanár irányításával. A mintegy félórás alkotás a híres Jókai-regény újragondolása az özvegy szempontjából, aki szembemegy a férje végakaratával. A diákok által készített kisfilm mellett a kollégium alsó folyosóján bemutatott fotókiállítással emlékeztek Jókai születésének 200. évfordulójára.

A pénteki program a Szilágyi Róbert által vezetett, többéves múltra visszatekintő Gyertyaláng ifjúsági zenekar műsorával zárult, Osváth Pál, az alapítvány egyik támogatója pedig bejelentette: egy Oszakában élő, Erdélyből származó hölgy támogatásban részesíti a zenekart.

A kollégium Apafi-termében mindkét este ünnepélyes állófogadást szerveztek, ahol a résztvevők kötetlen beszélgetés keretében emlékezhettek az eltelt negyedszázadról, illetve szövögethették az új kapcsolatokat és jövőbemutató terveket.