Tőkés László: Temesvár szelleme kötelez a magyar-román megbékélésre

kép
Tőkés László beszédet mond a temesvári események 35. évfordulója alkalmával szervezett gálaesten (MTI)
Tőkés László szerint a romániai kommunista rezsim megdöntéséhez vezető, 35 éve kirobbant temesvári népfelkelés a magyar-román szolidaritásból bontakozott ki, Temesvár szelleme pedig ma is a magyar-román megbékélés ügye melletti kiállásra kötelez.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – a Ceausescu-diktatúrát nyíltan bíráló egykori temesvári lelkész – a református parókia elől indult forradalom 35. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos megemlékezés szombat esti gálaestjén idézte fel a református magyarok és a velük szolidaritást vállaló más vallásúak, illetve nemzetiségűek egykori közös küzdelmét a kommunista önkényuralom ellen. Ezt megelőzően nemzetközi konferenciát tartottak az egykor történtekkel kapcsolatban.

 „Köszönetet mondok azoknak, akik annak idején templomunkhoz jöttek és mellénk álltak, amikor hívtam őket, majd amikor irántuk való féltő szeretetből hazaküldtem őket, nem mentek el (…) nem hátráltak meg, s ilyenképpen lettünk Isten szabadító kegyelmének eszközeivé a Ceausescu-rezsim megdöntésében és a szabadság kivívásában. Temesvár közel tíz nemzetiséghez és ugyanennyi vallásfelekezethez tartozó népe a sokféleség példás egységében ezenképpen lett a kovásza a hamarosan az egész országra kiterjedő forradalomnak és szabadságharcnak” – hangsúlyozta Tőkés László.

„Az eddigieknél is határozottabban ki kell állni”

Szerinte rendkívüli jelképes erővel bír, hogy 1989-ben Temesváron a Ceausescu-rendszer és a hírhedt Securitate – a kommunista politikai rendőrség – megosztó politikájával szembefordulva románok és magyarok egymásra találtak, megteremtve ezáltal a román–magyar nemzeti megbékélés régóta érlelődő lehetőségét.

A „megértés és a békességkeresés ezen emelkedett állapotát” azonban három hónappal később derékba törte Marosvásárhely „fekete márciusa”, a Securitate forgatókönyve alapján megrendezett pogromkísérlet – emlékeztetett az EMNT elnöke.

„Amit egykor elkezdtünk, a kezdetekhez visszatérve, ugyanott kell folytatnunk. A Ion Iliescu nevével fémjelzett utódkommunista rezsim egyik legnagyobb bűne, hogy a román–magyar megbékélés ügyét zátonyra futtatta. A mi feladatunk ezzel szemben az, hogy a romániai kisebbségpolitikai rendszerváltozást és a nemzeteink közötti történelmi megbékélést véghez vigyük” – szögezte le Tőkés László.

Az EMNT elnöke úgy értékelte: a szélsőséges román nacionalizmus mostani előretörése idején meghátrálás nélkül, az eddigieknél is határozottabban ki kell állni a magyarság közösségi jogai és a román–magyar megbékélés ügye mellett.

Sulyok Tamás: a mai szabad Románia Temesváron fogant 

A gálaesten felszólaló Sulyok Tamás magyar államfő azt hangsúlyozta: a mai szabad Románia Temesváron fogant, Tőkés Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak Románia szabadságának visszanyerésében, a népsanyargató diktatúra lebontásában.

Felidézte, a szabadság megélése ott kezdődött, hogy a temesváriak – magyarok és románok együtt – megvédtek egy magyar családot, sorfalat alkottak, hogy együtt védjenek meg egy magyar lelkészt, és ezzel egy olyan folyamatot indítottak el, amelynek hatására megdőlt a népnyúzó Nicolae Ceausescu terrorállama, megbukott az embertelen kommunista rendszer.

Rámutatott, Tőkés László temesvári lelkészként már évekkel korábban elkezdett közösséget építeni, beszélni „a szólni nem tudók helyett, és a szólni nem merők nevében is”. Bátor kiállására, szókimondására mások is felfigyeltek, a belvárosi református templom zarándokhellyé vált, már nemcsak reformátusok és nemcsak magyarok közösségévé, amely már a kommunista titkosrendőrséggel, a hírhedt Securitatéval is szembe mert szegülni.

Megállapította: Tőkés László bátor kiállása fogta közösségbe Temesvár népét, az ő szilárd ellenállása nyomán robbant ki a felkelést, amely elsöpörte a diktatúrát.

„Az emberek évtizedek terrorja és elnyomása után ismét magukra találtak. De még közelebb kerülünk az igazsághoz, ha azt mondjuk, egymásra. Szomszéd a szomszédra, egyetemista a munkásra, román a magyarra, református a katolikusra, ortodox a baptistára és fordítva” – emlékeztetett Sulyok Tamás.

Kiemelte, a román-magyar közös történelmet jó néhány fekete folt tarkítja ugyan, de hiba lenne csupán ezekre fókuszálni. A két nép ugyanis nemcsak egymás mellett, hanem sokszor együtt élte meg történelmét, amelynek kiemelkedő pillanata volt a románok és magyarok 1989-es temesvári összefogása, bátor kiállása.

“A szabadság közös. Nincs külön román szabadság és nincs külön magyar szabadság” – szögezte le Sulyok Tamás. A közösségnek, az összefogásnak, az összetartásnak nincs alternatívája – tette hozzá. “Temesvár eszménye arra tanít, hogy az igazságért kötelességünk küzdeni, hogy mindig tegyük meg, amit megtehetünk. Nem hagyhatjuk, hogy belénk fojtsák a szót” – hangsúlyozta az államfő a megemlékezésen.

Emil Constantinescu: a hit ereje döntötte meg a kommunizmust

Emil Constantinescu, Románia volt elnöke (1996–2000) arról beszélt: a hit ereje volt az, ami megdöntötte az emberiség legkegyetlenebb diktatúráit, a kommunizmust. Ez történt 1989-ben Temesváron is, ahol a Ceasescu-rendszer már hiába küldött tankokat a Tőkés Lászlóval szolidaritást vállaló felkelők ellen.

Elmondta: amikor az elnökválasztási kampányban a posztkommunista Ion Iliescu államfőnek nekiszegezte a kérdést, hogy hisz-e istenben, nem kampányfogásból tette. Az ország vezetésére ugyanis szerinte alkalmatlan olyan ember, akinek az a meggyőződése, hogy nem áll felette semmilyen hatalom és nem rendelkezik azzal az alázattal, hogy tisztségét alázattal töltse be.

Dominc Fritz a temesváriak szabadságszeretetét hangsúlyozta

Dominic Fritz, Temesvár német állampolgárságú polgármestere úgy vélekedett: a temesváriaknak kötelességük megőrizni és a következő nemzedékeknek továbbadni azokat a temesvári sajátosságokat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az 1989-es népfelkelés éppen ebben a városban törjön ki. A polgármester ezek közé sorolta a város lakóira jellemző szabadságszeretetet és nyitottságot.

A népfelkelés 35. évfordulója alkalmából – az Integratio Alapítvány, az EMNT, az Új Ezredév Református Egyházközség és a Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség által – rendezett emlékezéssorozat vasárnap ért véget.

A forradalom kitörésének ikonikus helyszínét jelző emléktáblánál rendezett koszorúzást követően ünnepi istentiszteletet tartottak a Temesvár-Belvárosi református templomban, amelyen Tőkés László hirdetett igét. Ezt követően az Erős vár a család (is) címmel a Tőkés család könyvét is bemutatták.