Csak minden ötödik szülő videójátszott a srácaival
A 6 és 15 év közötti gyerekek háromnegyede videójátékozik, és ötből mindössze egy szülő használja a szülői felügyeletet biztosító alkalmazásokat – derül ki a Gametrack legújabb, európai szintű felméréséből, amelyet a romániai játékfejlesztők egyesülete (Romanian Game Developers Association - RGDA) idéz. Ugyanakkor az év első felében, a koronavírus-járvány alatt Európában végzett Ipsos Mori-felmérés szerint ötből csak egy szülő próbált ki többféle videójátékot gyerekével ebben az időszakban. Ettől függetlenül több mint 35 százalékuk úgy véli, hogy ezeknek a játékoknak pozitív hatásuk volt gyermekük lelki egészségére.
Közösen játszik a család apraja-nagyja
Fiaik számára Tibor választja ki a videójátékokat, ő maga is nagyon szeret játszani, ismeri is azokat a játékokat, amelyek érdekesek lehetnek a gyermekeknek. A szabályokat a srácok édesanyjával, Enikővel közösen hozzák, megbeszélik a 11 és 9 éveseikkel, és a természetes alkudozásokkal együtt próbálják betartatni.
– A fiúk is szoktak javasolni játékokat, de azokat csakis szülői engedéllyel, mi szülők telepítjük, miután utánaolvastunk, megnéztük, hogy miről szólnak. Szoktunk együtt is játszani, a férjem inkább, mint én, de én is ismerem. Fontos ismerni, milyen játékokkal játszanak a gyerekek, mert vannak agresszív, nem nekik valók is, ezeket próbáljuk kiszűrni.
Nem szeretjük az ingyenes játékokat, inkább megvásároljuk. Az ingyenes játékok (freemium) csapdája, hogy a gyors előmenetelért fizetni kell (pay to win), sokszor reklámok rontják a játékélményt. Hosszabb távon a freemium játék sokkal drágább: nagyobbik fiam osztálytársa fél millió forintot költött el anyukája hitelkártyájáról az ingyenes játékkal...
A téli hideg és a vírus miatti korlátozott kijárás, a mozik, színházak stb. zárva tartása gyakrabban tolja képernyős játék felé a fiúkat és szülőket egyaránt. Szoktunk a játékokról beszélgetni, tehát van közös téma. Nagyon nagy pozitívum, hogy megtanulják kezelni a számítástechnikai eszközöket, tanulnak angolul és egy kicsit a programozásba is belekóstolnak, szocializálnak a barátaikkal, osztálytársaikkal – mondja Enikő.
A 17 éves „öreg” gamer
Alpár 17 évesen már tapasztalt gamernek számít. A videójátékok világa mégsem szippantotta be teljesen, mindig fontosak voltak a személyes találkozások, nagyon sokat bandáztak együtt a barátokkal képernyőtől távol.
– Általában youtubeon szoktam új játékokat találni, olykor a barátaim ajánlanak egyet-egyet, de steamen vagy epic gamesen (netes játékbolt) is megnézem az újdonságokat vagy a leárazott/ ingyenes játékokat. Szoktam a testvéremmel együtt is játszani, de szüleim még nem ültek le egy játékhoz sem.
A videójátékok többsége nagyon jó kikapcsolódáshoz, egyesekről azt gondolná az ember, hogy agresszívvá tehet, de amíg ki nem próbálsz valamit, nem tudhatod, hogy milyen. Én nagyon sokféle játékkal játszom, egy részük többjátékos, és ezekben általában infózni kell, azaz elmagyarázni a csapattársaidnak a helyzetet, melyik ellenfél hol van, honnan hallod a lövéseket, milyen fegyvere van az ellenfélnek stb. Játék közben fejlődik a reakcióidőd, a memóriád, a kommunikációs képességed, ha idegen nyelvűekkel játszol, akkor a nyelvtudásod is.
Ötből egy szülő használ szülői felügyeletet biztosító alkalmazásokatOtthon különösebben nem korlátozták, hogy mikor és mennyit gépezhetek, olyan 12 éves koromtól már volt saját számítógépem, amihez a szüleim nem igazán nyúltak, de én nem töltöttem olyan sok időt gép előtt, mert nagyon sokat mentem ki a barátaimmal, viszont szerintem kellene szabályozni a képernyőidőt, főleg hogy most az online oktatással amúgyis minimum 8 órát töltünk gép előtt, régebb az volt szinte a maximum. Szükséges legalább 2 óra géptől távol, tartalmasan eltöltött idő – mondta Alpár, akitől azt is megkérdeztem, van-e olyan videójáték, amit nem adna 12 éves öccse kezére, és ő egy decemberre várt játékot említett (elővigyázatosságból szándékosan nem nevezzük meg), amely „már nagyon jól kiérdemli a 18+ jelzőt”.
Megbeszélik a gyerekekkel a szabályokat
A 11 és 9 éves testvérpárnál alapesetben hetente kétszer engedélyezett a játszás, ami tableten történik. Egyre gyakrabban elő kell venni azonban házifeladathoz, osztálytársakkal való kapcsolattartásra, ilyenkor figyelni kell, hogy ne játszás legyen a vége.
– Szabályozott, hogy mikor lehet használni, illetve a felhasználói fiókok a tableten szülői felügyelet alatt vannak. Ez azt jelenti, hogy valós adatokkal, gyermekként regisztráltuk az eszközök használatához szükséges felhasználói fiókokat, így azokra a gyártó is jobban odafigyel, korlátozottabban lehet használni. Még az ingyenes játékokat sem tölthetik le szülői engedély nélkül – ezt a felhasználói fiókban lehet szabályozni. Vásárolni mi vásároljuk meg nekik a játékokat, az ő gépükön nem tárolunk bankkártyaadatokat. Nagyobb gyermek esetében, ha szeretnénk neki játékot, játékhoz kiegészítőt vásárolni, akkor előtte beszéljük meg, hogy feltétlenül virtuális dolgokra akarja-e azt a pénzt költeni. Ha ragaszkodik a vásárláshoz, akkor használjunk olyan bankkártyát, ami erre a célra van, kevés pénz van rajta.
Meg is beszéljük velük, hogy miért van mindez: hogy sok a csaló az interneten, akik kihasználják a gyermekek hiszékenységét és pillanatok alatt eltűnik a pénz, vagy még rosszabb, őt magát elcsalják valahova. Nem egyszer, nem kétszer, állandóan beszélünk ezekről. Azt is tudják, hogy azért nem szeretem, ha sokat játszanak, mert attól tartok, hogy függőség alakul ki. Megértik szerencsére és elfogadják – számolt be a részletekről Enikő, aki férjével együtt sok szülőhöz képest lépéselőnyben van, hiszen mindkettőjük munkája is szorosan kapcsolódik az IT-területhez. De egy péknek, orvosnak, építésznek, bolti eladónak is léteznek megoldások, csak keresni kell.
Gamerszleng – te se érted?
Ha szülőként párhuzamosak vagyunk a videójátékokkal, akkor nemcsak a potenciális veszélyektől nem tudjuk megóvni a gyerekeinket, de nem is érthetjük, mitől van úgy odáig tőle, számunkra teljesen felderítetlen marad a gyerekek életének egy fontos területe. Nem tudunk velük beszélgetni erről, pedig ez fontos összekötő elem is lehetne a gyermek-szülő kapcsolatban. „Apa képzeld, laggoltam PvP-ben campeléskor, de a modommal mégis raidelni tudtam” – mondja a gyerek, és ezt akkor sem értjük, ha egyébként beszélünk angolul. Ha magyarul mondja, hogy milyen jó bőrt talált, akkor sem világos miről van szó, ha nem beszéljük a gamerszlenget, és akkor még arról nem is szóltam, hogy különböző játékokban más-más „tájszólás” járja.
A vegyesen magyar-angol gamerszleng értelmező szótárféleségére is egyszerűen rátalálhatunk az interneten és biztonsági megoldásokról is tájékozódhatunk, vagy megfizethetünk erre egy szakembert, de ez akkor sem fog menni teljesen nélkülünk, alapszinten tájékozódnunk kell, hogy egyáltalán megértsük és megfogalmazhassuk, milyen óvintézkedéseket szeretnénk.
A hazai videójáték-fejlesztőket tömörítő egyesület (Romanian Game Developers Association RGDA) Romániában végzett kutatása szerint videójáték-vásárláskor a szülők több mint fele (52%) odafigyel a korhatár-besorolásra, és 59 százalékuk használja a szülői felügyeletet biztosító alkalmazásokat. Hogy ezek a számok növekedjenek, az Amber, az Electronic Arts Románia, az Ubisoft Románia, a Gameloft Románia és az AMC Románia támogatásával az RGDA tájékoztató kampányt indít a videójátékokról azon szülők számára, akik beszélgetni szeretnének gyerekeikkel a témáról annak érdekében, hogy az ilyen játékok valóban a szórakoztatásukat szolgálják, és ne menjenek az egészségük rovására.
Ezért létrehozták a desprejocurivideo.ro honlapot, ahol a szülők a videójátékokkal kapcsolatos információforrásra találnak, román nyelven. A honlapot folyamatosan frissíteni fogják a legújabb információkkal, amelyeket a kezdeményezés Facebook-oldalán is közölnek. Ugyanitt kérdezz-felelek rovatot is terveznek pszichológus és pszichiáter szakember bevonásával.
