A 33. évforduló alkalmából szervezett temesvári sajtótájékoztatón Gabriel Andreescu emberi jogi aktivista, az egyesület társkezdeményezője a bejegyzés hatósági gáncsolásáról számolt be.Elmondta: a törvény 30 napos határidőt szab meg a kormányfőtitkárságnak a névfoglalási kérvényük elbírálására, ám a hivatal mindeddig nem adott választ a tavaly decemberben benyújtott beadványukra. Ehelyett pótlólagos iratokat, nyilatkozatokat kért az alapítóktól. A hatósági túlbuzgóságot ugyan indokolatlannak tartották, ennek ellenére minden kért iratot elküldtek, hogy gyorsítsák a folyamatot, mégsem kaptak sem pozitív sem negatív választ. Márpedig e válasz nélkül nem lehet bírósághoz fordulni az egyesület bejegyzési kérelmével.Andreescu elmondta: ezért kénytelenek voltak Kincses Előd ügyvédet, az egyesület másik kezdeményezőjét megkérni, hogy peres úton kényszerítse a kormányfőtitkárságot a névfoglalási irat kiállítására.
Kincses Előd a sajtótájékoztatón azt mondta, meglehetősen furcsa, hogy megannyi román-kínai, román-orosz, román-vietnami egyesület van, de ha egy román-magyart akarnak bejegyezni, és ha az a szolidaritás szót is magában foglalja, akkor annak a bejegyzését akadályozzák a hatóságok. Hozzátette: ennél az is jobb lenne, ha a kormányfőtitkárság kijelentené, hogy elutasítja a román-magyar szolidaritást. Elmondta: a közigazgatási bíróságtól azt kérte, kötelezzék a kormányfőtitkárságot a név bejegyzésére. Emellett a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz is petíciót nyújtottak be az ügy kapcsán.
Tőkés László a sajtótájékoztatón elmondta: az egyesületet ugyan még nem sikerült bejegyezni, de máris kezdeményezi egy bizottság létrehozását, amely elindíthatja azokat a kutatási programokat, amelyeknek majd az egyesület biztosítja a jogi keretet. Úgy vélte: kutatni kellene a román-magyar szolidaritás kialakulását és azt, hogy a 90-es évek elején miként alakult ki egy pezsgő román-magyar párbeszéd. Egy másik kutatásnak viszont azt kellene feltárnia, miként rombolták le Temesvár szellemét és a román-magyar szolidaritás szellemét. Úgy vélte: e két kutatás bemutathatná, hogy milyen sokat nyert a két nép a kialakult szolidaritással, s milyen sokat veszített azzal, hogy ezt sikerült lerombolni.
Tőkés László köszönetet mondott a TemesváriaknakHáláját fejezte ki Tőkés László a temesváriaknak a romániai kommunista diktatúrát megdöntő 1989-es forradalom kezdetének 33. évfordulóján tartott temesvári sajtótájékoztatón, hogy amikor hívta őket, összegyűltek körülötte, és azért is, hogy amikor a biztonságukat féltve elküldte őket, ott maradtak. A lelkész azokra a vádakra reagált, amelyek szerint nem vállalta a felkelés szellemét 1989. december 16-án, hiszen többször is hazaküldte a református parókia előtt tüntető tömeget. Ott állt előtte Újvárossy Ernő munkatársának példája, aki máig tisztázatlan körülmények között tűnt el 1989 szeptemberében, majd a holttestét két nappal később egy Temesvár melletti erdőben találták meg.Romániában 1989. december 15-én indult a Tőkés László melletti szolidaritástüntetés, amely december 16-án Ceausescu- és kommunizmusellenes tüntetéssé alakult. A kommunista hatóságok december 17-én a népbe lövettek, 20-án azonban a hadsereg már fraternizált a tüntetőkkel. A népfelkelés december 21-én terjedt át több erdélyi városra és Bukarestre. Nicolae Ceausescu kommunista diktátor hatalma 22-én dőlt meg. A rendszerváltás évfordulója nem számít hivatalos ünnepnek Romániában.
