Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi kedden kijelentette, Teherán kész folytatni a rakétatámadásokat „ameddig és amikor csak szükséges”, és a Washingtonnal folytatott tárgyalások jelenleg „nincsenek napirenden”. A nyilatkozat ellentmond Donald Trump amerikai elnök előző napi kijelentésének, amely szerint a háború „hamarosan véget érhet”.
Az amerikai elnök Miamiban tartott sajtótájékoztatóján – az elsőn azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadást indított Irán ellen – részleteket nem közölt a konfliktus lezárásának lehetséges módjáról. Trump ugyanakkor azzal fenyegette meg Iránt, hogy Washington „sokkal keményebb csapást” mér az országra, ha Teherán blokkolja a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalát, a Hormuzi-szorost.
Több ezer célpont Iránban
Az amerikai hadsereg közlése szerint az elmúlt tíz napban több mint ötezer célpontot támadtak Iránban, köztük több mint ötven hadihajót. Washington egyúttal újabb „nagyszabású” csapáshullám indítását is kilátásba helyezte Teherán ellen.
Az iráni hatóságok szerint az amerikai–izraeli támadások következtében több mint 1200 ember vesztette életét, ugyanakkor az AFP megjegyzi, hogy ezek az adatok független forrásból nem ellenőrizhetők.
Az offenzíva célja továbbra sem teljesen egyértelmű. Bár Donald Trump többször beszélt az iráni rendszer bukásának lehetőségéről, Washington hivatalosan azt hangsúlyozza, hogy a hadműveletek célja Irán ballisztikusfegyver-programjának felszámolása és annak megakadályozása, hogy az ország atomfegyverhez jusson. Teherán mindeközben továbbra is tagadja, hogy nukleáris fegyver fejlesztésére törekedne, míg Izrael nyíltan kijelentette, a háború végső célja az iráni teokratikus rendszer megdöntése.
A konfliktus közben Iránban politikai változás is történt, vasárnap este Mojtaba Hameneit nevezték ki az ország új legfőbb vezetőjének, miután apja, Ali Hamenei ajatollah kilenc nappal korábban izraeli légicsapásban életét vesztette. Az állami televízió felvételei szerint hétfőn több százezer ember vett részt az ország különböző városaiban tartott támogatói gyűléseken, ahol a demonstrálók hűséget fogadtak az új vezetőnek.
A Reuters által megszólaltatott irániak ugyanakkor megosztottan fogadták a hatalomváltást. A kormány hívei a rendszer stabilitásának bizonyítékát látják az új vezető kinevezésében, míg az ellenzékiek attól tartanak, hogy a politikai változás reménye végleg szertefoszlott.
A Hormuzi-szoros blokádja megrázta az energiapiacokat
A katonai feszültség közben komoly gazdasági következményekkel jár. A világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, a Hormuzi-szoros már több mint egy hete részben blokád alatt áll. Ezen a szoroson halad át a globális tengeri olaj és a cseppfolyósított földgáz kereskedelmének mintegy ötöde, ezért minden fennakadás azonnal megjelenik az energiaárakban.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a február végén indított amerikai–izraeli hadművelet óta legalább tíz hajót ért támadás a térségben. A biztosítási díjak meredeken emelkedtek, a hajótulajdonosok pedig egyre kevésbé hajlandók kockáztatni flottájukat a mindössze 24 mérföld széles, Irán partjai mentén húzódó szorosban.
A Brent típusú kőolaj ára hétfőn 115 dollár fölé emelkedett hordónként, ami több mint 25 százalékos egynapos drágulást jelentett, és a legnagyobb árugrás volt 2020 óta. A holland TTF gáztőzsdén a földgáz ára egyetlen hét alatt mintegy 50 százalékkal nőtt.
Donald Trump az áremelkedésre reagálva közölte, egyes olajipari szankciók ideiglenes feloldásával próbálják stabilizálni a piacokat, abban bízva, hogy a lépés a tőzsdéket is élénkíti. A bejelentést követően Tokióban a Nikkei-index mintegy két százalékkal, Szöulban pedig közel négy százalékkal emelkedett.
Világgazdasági következmények
Energetikai szakértők szerint a konfliktus elhúzódása komoly kockázatot jelent a világgazdaság számára. Saad al-Kaabi, Katar energiaügyi minisztere és a QatarEnergy vezérigazgatója a Financial Timesnak nyilatkozva arra figyelmeztetett, a tartós szállítási zavarok akár globális gazdasági láncreakciót indíthatnak el.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a múlt héten iráni dróntámadás érte Katar legnagyobb cseppfolyósított földgázat feldolgozó létesítményét, a Ras Laffan üzemet. Doha vis maior helyzetet hirdetett, a termelés teljes helyreállítása pedig akár hónapokig is eltarthat.
Az ellátási zavar Európát is érzékenyen érintheti. A kontinens az orosz gázfüggőség csökkentése után egyre nagyobb mértékben támaszkodik a katari szállításokra, miközben az európai gáztárolók töltöttsége jelenleg a szokásosnál jóval alacsonyabb.
Elemzők szerint, ha a közel-keleti konfliktus elhúzódik, az energiaárak további emelkedése és a piaci bizonytalanság tartós nyomás alá helyezheti a világgazdaságot. Az emelkedő üzemanyagárak inflációs hullámot indíthatnak el, miközben az ipari termelés visszaesése és az ellátási láncok zavarai világszerte lassíthatják a gazdasági növekedést.
